Beszerzési helyek Budapesten

Facebookon ígértem, hogy szentelek egy posztot annak, hol és hogyan szerzem be azokat az alapanyagokat, amelyek egy-egy különlegesebb, extrább recept elkészítését lehetővé teszik. Íme.

Néha bizony magam is elcsodálkozom, amikor olvasok egy más országbeli autentikus receptet, amit kipróbálnék, és böngészem a hozzávalók sorát... ez is van itthon, ez is van, meg még ez is... de jó, mehet a főzés! Épp ma este jártam megint így, amikor elhatároztam, hogy lo meint fogok főzni vacsorára, mert kívántam a tésztát nagyon, és ennél a zöldséges kajánál tán nincs is egyszerűbb a világon, na jó, legfeljebb a sajtos tészta, de olyat most nem eszünk. Nézem a hozzávalókat, azt mondja: világos szójaszósz ennyi, sötét szójaszósz annyi. Na mondom, persze, mert majd biztos van itthon kétféle szójaszósz... eh... Aztán belenéztem a hűtőbe, meg a spájz "ázsiai polcára", és meg kellett állapítanom, hogy nem kétféle szójaszósz van itthon, hanem háromféle. Sötét, világos, meg tamari. Úgyhogy nekiálltam a főzésnek.

Ennyi locsogás után térjünk a lényegre!

Én a zöldségeket 80 százalékban piacon szerzem be, télen kicsit árnyalja a képet, hogy a hidegben az árusok nem annyira éreznek kedvet órákig várni a talán meg sem érkező vevőket, így a Bosnyákon, ahová járok, hétfőtől csütörtökig felejtsd el, hogy te valami komolyabb beszerzést akarsz eszközölni. Ilyenkor marad a Lidl választéka, ami nem is olyan rossz. Zellerszárat, édesburgonyát, brokkolit, uborkát, áfonyát szinte csak ott veszek. Nyáron más a leányzó fekvése, nyáron szinte egyáltalán nem vásárolok máshol, csak a piacon. Szombat reggel anélkül nemigen múlhat el, hogy ne a Bosnyákon kezdeném a napot. Ha mégsem, annak vagy az az oka, hogy hétvégén elutazunk, vagy az, hogy beteg vagyok. Slussz, más nem jön szóba.

A különlegesebb hozzávalókat az alábbi helyeken szoktam megvenni:

Culinaris - náluk a Perc utcai üzletet preferálom, a belvárosi kicsi és túlzsúfolt nekem. Igen, a Culinaris mocsok drága, ehhez kétség sem fér, de az a helyzet, hogy én szinte minden karácsonyra szoktam a férjemtől ajándékutalványt kapni, és arra még sosem volt példa, hogy az az utalvány ne legyen elköltve. Szeretek náluk fűszereket venni, mert nagyon nagy a választék, és többféle márkát tartanak, így megtalálom ott az alacsonyabb árfekvésűeket is. Próbáltam nemrégiben online rendeléssel is indiai fűszert venni, épp tegnap dobtam ki két bontatlan csomag szárított mangóport, amit így szereztem be, mert akkora molylepkék döglődtek a bontatlan csomagokban, mint a fél karom. Úgyhogy inkább a Culinarisnál maradok.

Sokkal megfizethetőbb, ámde specifikusabb a választék a Wesselényi utcai Szép kis Indiában. Ott egyszer egy évben biztosan megfordulok, méghozzá szilveszter előtt, amikor beszerzem a dal makhanihoz vagy a vajas paneerhoz valókat. Azért nem megyek gyakrabban, mert hörcsög természetem van, ha teszem azt, kókusztejet veszek, soha nem egyet vagy kettőt veszek, hanem ötöt. Mert úgyis elfogy, és legalább nem kell sokszor átvágni a városon, ráadásul minél kevesebbszer látogatom meg a műintézményt, annál többet spórolok... A Szép kis Indiában megtaláltok mindent, amire szükségetek lehet az indiai konyha gyöngyszemeinek elkészítésekor. Friss zöldséget is tartanak, meg paneert is, gyakran található náluk friss koriander. Tekintélyes választékuk van fagyasztott ételekből, naanból, különféle egzotikusnak számító laposkenyérből, gyozából, tavaszi tekercsből.

Kedvencem az Ázsia Bt Csarnok téri üzlete. Na, az a konkrét Kánaán. Ott mindent megtalálsz. Amit nem, az nincs is. Fűszertől a fagyasztott cuccon át a friss zöldségig, fűszernövényig, teán át a lekvárokig MINDEN van. Nem érdemes hosszan értekezni róluk, el kell menni megnézni a boltot. Tanácsot viszont adok a most elsőként odalátogatóknak: ha valamit nem találtok, nem ismertek, nem értetek, keressetek egy alkalmazottat, és ne szégyelljetek kérdezni. Egyrészt sok felesleges kiadástól is megkímélitek magatokat, másrészt meg van ugye a mondás, miszerint néma gyereknek anyja sem érti a szavát. Ha nem kérdezel, nem lesznek válaszaid, és pont.

Legújabb felfedezésem az Ázsia Center keleti szárnyának első emeletén lévő KKJ ázsiai szupermarket. Rájuk is igaz, hogy minden is van a polcokon, tekintélyes fagyasztott áru készlettel rendelkeznek, így nem meglepő módon egy-két csomag zöldséges gyoza már haza is vándorolt a kosarunkban, rengeteg olyan áru van, amiről fogalmam sincs, mi lehet, főleg dobozos üdítőkre jellemző ez, igaz, valószínűleg nem én vagyok a célcsoport erre a termékre, de szédítő nézni a tízméter hosszú polcokat tele színes üdítős dobozokkal, a másik polcon valamiféle édességnek kinéző cuccok vannak... maradok inkább a rizseknél, tésztáknál, szószoknál, amikről legalább tudom, mi micsoda. Eddigi látogatásaink során remekül tudtunk parkolni, több vevőre a boltban inkább vasárnap lehet számítani, hétköznap szinte egyedül bolyonghatsz a gondolák között.

