Banános paleo muffin

Ennek is eljött az ideje: muffin készül nálam paleo módon. És ráadásul a muffin finom is, szóval két légy üttetett le egy csapásra.

 

Hozzávalók:

15 dkg mandulaliszt (finomra darált mandula)

3 evőkanál kókuszliszt

2 tojás

35 ml olvasztott kókuszzsír

1 mokkáskanál szódabikarbóna

2 evőkanál agavé szirup, vagy más édesítő

2 nagyon érett banán

őrölt fahéj

egy csipet só

Elkészítés:

Minden hozzávalót összekeverünk, a banánokat értelemszerűen villával törjük össze, úgy adjuk a masszához. A masszával megtöltjük a muffin papírokat, nekem a fenti mennyiségből 8 db normál méretű muffin lett. Mindegyik közepébe nyomunk egy kisebb szem epret, majd 180 fokos sütőben tűpróbáig sütjük. Nincs mit szépíteni a dolgokon, ez a muffin isteni! Friss eperrel meg különösen...

Zöld curry pulykából

Nem, nem és nem akar nyár lenni valamiért. Márpedig nagyon ajánlom, hogy hétfőn, a születésnapomon ragyogó napsütés és kellemes hőmérséklet legyen, mint ahogy azt is nagyon remélem, hogy az azt követő héten Brüsszelben is késő tavaszias időjárás vár ránk. Mozgalmas utazós időszak kezdődik most, remélem, kitart egész nyáron. Álljon itt ennek örömére egy isteni, csupa paleo recept, a távol-keleti konyha egyik gyöngyszeme. Ne riasszon el a sok hozzávaló senkit, egy távol-keleti fűszereket árusító boltban* mindent megtalál.

Hozzávalók:
40 dkg pulykamell filé
2 evőkanál zöld curry paszta
1 közepes doboz kókusztej (400 ml)
4 kaffír lime levél
1 ázsiai citromfű (most sajnos csak szárított)
1 zöld chili paprika kimagozva
4 szál újhagyma
2 gerezd fokhagyma
1 teáskanál reszelt gyömbér
1 lime héja és leve
só
olaj
tálaláshoz friss korianderzöld

Elkészítés:

Az olajon üvegesre dinszteltem a karikára vágott újhagymát, az összeaprított chilit, utána megpirítottam a curry pasztát. Egy-két percig kavargattam, majd belevagdostam a lime levelet, a szárított citromfüvet, a fokhagymát és a gyömbért, a lime héját és levét, majd felöntöttem a kókusztejjel. Felforraltam, az apró kockákra vágott pulykamell darabokat beletettem a lébe, és kb. 20 percig főztem, míg meg nem puhult. Addigra a lé kissé besűrűsödött. Korrigáltam az ízét még egy kis sóval, egy csipet római köménnyel.

* Ázsiai termékeket árusító helyek, ahol vásárolni szoktam:

- Ázsia Bolt, Budapest V., Vámház krt. 5.
 tel:  +36 (1) 2157148

 Nyitva tartás:

Hétfő	10.00 – 17.00
Kedd	07.00 – 18.00
Szerda	07.00 – 18.00
Csütörtök	07.00 – 18.00
Péntek	07.00 – 18.00
Szombat	07.00 – 14.00

- Culinaris
www.culinaris.hu

- Szép kis India, Budapest, VII., Wesselényi u. 36.
http://www.exoticindia.hu

- Yong Fa Kft. Budapest, VIII., Rákóczi tér 8.

Étteremajánló: Halkakas

Időről időre megesik, hogy étteremben ebédelek/vacsorázom, sajnálatos módon mostanában jóval kevesebbszer, mint régebben. Ráadásul azzal, hogy a paleo életmódot követem, még rövidebb a nyugodt szívvel meglátogatható helyek listája. Nagyon megörültem tehát, amikor két hete a Gasztroangyalban láttam egy tudósítást a Halkakas bisztróról, ami Budapest V. kerületében, a Veres Pálné utcában üzemel. Az anyagban olyan hívogató ételeket láttam, hogy nem volt kétséges, le kell vizitálnom náluk. 

