2014. április 29., kedd

Egyél halat, legjobb falat!

Csak a hozzám hasonló korúak emlékeznek erre a reklám szlogenre a 80-as évekből. A magam részéről nem vagyok nagy halimádó, de tudom, hogy egészséges, ettem már finom halat, tehát nem idegenkedem tőle, csak nincs benne nálunk a mindennapi rutinban, tekintve, hogy a fiúk rá se néznek, és akkor még finoman fogalmaztam. Vasárnap úgy alakult, hogy a szombati fotós workshop miatt nem volt érkezésem piacolni, a hűtő azonban elég ramatyul nézett ki, így aztán elmentem a Lehel piacra, és csodálatos harcsák és naphalak figyeltek az egyik pultban, hát vettem belőle egy keveset. Szeretem az ilyen kampányokat, hogy együnk több halat, mert az hűdemilyen egészséges, aztán közben az ember a gatyáját is ott hagyja a halas pultnál, aztán gyakorlatilag alig kapott a pénzéért valamit. 
Na de ne bosszankodjunk, nézzük, mit csináltam az egyik adag naphalból.


Összeházasítottam az itthon található zöldségeket, amiket csak egy kevés olajon, sóval, borssal átsütöttem. Annyi volt benne a szokatlan, hogy most retket is negyedeltem a hagyma, spárga, zellerszár közé. Érdekes volt a végeredmény, mert amikor még inkább kemény volt a retek, mint puha, nagyon kellemes íze volt a serpenyőben, amikor már megsült, inkább kesernyéssé változott. 

A halat felkockáztam, két órára bepácoltam olívaolaj, egy kevés citromlé, őrölt koriander, chili pehely és só keverékébe, majd szintén serpenyőben, nagy lángon néhány percig pirítottam. Ránézésre akár csirkemell kockák is lehetnének.

2014. április 28., hétfő

Egészséges kis semmiség



Tökéletesen alkalmas az éhség azonnali elűzésére anélkül, hogy kalória százakat vennénk magunkhoz, vagy teletömnénk magunkat valami  azonnal kéznél lévő péksüteménnyel. Nem mondom, hogy nálam mindig ilyen egy nasi vagy előétel, mert hazudnék, nem mindig díszítem így fel, pedig kéne. Amíg pepecseltem vele, az étvágyam is kicsit csökkent, de őszintén szólva sokkal jobban esik egy ilyen szépen tálalt nassot megenni, mint csak a konyhapult mellett állva a pucér zellerszárakat belemártogatni a túrókrémbe.

Hozzávalók:

zellerszár
félzsíros túró
néhány kanál joghurt vagy tejföl
2-3 szál újhagyma
só, bors
saláta

Elkészítés:

A túrót kikeverjük a tejföllel - ne legyen nagyon híg a massza! -, hozzáadjuk az apróra vágott újhagymát, sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. A megmosott, feldarabolt zellerszárakba töltjük a krémet, díszítjük apróra vágott kápiával, a hagyma zöld szárával, salátával megágyazunk neki. 

Lehet mellé enni krékert is, bár akkor már kevésbé érvényesül a diétás jelleg.



Ételfotó workshop

Ugyan a születésnapom csak májusban lesz - hacsak érdeklődés hiányában el nem marad... na jó, biztosan eszembe fog jutni, hogy már megint öregebb lettem egy évvel, miközben épp Párizs utcáin sétálok... -, az én tündér lányom meglepett ezzel az ételfotós workshoppal, mert most, hogy már van egy klafa kis tükörreflexes gépem, nem ártana hozzácsatolni némi tudást is. 
Studer-Tüske Veronika fotóit régóta imádom, és bár kiderült szombaton, hogy más stílusú fotók azok, amiket szeretünk, ez mégsem ellentmondás. Mert más dolog más képét csodálni, és más dolog saját fotót készíteni. Én nagyon szeretem a kissé túlexponált képeket, számomra ezek napfényt, életörömet sugároznak. A nap végére nagyon elfáradtam, de azt hiszem, valami elindult a fejemben... azóta csak ételfotós oldalakat bújok.
Ezt a citromos beállítást nem én kreáltam, de nagyon tetszett.