És ezek csak a tészták...

Van még egy üzlet a Rákóczi téri csarnoknál, a Rákóczi tér 8. szám alatt, kínai élelmiszerben verhetetlenek, egyetlen bajom, hogy rengetegről hiányzik bármiféle magyar leírás, és a mandarin nyelvben még nem vagyok ehhez elég jó... Ráadásul amikor először ott jártam, épp akkor sikerült befutnom, amikor a kínai alkalmazottak éppen ebédeltek, és olyan látványosan néztek levegőnek, ahogy kevesen tették még hosszú életem során. Szóval nem vagyok ott mindennapos vendég azóta...

Rizspapírban sült zöldségek (tavaszi tekercs)

Ezt a receptet az átlagosnál is jobban ajánlom kipróbálásra, főleg azért, mert ezzel a módszerrel plusz egy eszköz van a kezünkben ahhoz, hogy több zöldséget fogyasszunk, mint amennyit szoktunk. Abban pedig talán mindannyian egyetértünk, hogy a zöldségfogyasztás jó és szükséges. Én folytatnám a mondatot azzal, hogy fogyasszunk több zöldséget a húsevés rovására, de azt mindenkire rábízom, hogy ezzel a kijelentésemben egy platformon áll-e velem, vagy sem. Nem vagyok erőszakos fajta, és nem akarom senkinek megmondani, mit egyen. Csak tanácsolok, aztán azt vagy megfogadják, vagy sem.

A tekercsek elkészíthetők air fryerben is, de sütés előtt mindenképp be kell őket kissé olajozni.

Hozzávalók:

1 csomag rizslap, mutatom:

töltelék ebben az esetben:

negyed fej maradék lilakáposzta

1 db sárgarépa

3 szál újhagyma

fél kaliforniai paprika

fél csomag shitake gomba (várakozott a hűtőben, hát elhasználtam. nyugodtan használj csiperkét, ha shitakét nem találsz)

egy marék üvegtészta beáztatva, ilyen:

fél csomag (maradék) tofu

egy evőkanál szójaszósz

fél evőkanál osztriga szósz (lehet kapni vegetáriánus változatot is belőle, nem tudom, miből készítik, de biztosan nem osztrigából)

só

bors

ha lett volna koriander zöldem, az is ment volna bele, de nem volt

2 evőkanál kókuszolaj

2 evőkanál étkezési keményítő

Mártogatós:

2 evőkanál Hoisin szósz

1 evőkanál rizsecet

1 evőkanál szójaszósz

1 teáskanál cukor

szezámmag

chiliszósz ízlés szerint, de el is hagyható

Elkészítés:

Sokkal egyszerűbb a valóságban, mint leírva olvasni.

A káposztát és a répát késes aprítóval összevágtam. Az újhagymát felkarikáztam, a paprikát apróra vágtam, a gomba tönk részét levágtam.

1 evőkanál kókuszolajat egy wokban felmelegítettem. Rádobtam a káposztát és a répát, 2 percig pirítottam. Hozzáadtam a kaliforniai paprika darabokat, a gombát, végül az újhagymát is. Sóztam, borsoztam, majd ráöntöttem a szójaszószt és az osztriga szószt, összesütöttem velük a zöldségeket. Amiatt, hogy a káposztát és a répát apróra vágattam a géppel, néhány perc elég volt ahhoz, hogy átsüljenek. Amikor már puha volt a káposzta, belemorzsoltam az edénybe a tofut is. Ez el is hagyható tulajdonképpen, de egyrészt volumennövelő a tofu, másrészt jó kis fehérjeforrás, harmadrészt meg hevert egy fél darab a hűtőben, legalább felhasználtam. Legutoljára adtam a töltelékhez az előzőleg beáztatott, majd lecsepegtetett üvegtésztát.

A wokból átöntöttem a tölteléket egy tálba, néhány percig vártam, hogy hűljön valamennyit, majd belekevertem a keményítőt. Ennek az a szerepe, hogy kicsit egyben tartsa a tölteléket, könnyebb így betölteni a rizspapírt.

A mártogatós elemeit összekevertem, az nem egy agyműtét.

Következik a töltés. 

Mindenhol azt tanácsolják, hogy egy nagy tálban áztassuk a rizspapírt, nekem épp nem volt akkora tálam kéznél, felderítő kirándulásra pedig nem óhajtottam indulni se a spájzba, se a konyhaszekrény mélyére, úgyhogy szépen fogtam a rizspapírokat, óvatosan (szárazon könnyen törik) kivettem őket a csomagolásból egyesével, majd langyos vízsugár alá tartottam a csap alatt. Elég mindkét oldalát némileg bevizezni, nem kell áztatni. A felesleges vizet hagyjuk róla lecsepegni, és óvatosan, hogy ne szakadjon el, fektessük a rizspapírt egy megfelelő méretű vágódeszkára. Hagyjunk neki pár másodpercet, hogy a rizspapír megszívja magát. Ha úgy látjuk, hogy nagyon nedves, egy konyhai törlővel itassuk fel róla a felesleges vizet.

Egy evőkanálnyi töteléket ráhelyezünk a felénk közelebbi oldalra, a középvonaltól kissé lejjebb, elegyengetjük, kicsit összenyomjuk a tölteléket, majd a papír alsó részét ráhajtjuk a zöldségekre. A jobboldali, majd a baloldali részt is ráhajtjuk, végül viszonylag szorosan felcsavarjuk egy hengerré a tekercseket. Kiolajozott tányérra fektessük őket, amíg bele nem kerülnek a serpenyőbe. Ez fontos, mert a megázott rizspapír eléggé ragad, ha nem lenne a tányér olajos, simán odaragadna hozzá a tekercs, a lyukas papíron pedig jól beszivárogna az olaj a töltelékbe, az meg nem annyira jó.