 

Ez annál is könnyebb volt, mert én alapvetően nem rajongok a halakért, a saját konyhámban elkészíteni egy-egy halételt igen ritkán jut eszembe, de az a harcsa gyros, amit az említett műsorban láttam, mágnesként vonzott. Már az ötlet is nagyon tetszetős volt, hiszen ki a nyavalyának jut eszébe halból gyrost készíteni? A megvalósítás pedig pazar, ahogy a harcsa kockák a grill lapon sültek alaposan befűszerezve, az igencsak vendégcsalogató volt.

Az adás napján baktattunk el a Veres Pálné utcába, és legnagyobb meglepetésemre telt házat találtunk. A kissé hűvös, szeles időjárás ellenére kiültünk a járdán lévő három asztal egyikéhez, és milyen jól tettük, ugyanis a másik kettő is perceken belül foglalt lett. 

A Halkakas igazi bisztró, pult mögött készítik az ételeket, Zsuzsi, a mosolygós, kedves tulajdonostárs szolgál ki, jól kezeli a helyzetet, miszerint szabad hely nincs a bisztróban, de a vendégek csak jönnek. (Vajon mások is az aznapi Gasztroangyal nyomán találtak ide?) Zsuzsi annak a Lévai Ferencnek a lánya, akiről nemes egyszerűséggel azt olvastam a neten, hogy a nemzet halásza, az Aranyponty Halászati Rt. elnök-vezérigazgatója, így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy a lányát vendéglátósként egy halbisztróban találjuk. Elkötelezettek a hazai, minőségi halak mellett, mert azt vallják, az ételnek egyáltalán nem muszáj ezer kilométereket utazni ahhoz, hogy a tányérunkra kerüljenek, hiszen itthon is megtalálható minden, ami az egészséges étkezéshez szükséges.

A Halkakasban éppen ezért nincsenek fagyasztott halak, nincsenek tengeri halak. Magyar halak vannak, jól kitalált étlap van, és ahogy elnéztem, elégedett vendégek vannak. Mi is azok voltunk, mert nagy-nagy kedvencünket, a fish and chipset hibátlanul készítették el, az én harcsa gyrosom pedig egyszerűen tökéletes volt. A saláták az ételek mellett frissek, ropogósak, a sült krumpli a legfinnyásabb ízlést is kielégíthette, a házi limonádé pedig szintén kifogástalan volt.

Az árak kifejezetten barátságosak, aki a Halkakasban ebédel/vacsorázik, azzal a megnyugtató érzéssel állhat fel az asztaltól, hogy egy roppant egészségtelen gyorséttermi menü árából finomat és egészségeset evett. Tette mindezt egy kellemes helyen, a belváros egy igen jól megközelíthető pontján, 2013-ban, Budapesten.

Lassan sült tarja

Már-már kínosan érzem magam, amiért receptnek nevezem az alább következőket. Arra gondolok elsőre, hogy húst sütni mindenki tud. Aztán eszembe jut, hogy ha csak a magam példáját nézem, már akkor sem igaz a tézis, tehát húst sütni nem tud mindenki. Akkor pedig abszolút hasznos lehet másnak is, ha leírom, hogyan készül ez a tarja. Mert én évekig féltem a hússütéstől, vagy nyers maradt, vagy kiszáradt, mindig volt valami baja. Rozi barátnőm zseniális egyben sült tarját varázsol mindig, ám amikor én kipróbáltam az ő pofonegyszerű módszerét, nekem az se sikerült. Húst sütni márpedig meg kell tanulnom, hiszen választott életmódom, a paleo alfája és omegája a húsevés. Nyersen meg annyira mégse... A megoldást valószínűleg egy jó edény jelenti. Nos, nekem van egy csodás kerámia fedeles tálam, abban minden zseniálisan finom puha lesz, úgyhogy most is ehhez folyamodtam, és lőn, a "csoda" megtörtént.