2014. április 24., csütörtök

Sonkás kocka

Még ünnep előtt végeztem egy hevenyészett közvélemény kutatást a Facebookon, hogy ki mit készítene maradék sonkából. Szinte mindenki megemlítette a sonkás kockát, mint amolyan maradék hasznosító ételt. Szerintem ez az étel jóval többet érdemel, mint Maradék Eltüntető Kiváló Dolgozó címet, de az tény, hogy húsvét után kézenfekvő megoldásnak tűnik. Ha jó minőségű tésztát és tejfölt használunk hozzá, a siker biztosra vehető.


Hozzávalók:

40 dkg maradék főtt, füstölt sonka, tarja
3-4 dl tejföl
2 nagy tojás
5+2 dkg puha vaj
30 dkg száraztészta (kocka, széles metélt, lebbencs, ami kéznél van)
reszelt sajt a tetejére (elhagyható)
zsemlemorzsa

Elkészítés:

A füstölt húst ledaráljuk (késes aprító a legjobb hozzá, nem is kell olyan gyötrelmesen elmosogatni, mint egy húsdarálót). A vajat kikeverjük két tojássárgájával és a tejföllel, megborsozzuk. Beledolgozzuk a darált húst. Végül lazán beleforgatjuk a két tojás kemény habbá felvert fehérjéjét. Ebbe a sonkás masszába szedjük a kifőtt tésztát, alaposan összeforgatjuk.
Egy hőálló tálat kivajazunk a 2 dkg vajjal, megszórjuk egy kevés zsemlemorzsával, és belesimítjuk a tésztát.
180 fokos sütőben sütjük úgy fél órát. Ha használtunk a tetejére reszelt sajtot, akkorra az szépen megpirul. Tálalhatunk mellé plusz tejfölt, nem fogja elrontani.


2014. április 23., szerda

Burgonyafánk



A burgonyafánkkal még gyerekkoromban ismerkedtem meg, amikor nagyanyám zseniális vadasait ezzel körítette. Emlékszem, ahogy a kis fánkocskák ügyesen forogtak az olajban, amikor az egyik oldaluk pirosra sült, készségesen átfordultak a másikra. Mióta nagyanyám elment - sok-sok éve már - nem ettem burgonyafánkot, és valahogy úgy alakult, hogy magam nem készítettem soha. Van abban valami szimbolikus - ámbár véletlenül alakult így, mondanám, ha nem úgy tartanám, hogy nincsenek véletlenek , hogy az első fánkomat nagyanyám 98. születésnapján készítettem. És sokat adtam volna érte, ha kóstolót vihettem volna neki... Azóta már nagyon sokszor készült ez a köret, imádjuk a Gordon Ramsay-féle marha casserole mellé, képtelenek vagyunk megunni.

Hozzávalók:

40 dkg burgonya
30 dkg liszt (a mennyiség erősen függ a krumpli minőségétől)
2 tojássárgája
2 dl tej
2 dkg friss élesztő

cukor
olaj
 
Elkészítés:
 
A krumplit héjában megfőztem, még melegen összetörtem és hűlni hagytam. A tejet meglangyosítottam, egy kanálka cukor társaságában beletördeltem az élesztőt, hagytam, hogy felfusson. A tészta összeállításakor a krumpliba beletettem a tojások sárgáját, az élesztős tejet, rászórtam a lisztet, sót, és összegyúrtam. A liszt adagolásakor figyeljünk, nem biztos, hogy a teljes mennyiségre szükségünk lesz, de előfordulhat, hogy többre lesz szükség, ez teljességgel a krumplitól függ. Kissé lágy, de kezelhető tésztát kell kapnunk. Konyharuhával letakarva egy órán át kelesztettem. Ezután erősen lisztezett deszkán ujjnyi vastagra lapogattam (szükségtelen a nyújtófát bepiszkolni), és lisztbe mártogatott apró pogácsaszaggatóval kis adagokat szakítottam ki a tésztából. Az olajnak melegnek, de nem tűzforrónak kell lennie, hogy a fánkok szépen, egyenletesen süljenek benne, és legyen idejük megnőni. Ha az olajban nem fordulnak meg maguktól, ne essünk kétségbe, a fakanál remek szolgálatot tesz. Papírtörlőre szedve itassuk le róla a felesleges zsiradékot.