Egy megfelelő méretű serpenyőben egy evőkanál kókuszolajat melegítettem, ha nagyobb serpenyőb választunk, talán több is kell majd, mint egy evőkanál, hiszen a zsiradéknak be kell vonnia a serpenyő alját mindenhol.

A tekercseket beletesszük a serpenyőbe, és addig pirítjuk, amíg a rizspapír kopogósra nem sül.

Ennyi. Tényleg nem egy ördöngősség, talán első alkalommal lassabban megy majd, de pillanatok alatt bele lehet jönni. Igazi comfort food, a szószba mártogatva az ember lánya azt érzi, hogy kerek a világ, és minden rendben van benne.

A világ legegyszerűbb levese

 

A címbéli állítás igaz, méghozzá maradéktalanul. Nincs benne "de", nincs benne "ha", sőt, még  "akkor ha" sincs benne. Megtisztítasz három darab zöldséget, felteszed főni, leturmixolod, megeszed. Nincs benne adalékanyag (oké, a zöldségekbe nem látok bele természetesen, ha egy műtrágyával telt hordóban termesztették, az nem annyira jó, de sajnos nem tudhatom, így inkább reménykedem, hogy amit a Bosnyák téri piacon veszek száz éve ismert őstermelőktől, az a hordó talán csak félig van műtrágyával, és akkor a helyzet valamivel jobb), nincs benne liszt, csak a zöldség.

Hozzávalók 4 tányér leveshez:

1 termetesebb zellergumó

2 közepes burgonya

só

bors

1 mokkáskanál füstölt paprika (elhagyhatod, vagy hagyományos fűszerpaprikára is cserélheted)

1 kis doboz rizskrém fele (ha nem okoz gondot a tejtermék fogyasztása, ez esetben tejszín)

Feltétnek bármi, amit kedvelsz, kruton esetleg, én most sült hagymát adtam mellé.

Elkészítés:

A zöldségeket megtisztítod, feldarabolod (ennél a lépésnél nyugodtan hagyd ki, amit nekem nem sikerült, ne vágd el a krumplihámozóval a kezed, és ne kaszabold le félig a kisujjadat, hidd el, semmit nem ad a leves élvezetéhez pluszba), sós vízben odateszed főni. Nem kell rá rengeteg víz, elég, ha ellepi a zöldségeket. Ha megpuhultak, leturmixolod. Sűrű lesz a krém, mert mire megfő a zeller, a víz nagyjából el is fő róla. Ezt pótoljuk a rizskrémmel, és persze krémesítjük, selymesítjük vele az ételt. Ízlésednek megfelelő sűrűségre hozod, akár vízzel is pótolhatod a folyadékot, nem kell az egész rizskrémet elhasználni, jó lesz az az esti krumplipüréhez is. Itt természetesen még mindig arról beszélünk, ha nem akarsz vegán módon étkezni, használj jó minőségű tejszínt nyugodtan.

El is készült a kellemes, fűszeres, melengető levesed, akár két napra is betárazhatsz belőle.

Ezt a mérhetetlenül bonyolult receptet alkalmazhatod más zöldségekkel is, brokkolival, burgonyával, sütőtökkel, édesburgonyával, póréhagymával, paszternákkal, horribile dictu céklával is, gondolom, azt még sose próbáltam. 

Szóval az 1 zöldség+2 krumpli+1 rizskrém egyenlet csodákat tesz gyors ebéd fronton. Ma például teljes kiőrlésű lisztből, vízből kevert palacsintát sütöttem utána, megkentem egy kevés cukormentes lekvárral, dobtam bele 2-3 szem áfonyát, meg 1 szem málnát, és ki is pipáltuk az ebédet ügyesen.

A kölesgombóc, aki túrógombóc szeretne lenni, de nem lesz az

Tudjátok, hogy nem szoktam kamuzni, vagy legalábbis remélem, hogy tudjátok. Ez a túrógombóc imitátor nem rossz, de nem is az a pikkpakk összedobom, aztán hadd szóljon étel. És nem, csukott szemmel sem hiszed azt, miközben eszed, hogy túrógombócot kanalazol. Ez egy kölesgombóc, se nem több, se nem kevesebb, mint egy kellemes második fogás egy klassz leves után. Egy sós verzió van már fent a blogon, azt nagyon szeretjük, és időnként ez az édes változat is helyet fog kapni az étlapon.

Hozzávalók 4 főre:

20 dkg köles éjszakára beáztatva

5-6 dl növényi tej, preferenciájára bízva mindenkinek, mit használ, én zabtejet

cukor/édesítő ízlés szerint

5 csapott evőkanál búzadara

1 citrom leve és reszelt héja

mazsola

némi maradék kandírozott gyümölcs (elhagyható, mint ahogy a mazsola is)

zsemlemorzsa (nálam teljes kiőrlésű)

1-2 evőkanál kókuszolaj

tejföl/vegán tejföl a tálaláshoz

Elkészítés:

A kölest alaposan átmossuk, éjszakára beáztatjuk.

Leöntjük róla az áztatóvizet, és 2-3 deci növényi tejjel odatesszük főni. Ugyanúgy, ahogy mondjuk egy tejberizs mellett, emellett is ott kell állni, pótolgatni a tejet, kevergetni a kölest, amíg meg nem puhul. A tejbe beletesszük a cukrot/édesítőt, a citromlevet, mazsolát. Puhára főzzük a kölest, lehúzzuk a tűzről és belekeverjük a búzadarát. Ekkor adjuk hozzá a citromhéjat is, hogy ne főzzük el az ízét, érződjön a masszában frissen. Hagyjuk langyosra hűlni a gombócmasszát, közben megpirítjuk a zsemlemorzsát a szokásos módon.