Hozzávalók:

fejenként egy szelet csontos tarja, két ujjnyi vastag
só, bors, fokhagyma

Elkészítés:

A tarját csontján süssük, mert az mindig ízletesebb, mint a csont nélküli. Mossuk meg a húst, papírtörlővel töröljük szárazra. Sózzuk, borsozzuk meg alaposan, ne felejtsük el, hogy vastag a hús,  ha csak megmutatjuk neki a fűszereket, ízetlen lesz. Egy gerezd fokhagymát pépesre vágtam egy deszkán, a péppel szépen bemasszíroztam a húst. Beletettem a sütőedénybe, öntöttem alá egy gondolatnyi vizet, rátettem az edény fedelét, és betettem a sütőbe 160 fokra, 2 órára. Az alatt az idő alatt rá se néztem, amikor pedig letelt a két óra, egy porhanyós, szaftos hússzeletet találtam az edényben. Bármilyen körettel, de leginkább salátával nagyon ajánlom.

Gyors ebéd a paleo életmódban

Három hete határoztam el, hogy az allergiám csökkentésére, az asztmám javítására, és nem utolsó sorban a túlsúlyomtól való megszabadulás érdekében belevágok a paleolit táplálkozásba. Adtam magamnak több hónap időt a kipróbálására, megszokására és az eredmények konstatálására. A helyzet az, hogy én alapvetően nem vagyok egy húsimádó, persze szeretem a csirke- és pulykamellet, szívesen eszem tatár beefsteaket, egy jó vadast, de nem kedvelem a zsíros húsokat, sosem eszem sült oldalast vagy körömpörköltet, szóval jobbára a száraz húsok jönnek be, azok se túl gyakran. Na, ennek az ízlésnek nem kedvez különösebben a paleolit életmód, de ha az ember akarja, mindenben megtalálhatja az arany középutat. Mai ebédem egy kis csirke volt grillen sütve, hozzá egy kevés - tényleg csak egy női ökölnyi - édesburgonya, és sült gomba. Nagyon jót ettem belőle. Mert ugye ehet az ember kötelességből, kevés örömmel - velem is előfordult a napokban ez, alig-alig tudtam magamba tuszkolni a sült sertéskarajt, el is süllyesztettem az egyik szeletet a kettőből a mélyhűtő alsó fertályába, ne is lássam mostanában! -, és lehet enni jóízűen, úgy felállva az asztaltól, hogy ne csak a gyomrunk legyen tele, de a lelkünk is legyen elégedett. 

Hozzávalók:

15 dkg csirkemell filé nagyobb darabokra vágva
egy kevés sült csirke fűszerső
15 dkg gomba
egy kevés kápia paprika
egy kevés édesburgonya
kókuszolaj

Elkészítés:

A húsdarabokat bedörzsöltem a fűszersóval, hagytam állni, amíg a zöldségeket megmostam, megtisztítottam. A gombát megmostam, félbe vágtam, az édesburgonyát hasábokra. Egy evőkanálnyi kókuszolajat felhevítettem, néhány perc alatt átsütöttem rajta a csirkét. Kivettem a serpenyőből, a visszamaradt zsiradékon átpirítottam a gombát, megszórtam borssal és őrölt rozmaringgal, de a fűszerezés teljesen egyéni, ki mit szeret. Sózni nem sóztam a gombát egyáltalán. Az édesburgonyát pár pillanat alatt megsütöttem egy másik serpenyőben (hihetetlen, mennyivel hamarabb lesz puha, mint a krumpli...), majd csinosan elrendeztem a tányéron az alkotóelemeket.

Keménytojás Moghlai szószban

Az alábbi recept Madhur Jaffrey indiai szakácskönyvéből származik. Roppant gyorsan és egyszerűen elkészíthető vacsora, osztatlan elismerés fogadta minden családtagom részéről.