2014. április 22., kedd

Kolbászhússal töltött, baconbe csavart szűzérme

Nem tudom, mások konyhájában hogy van ez, nálunk a szűzérme ünnepi étel. És nem elsősorban az ára miatt. Az alábbi recept jól variálható, tölthetjük gombával, májas töltelékkel, de el tudom képzelni kuszkuszos-gyümölcsös béléssel is. Elkészítése könnyű, előkészíthető előző nap is, egyszóval ideális ünnepi recept.


Hozzávalók:

egy egész szűzpecsenye, lehártyázva
fél kiló kétszer darált sertéshús
egy csomag bacon
(opcionális: néhány szelet libamáj)

bors
fokhagyma
pirospaprika

Elkészítés:

A szűzpecsenyét vágjuk fel úgy, hogy egy nagy, kiteríthető lapot kapunk. Én megkértem a hentesemet, hogy szúrja fel, de letorkolt, hogy ha tölteni akarom, akkor inkább kiteríti nekem. Hálás voltam érte. Óvatosan klopfoljuk meg a húst, ekkor így fog kinézni:



A szalonnát rakosgassuk egymás mellé egy nagy darab alufóliára, helyezzük rá a húst. A darált húsból, fokhagymából, sóból, borsból és pirospaprikából gyúrjunk kolbászhúst. Itt az ízlésünk játssza a főszerepet, készítsük olyan fűszeresre, ahogyan a legjobban szeretjük. Ezzel a töltelékkel kenjük meg a szűzpecsenyét, de amikor ráhalmozzuk a tölteléket, gondoljunk arra is, hogy ezt majd fel is kell tekernünk és rögzíteni is tudni kell, szóval ne vigyük túlzásra a töltést. Csavarjuk fel a szűzpecsenyét, nyitott oldalával lefelé helyezzük a szalonnaágyra. Volt itthon karácsonyról egy kis darab libamáj, azt felszeleteltem és a hús tetejére fektettem.


A szalonna szeletekkel betakartam a májas húst, szaloncukorszerűen betekertem az alufóliába, és betettem a 180 fokos sütőbe. Kb. egy óra múlva lebontottam róla a fóliát és ropogósra sütöttem a tekercset. Petrezselymes újkrumplival, savanyúsággal tökéletes.



2014. április 21., hétfő

Puffancs

Reggelire kiváló sütemény, szeretjük nagyon. Most éppen ünnepi ebédben szerepelt előételként, a megszokottnál is kisebb, 45 grammos darabokat szaggattam belőle, meggömbölygettem, és éppen belefért az előételes tálkába a kacsamáj mellé.




Hozzávalók:
 
45 dkg liszt
1 csomag szárított élesztő(7 gr)
1 tojás
5 dkg olvasztott vaj
1 dl tej
2 evőkanál joghurt
1,5 kávéskanál só
3 evőkanál kristálycukor
 
Elkészítés:
 
A vajat, a tejet, joghurtot és a tojást a kenyérsütő gép tartályába öntöm, majd hozzáadom a lisztet, cukrot, sót, élesztőt. A dagasztó programmal másfél óra alatt elkészíttetem a tésztát, kivéve a gépből szelíden átdolgozom, tíz cipócskára osztom, elgömbölygetem őket a tenyerem között, végül beleültetem őket a sütőpapírral bélelt tepsibe. Ekkor már melegítem a sütőt, így ha a tűzhely tetejére, a sütőből felszálló meleg levegő útjába teszem a tepsit, ott szépen megkelegetnek a cipók a konyharuha alatt. Amikor úgy ítélem meg, hogy már mehetnek a szoliba - kb. 20 perc múlva-, cseppnyi vízzel vagy tejjel elkevert tojássárgájával bőven lekenem, majd 180 fokos sütőbe teszem és készre sütöm. 