Végül a langyos masszából gombócokat formázunk, meghempergetjük a zsemlemorzsában, és tejföllel vagy növényi tejföllel, édesítve tálaljuk.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a masszát mindenképpen ízesítsük intenzíven, különben se íze, se bűze nem lesz, hiszen a köles azért is jó alapanyag, mert nincs intenzív íze, ízlés szerint variálható az ízesítése. Mi szeretjük a mazsolát, akadt egy kis apróra vágott kandírozott gyümölcs is karácsonyról a kamrában, ezek mind-mind jót tettek neki, és a citromhéj sem elhagyható. A pár szem málna és áfonya nem a fotó kedvéért került oda, ezzel is emeltem a gombóc élvezeti értékét.

Kínai szezámmagos tofu

Na kérem, ez komolyan mondom, hogy csúcs! Ha megfelelően kemény tofut választ az ember, akkor egyszerűen élvezeti értékben semmiben sem marad el a szeretett szezámmagos csirkétől.

Hozzávalók:

1 csomag kemény (firm) tofu

a bundához:
fél csésze liszt átszitálva

negyed csésze keményítő
fél teáskanál sütőpor
1 evőkanál olaj
fél teáskanál só
fél csésze jéghideg víz, vagy kicsit több

mártás:
1/4 csésze méz
1 teáskanál almaecet
1 evőkanál ketchup
1 teáskanál szezámolaj
1 evőkanál keményítő
fél csésze víz
1 teáskanál só

1 mokkáskanál chilipehely

a sütéshez 2 evőkanál kókuszolaj

1 gerezd fokhagyma

Elkészítés:

Először a mártás hozzávalóit kevertem össze, félretettem.

Ezután a bundázáshoz állítottam össze a masszát. Sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie, igazítsuk ehhez a víz mennyiségét. Ha a massza több vizet kíván, adjunk még hozzá.

A tofut kicsomagolás után konyhai papírtörlővel szárazra töröltem, majd felkockáztam. Kis adagokban belekevertem a tésztába, és gyakorlatilag egyesével rakosgattam a felmelegített kókuszolajba, óvatosan, hogy ne ragadjanak össze a tofu kockák. Szép arany barnára sütöttem mindet, szűrőkanállal kikapkodtam a kókuszolajból, sütöttem a második adagot.

Közben egy serpenyőben felmelegíttem egy teáskanálnyi, vagy még kevesebb kókuszolajat, megfuttattam rajta a lereszelt 1 gerezd fokhagymát, majd ráöntöttem a mártást, és addig főztem, amíg be nem sűrűsödött. Ebbe a szószba dobtam a kisült tofu kockákat, átforgattam őket alaposan, hogy mindenhol bevonja őket a máz, megszórtam szezámmaggal, és készen is voltunk.

Gluténmentes zöldséges "fasírt"

Tipikusan a "minek nevezzelek" kategória... Angol nyelven loafnak hívják az ilyesmit, ami cipót jelent, jó is ez a név, de mivel nálunk a cipó inkább kenyérfélét jelöl, megtévesztő lehet. Szóval maradjon fasírt, ha jobb nem jut eszünkbe.

Van az a pillanat, amikor a gluténérzékeny és laktózt sem fogyasztó unokahúgodnak nagy büszkén elmeséled, milyen klafa mentes ételeket találtál ki karácsonyra, és a beszélgetés közben rájössz, hogy igen ám, de a tervezett leveles tészta bár vegán, de rohadtul nem gluténmentes, és a gondosan kitervelt indiai ételben a paneer... hát... szóval az se játszik. És ott állsz, hogy akkor most mi a bánatos, retkes, rongyba tekert búbánatot adj neki enni? Bár megegyeztek abban, hogy hoz magának ennivalót, de hát ez mégse járja, nem is te lennél, ha nem akarnád megoldani a feladatot. Egyrészt rátaláltam az ohmyveggies.com/-n erre a szuper receptre, másrészt meg rájöttem, hogy ez tulajdonképpen az előző vega Wellington egy kicsit módosított változata, hajdinaliszttel, vörös lencsével, leveles tészta nélkül.

A mennyiségeket a rendelkezésre álló készleteim szerint módosítottam.

Hozzávalók:

15 dkg vörös lencse
20 dkg gomba
3 szál szárzeller

2 sárgarépa
1 piros kápia paprika (vagyis annyi, amennyi akad otthon, esetünkben egy harmadnyi, de színnek az is teljesen megfelelő)
1 közepes vöröshagyma
2 maréknyi sütőtök kocka (volt otthon, miért ne tettem volna bele? Padlizsán nem volt itthon, amit az eredeti recept javasolt, azt így aztán nem tettem bele. Ahogy Steiner Kristóf mondja mindig, ne felejtsük el, hogy minden mindennel helyettesíthető. Ezzel bár nem értek egyet száz százalékosan, ez esetben bevált.)
2 evőkanál paradicsompüré
2 evőkanál aszalt vörös áfonya
1 evőkanál lenmag pehely (hála istennek, hogy minden feleslegesnek látszó izét megveszek!)
2 evőkanál hajdina liszt
só, bors
1 csokor petrezselyem

Elkészítés:

A vöröslencsét megmostam, annyi sós vízben, amennyi bőven ellepi, megfőztem. Ügyeltem rá, hogy puha legyen, de ne pépes. Leszűrtem.

A csinos kockákra vágott zöldségeket egy kevés olajon elkezdtem sütni a wokban. Először a sütőtököt és a répát kezdtem puhítani, utána jött az összes többi zöldség. Sorrendben a szárzeller, a hagyma, a gomba. Ízesítettem sóval, borssal, kakukkfűvel a keveréket, de ezt mindenki úgy fűszerezi, ahogy szeretné. 

Amikor minden megpuhult, hozzáöntöttem a leszűrt lencsét is. Utoljára hozzáadtam az áfonyát és az aprított petrezselymet a keverékhez, illetve a lenmagpelyhet, ez hivatott a tojás összetartó képességét pótolni.

Kihűtöttem a keveréket, végül pedig belekevertem a hajdina lisztet. 