Hozzávalók:
 
személyenként 2 db keménytojás (én most 8 darabot főztem meg, ennyihez elég volt a szósz)
1 kis fej vöröshagyma nagyon apróra vágva
1/2 teáskanál cayenne bors
1 teáskanál őrölt római kömény
1/2 teáskanál garam masala
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál citromlé
1/2 teáskanál só
2,5 cm gyömbér reszelve
1 kis doboz paradicsompüré
150 ml csirke alaplé
300 ml tejszín/paleosoknak, vegánoknak kókusztej
friss koriander vagy petrezselyem
őrölt bors
3 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:
 

Egy tálkában összekevertem a fűszereket a citromlével és egy evőkanál vízzel. A hagymát az olajon átsütöttem, hozzáadtam a gyömbért, kevergettem néhány másodpercig, majd beletettem az edénybe a paradicsompürét, a fűszerpasztát, a csirke alaplevet, végül a tejszínt. 2-3 percig forraltam, majd a félbe vágott tojásokat beleültettem a szószba. Átmelegítettem, majd tálaltam.

Nem paleosoknak a köret rizs, amihez zöldségkeveréket adtam, kurkumát szórtam rá, így főztem puhára.

Forrás:

Paleo pizza

Tegnap estefelé (újkori szokásomtól eltérően) már nagyon éhes voltam, és miután megfőztem a családomnak az újkrumpliból a paprikás krumplit, ideje volt, hogy elgondolkodjam azon, én mit ennék. Húst nem kívántam, és ezzel a pizza recepttel már szemeztem egy ideje. A receptet Pocak Pannánál találtam, köszönet érte!

Nem, ez a recept sosem fogja azt az élményt adni, mint az "igazi" pizza,  de tökéletes választás, ha az ember vágyik valami olyasmire, mint az. Azt hiszem, egy kicsivel több szódabikarbónát tettem a tésztába, erre legközelebb oda kell figyeljek, talán cseppet meglódult a kanalam véletlenül. Legközelebb mehet rá valamivel több szalámi vagy kolbász, de így is nagyon jót vacsoráztam belőle. Ráadásul a háromnegyede megmaradt mára, úgyhogy igencsak kiadós.

 

Hozzávalók:

15 dkg mandula liszt

1 evőkanál lenmag liszt

2 tojás

1 mokkáskanál szódabikarbóna

3 evőkanál zsiradék, én most kacsazsírt használtam

kevés só

szárított fűszerek: oregánó, rozmaring, bazsalikom

feltét ízlés szerint, itt most paprikás szalámi és olajbogyó

parmezán a tetejére

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, és mivel elég lágy - de nem kezelhetetlen - tésztát kaptam, kicsit beraktam a hűtőbe. Sok értelme nem volt, mert annyira éhes voltam, hogy nem vártam ki a PP által ajánlott fél órát. Két sütőpapír között kerekre igazgattam a tésztát, a felsőt lehúztam, arra nem volt a továbbiakban szükség. Saját készítésű paradicsom mártással megkentem, tettem a tetejére szalámi karikákat, olajbogyót, reszeltem rá egy kevés sajtot (a nagyját meghagytam a tálaláshoz), és 180 fokon 15 percig sütöttem.

 

Kókusztejes tőkehal spárgával

Furcsa változások állnak be az étkezésemben, mióta néhány hete megpróbálom a legnagyobb figyelemmel követni a paleo életmódot. Gondolom, vannak félrenyúlásaim, és olyat is megeszem, amiről mélyebb kutakodás után kiderülne, hogy nem felel meg a paleos szempontoknak, de tényleg figyelek, igyekszem ezeket a mellényúlásokat elkerülni. Az alábbi étel egészen biztosan megfelel a paleo kívánalmaknak, mert 3 fő alkotó eleme van, és az mind megfelel a szempontoknak. Egyébként is rám fért már egy jóízűen elfogyasztott főétel, mert az utóbbi napokban vagy nem sikerült olyasmit kreálnom, ami belefért volna  keretekbe, ezért inkább kézenfekvő, ámde nem főtt ételt ettem, vagy pedig áldoztam időt és energiát az étel elkészítésére, de nem ízlett. Hiába, egyre inkább előtérbe kerül a tény, miszerint én nem vagyok egy ragadozó típus, és sokkal szívesebben eszem másféle fehérjét, mint húst. Most éppen halat...