2014. április 20., vasárnap

Fonott kalács

Húsvétkor, karácsonykor mindig ez a receptúra készül nálunk, már a férjem is el tudja készíteni, mert volt egy idő, amikor oly sokszor merült fel az igény a kalács iránt, hogy én egyszerűen nem győztem, így ő is megtanulta, hogyan kell készíteni. Tekintve, hogy nálam mindig kenyérsütő gépben készül, ez azért nem ördöngösség.


Hozzávalók:

50 dkg liszt
2,5 dkg friss élesztő
1 tojás
2,5 dl tej
egy púpozott mokkáskanálnyi só
4-6 dkg kristálycukor
8 dkg olvasztott vaj

Elkészítés:

Ha hagyományos módon készítjük, akkor a langyos, picit cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, hozzáadjuk a liszthet, beleöntjük a tálba a tojást is, és elkezdjük összeállítani a tésztát. A művelet második felében adjuk hozzá az olvasztott vajat, ebben a fázisban egyáltalán nem leszünk vidámak, mert a tészta nehezen veszi fel a vajat. De ha végül rávettük mégis, akkor szép, hólyagos, fényesre dolgozzuk ki a tésztát. 
Ha igénybe vesszük a technika vívmányait, akkor a kenyérsütő üstjébe pakoljunk bele szépen minden hozzávalót (alulra a folyékonyakat), toljuk rá a dagasztó-kelesztő programot, és másfél óra múlva vegyük ki a csodásan megkelt, langyos, jól formálható tésztánkat.
Lisztezett deszkán gyengéden gyúrjuk át, vágjuk három egyforma részre (nem szégyen mérleget használni ilyenkor), majd a kapott darabokat sodorjuk hosszú hurkákká, és hármas fonással formáljuk meg a kalácsot. A két végét hajtsuk be kicsit a kalács alá. Tegyük sütőpapírral bélelt formába, és hagyjuk langyos helyen kb. 20 percig újra megkelni. Kenjük le tojássárgájával, és 180 fokot sütőben süssük készre. Ha a kalács alja ütögetésre enyhén kongó hangot ad, akkor jól átsült, ki lehet venni bátran a sütőből.

A hármas fonás a lehető legegyszerűbb módja a kalács megformálásának. Én így csinálom.


2014. április 19., szombat

Vőlegény "torta"

Tortának egyáltalán nem lehet nevezni, de így rögzült a családi szótárban, úgyhogy így marad. Ha nagyon akarom, akkor talán egy triffle lehetne. 40 dkg Nutellával... oh my God!


Hozzávalók: 

2 csomag babapiskóta
40 dkg Nutella
25 dkg mascarpone
1 dl rum
20 dkg baracklekvár
4 dl tejszín
4 csomag vaníliás cukor
15 dkg birsalmasajt, vagy kandírozott gyümölcs, esetleg meggybefőtt(elhagyható)
 
Elkészítés:
 
A lekvárt a rummal és 1 deci vízzel kikeverjük, a piskótákat alaposan megfürdetjük benne, és egy üvegtál alját kirakjuk vele. A nutellát elkeverjük a mascarponéval, rákenjük a piskótára. Ezután ismét piskóta réteg következik, amit a vaníliás cukorral felvert tejszínhabbal borítunk, rászórjuk a választott anyagot (birsalmasajt stb.). A tetejére újfent piskóta réteg kerül, szerintem akkor szép, ha jut a tetejére némi tejszínhab. Fantázia szerint díszíthető. Legalább három órát várakozzon a hűtőben, de ha többet tölt ott, az se fog neki ártani. 
Megelégszem azzal, ha fogyasztáskor némán elrebegtek egy "áldassék Fakanál neve" jellegű imát.

2014. április 16., szerda

Resztelt csirkemáj

Jöjjön végre valami ütősebb étel, szerintem ha valaki nem idegenkedik nagyon a belsőségektől, biztosan szereti. Én a resztelt májat csak csirkéből tudom elképzelni, a sertésmáj állaga nekem már nem nyerő. Azt hiszem, ennek az ételnek a titka a sok hagyma, na és a friss csirkemáj.