Kibéleltem sütőpapírral egy gyümölcskenyér formát, jó szorosan belenyomtam, simítottam a keveréket, és az éjszakát a hűtőben töltötte. Végül pedig 200 fokos sütőben sült fél órát. A sütés vége felé tepsire borítottam a cipót, és pirosra sütöttem az addig a formában lévő alját is.

Köretként én most párolt rizst adtam mellé, de remek burgonyapürével is, esetleg kuszkusszal is el tudom képzelni.

Magkeksz, vagyis a mindenmentes keksz dícsérete

Csodálatos ötlet ez a magkeksz cím, ezer százalék, hogy élő ember nem fog rákeresni így soha a google-ban, így persze nem is találja meg, de hát mit csináljunk, ha egyszer ez egy magkeksz? Na jó, felőlem lehet magkréker is. Végtelenül egyszerű az elkészítése, és bár van egy hasonló recept már a blogon mindenmentes keksz névvel, szerintem ez még annál is jobb. És főleg tojásmentes... Krémek mellé kimondottan telitalálat, de ha nagyobb téglalapokra vágom, szerintem reggelire is tökéletesen megfelel vegán sajttal, vegán vajjal, zöldségekkel.

A képen a vegán babkrém társaságában látható a mindenmentes keksz

Hozzávalók 1 tepsinyi adaghoz:

2 csésze hideg, főtt quinoa (én most jó sokat főztem, abból vettem ki két csészényit, de szerintem 1 csészényi nyers quinoából lesz dupla adag főttünk)
fél csésze dió
1/3 csésze lenmag
1/4 csésze szezámmag
1/4 csésze chiamag
bő fél teáskanál só
3-4 teáskanál olaj/kókuszzsír
1 kávéskanál szárított bazsalikom, oregánó, vagy más fűszernövény, amit szeretünk

Elkészítés:

A quinoát több vízből megmossuk, kétszeres vízben megfőzzük, kihűtjük. Később késes betétű aprító tartályába pakoljuk, és minden mást is vele együtt. Öntsünk egy-két evőkanálnyi vizet is a tartályba, aztán majd meglátjuk, hogy boldogul a gép a matériával. Pulzálva dolgoztassuk tésztává az anyagokat. Ha kell, adjunk hozzá még egy pici vizet, én a végén egy evőkanálnyi hajdina lisztet adtam hozzá, hogy ne legyen olyan ragacsos.

Terítsünk ki a pultra egy tepsi nagyságú sütőpapírt, oszlassuk el rajta többé-kevésbé négyzet formában a tésztát, amilyen vékonyan tudjuk. Terítsük le egy darab folpackkal, és azon keresztül nyújtsuk az egészet egyenletes vastagságúvá. Akarom mondani, inkább egyenletes vékonyságúvá, mert ez a keksz akkor lesz finom ropogós, ha jó vékony. Menet közben egyengessük a széleit egyenesre, hogy ne legyen sok kevésbé szép darab majd a széleken.

Amikor már egyenletes és jó vékony a masszánk, húzzuk le róla a folpackot, derelyevágóval metéljük fel kedvünk szerinti szélességűre és hosszúságúra. Nem kell szétválasztani a csíkokat. Végül húzzuk egy tepsire a sütőpapírt.

190 fokra előmelegített sütőben kezdjük a sütést, itt süljön 15 percig, majd vegyük vissza a hőfokot 150-re, és adjunk még neki 25 percet. Fontos, hogy jól átsüljön a keksz, nehogy úgy járjunk, mint én egyszer egy másik változattal, hogy másnapra megpenészedett az egész. Igaz, abban tojás is volt...

Amikor kivesszük a sütőből az elkészült ropikat, könnyedén el is lehet tördelni a vágás mentén őket, de egy széles pengéjű késsel is megtehetjük ugyanezt.

Én rögtön kipróbáltam a babkrémmel, és mondhatom, remek volt. Erőteljesen érződik a lenmag íze, főleg még melegen, de bármilyen krémmel esszük, az le fogja ezt tompítani. Legközelebb egy kicsit kevesebb lenmagot, és több szezámot fogok beletenni, mert én nem annyira vagyok nagy barátja a lenmag ízének. De hát nagyon egészséges, úgyhogy el nem hagyhatom.

Almás muffin vegán módra

Bevallom, mióta nem eszünk állati eredetű élelmiszereket, egyetlen dolog hiányzik, az pedig az édesség. Szeretek a kávémhoz egy-két kekszet elrágcsálni például, vagy amikor rámtör a nassolás, akkor is jól jön, ha van valami kekszféle otthon. 

Már próbáltam egy kekszet sütni a múlt héten, frissen egészen rémes volt, aztán amikor kihűlt, már emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltem, de hogy finom is lenne... hát az költői túlzás. Most rátaláltam Gabinál egy klassz muffinra, összedobni se egy agyműtét, meg még finom is, úgyhogy nagyon örültem, hogy a kollegina megoldotta az én hiányérzetemet. 

Hozzávalók:

35 dkg reszelt alma
fél citrom leve és héja
2,5 dkg negyedannyi édesítő
1 teáskanál őrölt fahéj
15 dkg barna rizsliszt
1 evőkanál psyllium/útifűmaghéj (én jobban szeretem psylliumnak hívni, mert a magyar nevét képtelen vagyok megjegyezni :D volt már útimaghéjfűtől kezdve maghéjúttól kezdve itt minden... A psyllium, az meg psyllium, és kész.)
1 teáskanál szóbabikarbóna
fél csomag sütőpor
10 dkg apróra vágott dió/mandula/mogyoró
25 ml olaj/kókuszzsír
1 dl zabtej/mandulatej/rizstej, amit használsz vagy szeretsz

Elkészítés:

Az almát lereszeltem, megszórtam a negyedannyival és a fahéjjal. A többi hozzávalót összeborogattam, hozzáadtam a vágott diót és az almát, ennyi vele a munka. Az előfordulhat, hogy a tejből kell még egy kicsit több, mint 1 deci, majd meglátod, mennyire száraz a matéria.