Hozzávalók:

egy tenyérnyi darab tőkehal, bőrével

egy kis doboz cocomas

egy kávéskanál olíva olaj

5 szál fehér spárga

sült hal fűszerkeverék*

egy csokor petrezselyem

só, bors

Elkészítés:

A halat megmostam, szárazra töröltem,  és kétujjnyi darabokra vágtam. Megszórtam a fűszerkeverékkel, és hagytam állni néhány percet, amíg megtisztítottam, feldaraboltam a spárgát.**

Felvágtam a petrezselymet is. Minimális olíva olajon megpirítottam a hal darabokat minden oldalukon, hozzáadtam a kb. 3 centis darabokra vágott spárgát, óvatosan, hogy a hal ne törjön, átkevertem, majd felöntöttem egy kis doboz cocomas-szal (maradt a dobozban még a délutáni kávéhoz is). Megsóztam, megborsoztam, öntöttem hozzá úgy 10 ml vizet, hogy a kókuszkrém kicsit hígabb legyen, és kis lángon párolódni hagytam a halat. Kiteregettem. Mivel nem volt nagyon tele a gép, szerintem ez úgy 5-6 percet vehetett igénybe. Mire visszamentem a konyhába, a spárga puha volt, de még picit roppanós, pont, ahogy szeretem. Ekkor beleszórtam a petrezselymet is a serpenyőbe, összeráztam a tartalmát, és készen is voltam. Annyira jót ettem belőle, hogy elmondhatatlan. Együtt volt a hal, hozzá a spárga a köret, száraz sem volt... perfekt! A tetejére szórtam egy csipetnyi füstölt paprikát, nem ártott neki.

* az Ázsia boltban vettem, semmi mesterséges adalék nincs benne, csak szárított fűszerek

** a zöld spárga is mutatós lehet ehhez az ételhez a fehér és a zöld kontrasztja miatt, de én most direkt fehéret vettem, mert holnap spárgát készítek flamand módra, ahhoz pedig fehér kell. Szemben a zöld spárgával, amit csak mosni és darabolni szokás, a fehér spárgánál meg kell nézni, hol törik a spárga könnyedén, mert onnan felfelé finom zsenge, másrészt pedig zöldséghámozóval vékonyan a fej alatti részt meg szokás hámozni.

Paleo mákos sütemény gyümölccsel

Egyre jobban belemélyedek a paleo étkezés szabályaiba, rejtelmeibe, na és persze gyakorlatába is. Számomra (egyelőre) fontosak a kenyérpótlók és az édességek, ezért ilyenek után kutatok a neten. A nagy kavalkádban már nem emlékszem, melyik oldalon találtam az alábbi receptet, amin változtattam egy keveset. A sütemény nem igazán édes (ezt persze lehet a hozzáadott édesítő mennyiségével növelni, de én most pont azt szerettem volna, ha nem ragad össze a szám a sütievés után), remek az állaga, 30 perc alatt készen van sütéssel, összeállítással együtt, és jól variálható bármilyen gyümölccsel.

 

Hozzávalók:

25 dkg darált mák

2-3 evőkanál darált mandula

3 tojás

2 dl víz

1 evőkanál kókuszolaj

1 teáskanál fahéj

4 evőkanál eritrit

1 mokkáskanál szódabikarbóna

1 nagy alma héjastól reszelve

20-25 dkg málna, ez most épp fagyasztott volt

Elkészítés:

A mákot, a mandulát, fahéjat, szódabikarbónát és az eritritet egy tálban összekevertem. Belereszeltem az almát, hozzáadtam a vizet, a kókuszolajat, majd egyesével a tojásokat. Sütőpapírral bélelt tepsibe egyengettem a tésztát (ami nem túl folyékony, a szilikonlapáttal szépen el lehetett teríteni), a tetejére szórtam a málnát, és bele is nyomkodtam a tésztába. Ezt ajánlom egyébként más gyümölcsnél is, hogy ne a tetején száradjon a gyümölcs, hanem a tészta szaftosságát növelje.

