A legjobb tojássaláta

Szeretjük a tojássalátát, tojáskrémet, nem mondom, hogy heti szinten készítem, de most, hogy jön a tanyáról tojás bőven, van rá indíttatás. Most egy új receptet próbáltam ki, és mondhatom, remek.

Hozzávalók:

10 db tojás
3-4 szál újhagyma
tejföl
majonéz
só
bors
mustár

Elkészítés:

A tojásokat keményre főzzük, lehűtjük, meghámozzuk. 3 darabot késes aprítóba teszünk, adunk hozzá tejfölt, majonézt, mustárt. Itt a tapasztalatunkra vagyunk kénytelenek hagyatkozni, hogy mennyi tejföl, mennyi majonéz, én most 4 igen erősen púpozott kanál 25 %-os tejfölt használtam, kb. 3 evőkanál majonézt, és egy teáskanál mustárt.

A tojásokat egyneműre kevertetjük a géppel, a krémet egy tálba kanalazzuk. Jöhet bele a karikára vágott újhagyma zöldjével együtt, jöhet a bors, só, és ebbe a tojáskrémbe aprítjuk bele a maradék keménytojásokat.

Alaposan lefedve, vagy légmentesen záródó edényben érleljük a hűtőben - ha kibírjuk. A saláta bizonyára kissé folyósabb lesz néhány óra múlva, ezt már ezerszer megfigyeltem a tojássaláta esetében, hogy a majonéz valami általam ismeretlen okból mindig elfolyósodik rajta. De ez egyáltalán nem probléma, főleg, ha valami jó kis puha kenyérrel fogyasztjuk, tunkoljuk.

Cajun csirke

Mindössze 30 perc szükséges ahhoz, hogy ez a klassz étel az asztalra kerüljön. Amikor ilyen receptekkel találkozom, mint ez is, még inkább felhorgad bennem az értetlenség, ami egyébként folyamatosan jelen van bennem, hogy vajon miért is nem főznek a családok egy jelentős részében? Mi lehet az indok arra, hogy ne áldozz 30 percet az életedből, hogy a családod, a gyerekeid elé igazi ételt tegyél? Nem kezdek most bele a házhoz szállított ételek minőségének ecsetelésébe, az árakon való lamentálásba, de esküszöm, nem értem én ezt az egészet. Na mindegy is, örüljünk ennek a receptnek most, próbáljátok ki, érdemes.

Hozzávalók:

50 dkg csirkemell filé
cajun fűszerkeverék
10 dkg liszt
4 evőkanál olívaolaj
6 dkg vaj
3 gerezd fokhagyma apróra vágva
egy marék olajban eltett, napon szárított paradicsom apróra vágva
3 dl tejszín
5 dkg reszelt parmezán

1 dl csirke húsleves, vagy leveskockából készített alaplé

aprított petrezselyem

Elkészítés:

A csirkét szeletekre vágjuk, kiklopfoljuk, hogy az esetlegesen vastagabb részeket is elvékonyítsuk. Minden szeletet megszórunk cajun fűszerkeverékkel, majd lisztbe mártjuk mindet.

Az olajat és a vajat felmelegítjük, beletesszük a csirke szeleteket, és szép barnára sütjük mindkét oldalukat. Kiszedjük őket egy tányérra, félretesszük.

A visszamaradt zsiradékba dobjuk a felaprított fokhagymát, a paradicsomot, beleöntjük a csirke levest. Nagyjából fél percig forraljuk, végül adunk hozzá egy evőkanál cajun fűszerkeveréket, végül hozzáöntjük a tejszínt.

Visszatesszük a hússzeleteket a mártásba, és még legalább 10 percig pároljuk, hogy egészen biztosan átpárolódjon a hús.

Legutoljára pedig beleszórjuk a mártásba a parmezánt, elkeverjük, és tálalhatunk.

Én rizst főztem hozzá, kiváló volt.

A videón a főzés utolsó perceit örökítettem meg, itt látható, hogy kissé a szósz már sűrű. Pici vízzel, ha maradt még, akkor tejszínnel, esetleg tejjel higíthatunk rajta.

Cajun fűszerkeverék

Mára egy cajun fűszerezésű csirkét tervezek vacsorára, és mivel nem volt itthon kész fűszerkeverékem (vagy csak nem találtam meg...), összeállítottam a sajátomat, ami roppant egyszerű.