A muffin szilikonformámat kibéleltem muffin papírral, belekanalaztam a tésztát, és 180 fokos sütőben 25 percig sütöttem. Gabi karamell öntetet is tesz rá, az az én testalkatomnak nem hiányzik...

Feketebab és csicseriborsó currry

Hát ez valami pazar. És nemcsak hogy pazar, de 10 perc alatt összedobható, pont annyi idő alatt, amíg megfőtt a rizs mellé köretnek. Mivel gyakorlatilag minden hozzávaló konzervdobozból kerül a wokba, tényleg pillanatok alatt elkészíthető, nagyon meleg szívvel ajánlom a kipróbálását.

Hozzávalók 4 főre:

1 kávéskanál kókuszolaj

1 feketebab konzerv
1 csicseri konzerv
1 aprított paradicsom konzerv

1 közepes vöröshagyma apróra vágva

3 gerezd fokhagyma összetörve (én a szokásos üveges fokhagyma pépet használom)
1 teáskanál római köménymag
ízlés szerint cayenne-i bors, én egy jó késhegynyit használok mindenbe, többet nem bír el a család
1 teáskanál őrölt koriander
1/2 teáskanál garam masala
1/2 teáskanál kurkuma
2 dl zöldség alaplé
só
1 kis doboz kókuszkrém
1 teáskanál görögszéna levél (kasuri methi, lelőhely: Szép kis India)

ha szerencsénk van, és hozzájutunk, friss koriander a tálaláshoz

Elkészítés:

A kókuszolajat megmelegítjük egy mélyebb serpenyőben vagy wokban, amikor meleg, beleszórjuk a római köménymagot, kipattogtatjuk. Ha már érezzük az illatát és halljuk, ahogy pattig a wokban, mehet utána a vöröshagyma, ezt három-négy percig kevergetjük. Követi őt a fokhagyma, vele óvatosan bánjunk, meg ne égjen. Következő érkező a paradicsom, keverjük el alaposan a hagymával, néhány percig rotyogtassuk, majd adjuk az edénybe a fűszereket a kasuri methi kivételével. A fűszerek után érkezhet a bab és a csicseri, majd a zöldség alaplé és a só. Forraljuk fel az ételt, látni fogjuk, hogy elég sűrű már most is. Ezért aztán jöhet a kókusztej, és végül a tenyerünk között szinte porrá dörzsölt kasuri methi. Egy forralás, és kész az ételünk.

Salátaöntet mogyoróvajjal

Az az igazság, hogy én szeretem a salátát általában. Amit nem bírok, az az egyhangúság és az unalom. Mindig azt mondtam, adjanak elém naponta salátát, csak legyen rajta egy jó rokfortos, vagy fokhagymás öntet. Nos, az a legtöbb diétában nemigen játszik, tejföl, rokfort, csupa zsír. Mostanában főleg tahini alapú dresszingeket készítek, nyilván abban is van zsír, de nem állati, és persze a mennyiséggel ott is csínján kell bánni, de micsoda ízeket kapunk cserébe! Azért, hogy ne legyen unalmas egy idő után a tahinis dresszing, most egy mogyoróvajasat készítettem. Ne felejtsétek el, bármit meg lehet enni, ha van rajta egy jó öntet :)

                      

Hozzávalók 3-4 adaghoz:

3 evőkanál mogyoróvaj (lehet krémes, darabos, ahogy szereted, vagy ami van otthon)
3 evőkanál szójaszósz
2 evőkanál szezámolaj
1 mokkáskanál fokhagyma pép*
1 mokkáskanál gyömbér pép*
1 teáskanál rizsecet
1 kávéskanál juharszirup/agavé szirup

Elkészítés:

Rém egyszerű, mindent belekanalaztam a blenderbe** és krémesre dolgoztattam a géppel az öntetet. Lehet kóstolgatni, alakítani az ízén, ahogy szereted.



* = én gyömbérből is, fokhagymából is bolti pépet használok. Egyrészt mindig kéznél van, nem penészedik meg, mint a gyömbér a hűtőben, és kiváló az íze. A Szép kis Indiában vagy az Ázsia Bt-nél vásárolom.

** = háromféle méretű késes aprítóm van, a legnagyobbal akár még tésztát is állítok össze, főleg vajas tésztát, nos, az most nem játszik egy ideig, de ha nagyobb mennyiségű répát, káposztát kell reszelni, akkor is jól jön. Van egy közepes méretű, amiben fokhagymát, soffrittót darálok, az meglehetősen hagymaszagú, így mogyorónak, diónak van egy másik, amit karácsonyra kaptam a családtól, és van egy aprócska, amit a Bamix gépemhez adtak ajándékba, ezzel készítem a salátaönteteket például.

Vegán babkrém

Szögezzünk le valamit az elején. Az, hogy valami vegán, távolról sem, messziről sem jelenti azt, hogy ne lenne nyálcsorgatóan finom. Remélem, hogy a blogom követői között kevesen vannak, akik úgy gondolják, hogy a vegán, az csak íztelen izé lehet, de ha akadna ilyen akár csak egy is, jelentkezzen privátban, kettő perc alatt meggyőzöm az ellenkezőjéről.

Ez a babkrém is csodás, egyszerű, és bárkinek tudom ajánlani reggelire, vacsorára, buliba, de ha hígabbra készíti az ember, akár salátaöntetnek is el tudom képzelni.

Hozzávalók:

1 doboz cannellini bab konzerv

2 gerezd fokhagyma

2-3 evőkanál tahini (szezámpaszta)

1 evőkanál citromlé

1 teáskanál fehér miso paszta (elhagyható, de jót tesz neki)

2 evőkanál sörélesztő pehely (ez is elhagyható, de szerintem kell az ízének)

bors

só módjával, főleg ha használsz miso pasztát, ami nagyon sós

olívaolaj (én nem használtam)

Elkészítés:

A babkonzervet leszűrtem, a levét félretettem, mert tudtam, hogy olívaolaj híján szükségem lesz rá a krém higításánál. Beleraktam a késes aprítóba a fokhagymával, tahinivel, misóval és sörélesztővel együtt. Krémesre dolgoztattam a géppel, borsoztam, a bab levével kellemes állagúra higítottam, és kész, passz. Nem volt vele 3 percnél több munka.