180 fokos sütőben 30 percig sütöttem. Nem árt tűpróbával ellenőrizni, hogy átsült-e.

Édes istenem, ki gondolta volna, hogy én még ilyen szót fogok leírni a blogomban, hogy eritrit...

Ázsiai ihletésű gombaleves paleosoknak is

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a leves ezer százalékig paleos, mindenesetre azt gondolom, hogy szűk egy héttel azután, hogy elkezdtem a paleos elvek szerint étkezni, nem rossz próbálkozás.

 

Hozzávalók 4 adaghoz:

35 dkg gomba

egy kisebb vöröshagyma

2-3 szál újhagyma

1 nagy doboz kókusztej

2 szál ázsiai citromfű

1 kisebb darab galanga

2-3 kaffír lime levél

1 gerezd fokhagyma reszelve

2 evőkanál piros curry paszta

nem paleósoknak: szójabab csíra

1 lime

olaj

Elkészítés:

2 evőkanál olajon megpirítottam a nagyon apróra vágott vöröshagymát. Sóztam, hogy hamarabb puhuljon. Hozzáadtam a curry pasztát, azt is lepirítottam, majd beletettem a lábasba a kalapáccsal kicsit megveregetett citromfüvet, vastag karikákra vágott galangát, lime levelet, valamint a vastagabb szeletekre vágott gombát, újhagymát. Felöntöttem a kókusztejjel. A kókusztej maradékát egy kevés vízzel mostam le a konzerves doboz faláról, ezt a vizet is a lábasba öntöttem. Felforraltam, főztem néhány percig. Nem vártam meg, hogy a gomba puhára szottyadjon, én úgy szeretem, ha még kicsit ress. Megkóstoltam, kicsit még korrigáltam sóval az ízét. Nem paleósok nyugodtan dobjanak bele a láng lekapcsolása előtt még néhány marék szójabab csírát.

A curry paszta ugyebár fűszerpaszta, ezért nem feltétlenül szükséges a leveshez sem az ázsiai citromfű, sem a galanga. Ha van otthon, használjuk, mert nagyon jót tesz a levesnek, de ha nincsenek ezekből készleteink, se essünk kétségbe.

Tálaláshoz nagyon kell a lime szelet, mert a leve teszi tökéletessé a levest. Vettem még koriandert is, de amilyen szeleburdi vagyok, elfelejtettem a levesbe szórni. De minden jóban van valami rossz, kénytelen leszek a héten még egyszer megfőzni ezt a levest, annyira imádom, és majd abba belekerül végül a koriander is.

Mákos palacsinta paleo módra

Arról, hogy miért próbálom ki a paleo életmódot, majd később mesélek, remélhetőleg már akkor eredményekről is be tudok számolni. 

Reggelire készült ez a finomság, és mondhatom, nem csalódtam benne. A tömény mákos íz miatt nem lehet belőle sokat enni, legalábbis én a három amerikai palacsinta méretű darabnak csak a felét tudtam megenni, de a maradék jó lesz majd tízóraira.

 

Hozzávalók:

4 dkg mák

4 dkg kókuszreszelék

2 kis tojás

1 teáskanál eritritol

2 közepes alma reszelve

kókuszzsír a sütéshez

Elkészítés:

A mákot és a kókuszreszeléket kávédarálóban megdaráltam, hozzáadtam a tojást, a meghámozott, lereszelt almát és az eritritolt.  Minden palacsintát egy teáskanál olvasztott kókuszzsíron megsütöttem. Közepes, vagy annál kisebb lángon süssük, hogy a tésztában az alma is átsülhessen. Megpróbáltam egy tojással elkészíteni, de úgy szétesett, amikor meg akartam fordítani.

Agavé sziruppal édesítettem.