A cajun konyháról itt olvashat kicsit bővebben, akit érdekel, a blogon pedig már található egy recept, amihez fel is használhatjátok a keveréket. A ma készülő újabb csirke receptet pedig hamarosan felteszem, nagyon ígéretesnek tűnik.

Hozzávalók:

1 evőkanál pirospaprika (lehet az egész füstölt paprika, vagy fele füstölt, fele hagyományos)
1 evőkanál só (van itthon füstölt sóm, abból is tettem egy keveset)
1 evőkanál fokhagyma granulátum
1 evőkanál őrölt fekete bors
1 evőkanál őrölt fehér bors
1 evőkanál vöröshagyma por (Ázsia Bt.)
1 evőkanál oregánó
1 evőkanál cayenne-i bors
1 evőkanál kakukkfű

A fűszereket összekeverjük, és készen is vagyunk.

Tavaszfőzelék

Nem, nem, semmi pénzért nem írom le, hogy finomfőzelék, mert már a szótól is kiráz a hideg. A nyúlós rántásban ficergő édes répadarabok a többi szétfőzött zöldséggel karöltve - nekem ez a menzás finomfőzelék. Emlékszem, már gyerekkoromban is az volt, ha finomfőzelék volt az ebéd a suliban, én bizony nem ettem inkább semmit, olyan elemi viszolygás volt - és maradt - bennem ezzel az étellel kapcsolatban.

Egészen tegnapig, amíg meg nem alkottam a magam verzióját, amiről ne haragudjatok, de egyszerűen muszáj leírnom a jelzőt, hogy zseniális. Úgy kezdődött, hogy holnap nagycsaládi banzáj lesz a tanyán, grillezéssel, tortázással, ünnepléssel, de a vega/vegán/laktózérzékeny/gluténérzékeny szekciónak is kell ennie, lehetőleg jót ennie, úgyhogy irány a piac! Az első sokk után, amit az árak láttán kaptam, megvettem a grillre valókat. Aztán hazaérve folyamatosan ott mocorgott az egyik eldugott agylebenyemben az a szépséges, zsenge karalábé, amit vettem. Szép fokozatosan meggyőztem magam, hogy az úgyse jó a grillre - dehogynem! -, így aztán vizionáltam mellé még egy kevés új répát, mirelit borsót, és krumplit.

Hozzávalók:

1 db karalábé
2 marék mirelit (vagy majd friss) zöldborsó
1 vékony szál répa (igazából csak a színe miatt)
2 db kisebb burgonya (később újkrumpli)
2-3 szál újhagyma
1 nagy csokor petrezselyem
díszítésnek újhagymaszár
olaj
só, bors
fél citrom leve és reszelt héja
1 púpos evőkanál liszt
2,5 dl tejszín

Elkészítés:

2 evőkanál olajon a félkarikára vágott újhagymát óvatosan dinsztelni kezdtem, ügyelve, nehogy megbarnuljon. Elsőként az apró kockákra vágott karalábé került hozzá, picit később a borsó és a répa, amit szintén úgy vágtam fel, olyan méretűre, hogy egyszerre puhuljon meg a karalábéval. Utoljára dobtam a lábasba a pici burgonyakockákat, megsóztam, és egy kevés víz hozzáadásával párolni kezdtem a zöldségeket. Keveréskor vigyáztam, hogy a krumpli ne törjön össze.

Közben összevágtam nagyon apróra a petrezselymet is.

Amikor a zöldségek puhák voltak és elfőtték a vizet, meghintettem a tetejüket a liszttel, és lepirítottam valamelyest. Itt is ment az óvatoskodás, tényleg nem akartam a krumpliból pépet csinálni. Kapott egy pici pirospaprikát (a képen a távolabbi tányérnyi adagban több a paprika a férjem kérésére), megszórtam a petrezselyemmel, borsoztam, majd következett a tejszín. Épp csak felforraltam, kóstoltam, utánasóztam még, végül pedig két részletben megkapta a citromlevet és -héjat. Itt fontos, hogy ne legyen savanyú a főzelék, de igenis lehessen érezni a citrom üdeségét benne.

Sajnos szerelmes lettem ebbe az ételbe, úgyhogy egészen biztosan fog még készülni őszig néhányszor.