Műanyag dobozban várja, hogy elpusztítsuk pillanatok alatt teljes kiőrlésű kenyéren, salátán.

Én tényleg nem akarok senkit győzködni, de ez a krém olcsó is, finom is, és simán beilleszthető normál étrendbe.

Zöldséges muffin reggelire, ebédre, munkába, kirándulásra

Szeretem a csicseriborsó lisztet, ez a recept pedig nagyon praktikus, mert egy-két napig simán eláll, bármikor előkaphatod, ha hirtelen megéhezel, vagy el kell menned otthonról, és útközben érne az ebédelhetnék.

Hozzávalók:

100 g csicseriborsóliszt
50 g quinoa
2 evőkanál sörélesztő pehely

késhegynyi szódabikarbóna
fél teáskanál fokhagyma granulátum
1 teáskanál szárított bazsalikom vagy oregánó
1 teáskanál só
1 teáskanál almaecet
300 ml víz

zöldségek: kaliforniai paprika, újhagyma, zöldborsó, kukorica, apró virágokra szedett brokkoli, vagy bármilyen zöldség, ami van otthon, és nem túl kemény. Répát, karfiolt például nem javaslok, az nem puhulna meg, hacsak nem főzöd előre meg egy kicsit, de az már bonyolítja az életet, az meg minek, ugyebár?

Nem kell sok zöldség, csak annyi, hogy minden muffin mélyedésbe kerüljön egy púpozott teáskanálnyi.

Elkészítés:

Meglepő lépéssel kezdünk: a quinoát kávédarálón ledaráljuk lisztszerűre. Majd összekeverjük a csicseriliszttel, sóval, fűszerekkel, szódabikarbónával. Ráöntjük az ecetes vizet, simára keverjük, és készen is vagyunk.

Egyéni döntésünkre van bízva, hogy az apróra vágott zöldségeket egyenesen a papírral bélelt muffin formákba kanalazzuk-e, vagy belekeverjük a tésztába. Én az utóbbit javaslom. A formákat töltsük meg a masszával egészen a peremükig, és 200 fokra előmelegített sütőbe tolva süssük kb. 25 percig. Én tűpróbával ellenőriztem a muffin állagát.

Remek választás reggelire vagy vacsorára, nyers zöldségekkel, salátával körítve igazán laktató étel.

Szerintem ha aszalt gyümölcsöket vágunk össze, néhány almakockát is vágunk, és azt keverjük a tésztába, na meg persze a fűszereket lecseréljük például fahéjra és szegfűszegre, süthetünk belőle édes muffinokat is.

Az ötlet innen származik: https://www.plantbasedmiri.com/

A quinoát érdemes bevezetni az étrendjükba a mindenevőknek is, mert bár szénhidráttartalma elég magas, viszont glikémiás indexe relatív alacsonyabbnak számít - 53-mas főzve. Ez azt jelenti, hogy nem emeli meg hirtelen a vércukor szintet fogyasztás után. Megfelelő rostforrás, ami pedig a jó emésztést segíti elő. Fehérjeforrásként megelőzi az átlagos gabonaféléket, ráadásul mind a 9 esszenciális aminosavat tartalmazza, így komplett fehérjét alkot - Lizin tartalma is jelentős, mely ritka a növényi élelmiszereknél.

Kiváló ásványi anyag forrás - magnézium- és cinktartalma például magasabb az átlagos gabonaféléknél. B9-vitamin (más néven folát) tartalma kiemelkedő.Egy tanulmány, melyben összehasonlították a quinoa és egyéb gluténmentes gabonatermékek hatását kimutatta, hogy a quinoa hatékonyan csökkentette a vérben a trigliceridek szintjét és a szabad zsírsavakét is. Ezen kívül pedig a vércukor szintre is kedvezőbben hatott, kevésbé emelte meg, mint a gluténmentes tészta, gluténmentes kenyér és a hagyományos kenyér.5

Jól jöhet a súlyproblémákkal küzdőknek is beiktatni az étrendjükbe rosttartalma, alacsonyabb glikémiás indexe és fehérjetartalma miatt, mivel ahogy már írtuk, lassan emeli a vércukor szintet, így tovább érzi magát jóllakottnak az ember. Rosttartalma a jó emésztést támogatja, a megfelelő fehérjebevitel pedig segíti az egészséges fogyást. (forrás: netamin.hu)

Almakarikák leveles tésztában

Irtó bonyolult recept... kimondottan téli csemegének gondolom, igazi comfort food.

Hozzávalók:

1-2 nagyobb alma
kristálycukor
őrölt fahéj
őrölt szegfűszeg
1 csomag leveles tészta
1 kis tojássárgája a tészta lekenéséhez (én most csak tejbe mártott ecsettel simogattam meg őket, pont jó volt)

Elkészítés:

Az almákat ujjnyi vastag karikákra szeleteljük, majd kerek pogácsaszaggatóval kiszúrjuk a közepüket. Megszórjuk a kristálycukorba kevert fűszerekkel mindkét oldalát a karikáknak. Nyilván mindenki úgy arányítja a fűszereket, ahogyan szereti. Használható kész mézeskalács fűszerkeverék is, bár én ezért biztosan nem bontanék fel egy csomaggal, inkább összekeverném a fahéjat, szegfűszeget, egy csepp szerecsendiót, aki szereti, pici ánizst is tehet bele, vagy kardamomot. Én meg előveszem az Amerikából hozott sütőtök pitéhez való fűszerkeverékemet, amit a Trader Joe's-ban szereztem be néhány éve. Fene egye meg, idén nyáron is kerestem, de épp nem volt kapható, hiába no, arrafelé szezonálisan működnek, nyáron nincs téli pite fűszer és kész! Na, száz szónak is egy a vége, a leveles tésztát fel kell csíkozni 2-2,5 centis szalagokra, körbetekerni az almákon, lekenni tojással, és a sütőben szép pirosra sütni. A mi kétszemélyes adagunkat az aif fryerben fogom elkészíteni.

Gombás, spenótos spagetti

Tudom, ez most éles váltás lesz, de ne aggódjatok, nem csak ilyen, és ehhez hasonló recepteket fogtok itt a blogon találni, hanem hagyományosakat is, úgy, mint eddig. Nem tudom, hányan hallottátok már a teljes értékű növényi étrend (TÉNÉ) kifejezést, sok magyarázatra a neve alapján nem szorul, de azért a főbb irányelveket elmondom. Semmilyen állati eredetű étel nem kerül a tányérra, erősen tanácsos kerülni a feldolgozott ételeket (sajnos az olaj is idetartozik), a gabonák jöhetnek bátran, főleg a gluténmentesek, nagyjából ez a lényege ennek az étrendnek. 

Igen, kísérletezem vele. Igen, még megy. Igen, viszonylag könnyen megy. De ha nem tudom ezer százalékosan betartani a szabályokat, vagy időnként megkívánok olyan ételt is, ami a TÉNÉ-be nem fér bele, én azt mondom: inkább szegjek meg néha egy-két szabályt, de még úgy is sokkal, de sokkal több zöldséget fogyasszak, mint eddig. A cukor és a finomított liszt elhagyása amúgy is igencsak ajánlott az én betegségeim mellett, ráadásul 2019-ben már volt egy olyan teljes évem, amikor nem ettem húst (bár tojást, tejterméket igen), úgyhogy nagy elvárásokkal vágok neki ennek az étrendnek.

Meglepően sok az átfedés a már megszokott, szeretett ételekkel, nagyon soknál elég egy-két hozzávalót elhagyni vagy lecserélni TÉNÉ-kompatibilisra, szóval jó lesz ez. Azzal kezdtem az egészet, hogy leültem, és írtam egy listát a "normál" ételek közül, amit nyugodtan megfőzhetek ezután is, és egy másikat, amiben elég mondjuk egy összetevőt elhagyni, és máris felkerülhet az étlapra.

A legnagyobb elismerés, vagy eredmény, hogy a férjem is csatlakozott, teljesen önszántából, pedig tudja, hogy bármikor hajlandó vagyok akár kétfelé is főzni, ha az neki úgy jó.

Természetesen hozzájárul ahhoz, hogy most vágunk neki a TÉNÉ-nek az a körülmény is, hogy jól megérdemelt nyugdíjas éveit kezdte meg ő is, nekem is könnyebb lesz az életem azzal, hogy mindketten itthon leszünk, több időm lesz, MÉG TÖBB időm lesz főzni, kísérletezni, úgyhogy hajrá, hajrá! 

Michael Greger két könyve van segítségemre az életmódváltásban.

És rögtön mutatok is egy olyan ételt, amit bárkinek az asztalára le mernék tenni, olyannak is, aki normál étrenden van, és garantálom, hogy nem találna benne semmi kivetni valót.

Hozzávalók 3 személyre:

teljes kiőrlésű spagetti*

30-40 dkg gomba (akár fehér és barna csiperke vegyesen, mint nálam most)

1 vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

fűszerek: só, bors, 1 teáskanál kurkuma, csipet kakukkfű, 1 mokkáskanál curry

1 doboz rizskrém

2 marék bébispenót

a tálaláshoz friss petrezselyem

1 evőkanál sörélesztő pehely (a sajt kiváltására)

Elkészítés:

A spagettinek odatesszük a vizet forrni, és ha felforrt, a csomagolás utasításai szerint kifőzzük a tésztát.

2 evőkanál vízen az apróra vágott vöröshagymát megpároljuk, majd a serpenyőbe dobjuk az összevágott gombát, és a legmagasabb lángon lepirítjuk. Ügyeljünk arra, hogy ilyenkor tényleg süljön a gomba, ne piruljon, ennek érdekében még ne is sózzuk meg, mert csak nedvességet engedne és főne.

Amikor a gomba szép színű, jöhet a spenót, egy perc alatt össze fog esni. Következik az összezúzott fokhagyma és a fűszerek. Ezekkel kedvünk szerint lehet játszani, ha nem szereted a curryt, ne tegyél bele. A kurkumát nem javaslom elhagyni, szuper jó hatása van a szervezetre.

Ha minden a serpenyőben van, jöhet a rizskrém, ami egy száz százalékban növényi alapú főzőkrém, mentes minden mellékíztől, remek találmány. Mutatom.

Sajnos ez nem ideális egyébként, mert található benne napraforgó olaj, de erre mondom én, hogy inkább ezt használom, mint állati tejszínt, mert most őszintén: mennyi olaj lehet 2 dl rizstejben? Elenyésző.

A rizskrémmel egyet rottyantom a mártást, majd beleszedem a spagettit, alaposan összeforgatom, megszórom a petrezselyemmel, és tálalom. A tányéron kapja meg a sörélesztő pelyhet a sajtos ízhatás kedvéért.

A gombából félretettem egy adagot, holnap barna rizzsel, kvázi gombapörköltként fogom megenni ebédre.

Na most kérem szépen, ezt az ételt nyugodtan el lehet készíteni nem TÉNÉ szempontok alapján is olívaolajjal, tejszínnel, parmezánnal.

* Barilla tésztát használtam, ugyanis az a tapasztalatom, hogy a Lidlben, Aldiban kapható teljes kiőrlésű tészták nekem nagyon nem jönnek be. A legutóbbi bevásárláskor szembe jött ez a Barilla, arcpirítóan drágán egyébként, de azt mondtam, teszek egy próbát, hátha ennek a márkának a termékét meg tudom enni. És milyen az én szerencsém? Na ná, hogy ez lecsúszott.... Fene a kényes belembe már! :)