Izraeli saláta

Múlt héten Izraelben jártam. Nagyon hiányzott már az utazás, és ez az út gyakorlatilag az ölembe esett, csatlakoztam egy kis társasághoz, akik Tel Avivot és Jeruzsálemet vették célba. Végül ennél több helyet is meglátogattunk, de erről majd írok egy külön posztban. Tel Avivban azt láttam, hogy ezt a salátát adják reggelihez, vacsorához, teljesen mindegy az étkezés típusa, az israeli salad kötelező tartozéka minden, ételt kínáló helynek, legyen az étterem, vagy utcai kajálda.

Az nem világos, mitől izraeli ez a saláta, szerintem bárhol megtalálhatjuk ezt az uborkából, paradicsomból, kis paprikából álló összeállítást. Íme, így készül:

Hozzávalók 2 személyre, bőséges adaghoz:

1 kígyóuborka csíkosan hámozva, apró kockákra vágva

(az uborkát félbe, negyedbe, majd nyolcadba vágva, összefogva, felaprítva csinos kis háromszögeket kapunk)
3 db paradicsom cikkekre vágva, kimagozva, felkockázva
1 kis fej lilahagyma, vagy 3 termetesebb újhagyma felezve, apróra vágva
1 édes piros paprika apró kockákra vágva (kápiát használtam)
1 nagy csokor petrezselyem apróra vágva
só, bors
1,5 kanál fehér balzsamecet, vagy 3 evőkanál citromlé
olívaolaj

Elkészítés:

A zöldségeket apróra vágjuk, a petrezselymet felaprítjuk, és minden hozzávalót egy tálba halmozunk. Sózzuk, borsozzuk, mehet rá az ecet és az olaj. Összeforgatjuk, tálaljuk. Lehet szobahőmérsékleten is szervírozni, de várakozhat egy keveset a hűtőben is, mielőtt asztalra adjuk.

Nevenincs spagetti (hagymával, kolbásszal, krémsajttal)

A receptet Fűszeres Eszter osztotta meg Facebook oldalán, és felkeltette az érdeklődésemet persze, mert a tészta mindig és bármikor jöhet. Ráadásul rém egyszerű az elkészítése, már-már arcpirítóan egyszerű, úgyhogy tegnap össze is dobtam. Tényleg Jolly Joker, mert az egy dolog, hogy 20 perc alatt készen van - a tészta főzővizének felforralása a leghosszabb idő benne -, hanem brutál finom is.

Hozzávalók 2 fő részére:

20-25 dkg spagetti (lehet egyébként másféle tészta is, miért is ne?)

egy jó arasznyi száraz kolbász vékonyra karikázva

egy szép nagy fej hagyma félfőre vágva

egy-két szál újhagyma

2 gerezd fokhagyma finomra vágva

2 dl tejszín (nem főzőtejszín, jó?)

125 gr natúr krémsajt, Philadelphiát használtam

só, bors

1 kiskanál (füstölt) pirospaprika

2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:

1. Az olajon majdnem puhára párolom a hagymákat. Én belekarikáztam az újhagymát is, csak a zöldjét hagytam meg díszítésre, Eszter az egész újhagymát nyersen tette a tésztára. Épp kozmetikushoz készültem, nem akartam szegényt elkápráztatni a hagymaszagommal, na... :) Ha elkészül, egy kistányérra félreteszem.

2. A visszamaradt olajon a kolbászkarikákat hirtelen átsütöm. (Ha nem maradt olaj, öntök a serpenyőbe egy icipicit.) Elég néhány perc, csak engedjen szép kis zsírt magából.

3. Jöhet a fokhagyma, azzal keverünk egyet a cuccon, vigyázzunk, nehogy megégjen!

4. Elérkezett a tejszín és a krémsajt ideje, no meg a borsozásé, illetve a pirospaprikáé. Összerottyantjuk a mártást.

5. Az időközben kifőtt tésztát beleszedjük a szószba, jó, ha marad a tésztán főzővíz, a benne lévő keményítő még krémesebbé teszi az elkészült ételt.

Ha szükséges, sózunk is, de egyáltalán nem biztos, hogy kell. Ízlés kérdése. Végül

tányérba szedjük a kolbászos tésztát, jöhet rá jó adag párolt hagyma, nyers újhagymazöld, és lehet cuppogni.

Én igen rendesen megszórtam a tányéron Grana padanóval az adagokat.