Hozzávalók 3 személyre:

70 dkg csirkemáj szív nélkül
2 fej közepes hagyma
olaj
só, bors, pirospaprika

Elkészítés:

A májat mossuk meg, töröljük szinte szárazra, vágjuk le róla az oda nem való, vagy egyszerűen csak nem szimpatikus darabokat, és aprítsuk 2 mm vastag darabokra. A magam részéről azt szeretem, ha egészen apró a máj, akkor pillanatok alatt tökéletesen át lehet sütni.
A két vöröshagymát vágjuk félbe, majd fél karikákra, minél vékonyabbak a karikák, annál jobb. A megmelegített olajon kezdjük el párolni. Ügyeljünk, hogy ne barnuljon meg, de legyen egészen puha. Sózni ne sózzuk meg a hagymát, azt a máj nemigen szereti menet közben, csak a végén.
Amikor a hagyma már nagyon puha, tekerjük fel a lángot a serpenyő alatt, adjuk bele a májat, és néhány perc folyamatos kevergetés, rázogatás mellett süssük át. Amikor úgy látjuk, hogy kész van, nincsenek benne olyan darabok, amelyek véresek még a közepükön, szórjuk meg ízlésünknek megfelelő mennyiségű pirospaprikával (a képen látható, hogy én nem sajnálom tőle a jó bajai pirospaprikát), sózzuk, borsozzuk. Egyszerű sós vízben főtt krumplival szeretem tálalni, itt a máj viszi a prímet, a krumplinak csak mellékszerep jut.
 

2014. április 14., hétfő

Habos rebarbarás sütemény

Az utóbbi idők próbáljunk-ki-valami-újat akcióinak legsikeresebbje. Nem gondoltam, hogy ennyire finom lesz, elsőre inkább az elkészítési mód viszonylagos egyszerűsége ragadott meg. Meg aztán volt itthon pár szál, már nem túl friss rebarbara, amit csillagászati áron vettem a piacon, nem akartam veszni hagyni. Azóta is veregetem a saját vállamat, hogy az internet őrületes kínálatából ezt a receptet választottam. Köszönöm, Éva!


Hozzávalók:

20 dkg liszt
10 dkg vaj
egy csipet só
1 evőkanál cukor

A töltelékhez

20 dkg eper
6 arasznyi szál rebarbara
1 nagyobbacska alma (ajánlom a Mucsut)
3 tojás szétválasztva
20 dkg cukor
1,5 dl tejszín
1 csomag Dr. Oetker vaníliás pudingpor

A tetejére

3 tojásfehérje
4 kanál porcukor

Elkészítés:

A lisztet, vajat, sót, cukrot beletettem a Moulinex késes aprítómba, pulzálva nyomogattam a gombot, és egy perc alatt a gép morzsássá alakította a benne lévő anyagokat. Egy kisméretű tepsit kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem az anyagot, és a kezemmel összetömörítettem, simára lapogattam a felületét. 180 fokos sütőben sütöttem 10 percig.
Ezalatt meghámoztam az almát, megtisztítottam az epret és a rebarbarát, ez utóbbiról húzzuk le a vékony szálakat a száráról. Mindhárom gyümölcsöt kis darabokra vágtam. Egy tálban összekevertem a tejszínt, a pudingport és a tojások sárgáját, no és persze a cukrot, ebbe beleforgattam a gyümölcsöket, majd ráöntöttem az elősütött tésztára. 35 percre visszatoltam a sütőbe. 
Végül a tojások fehérjét nagyon kemény habbá vertem, elsimítottam a sütemény tetején, lejjebb vettem a sütő hőfokát kb. 160 fokra, és még néhány percig sütöttem a tésztát, amíg enyhén el nem kezdett színesedni a hab.

A gyümölcsök elképesztően finom összhangot adnak, az alma és az eper letompítja a rebarbara savanyúságát, a pudingpor pedig - amit nem szívesen használok ugyan, de egy évben egyszer-kétszer megengedem magamnak... - szinte észrevétlenül fogja mindezt egységbe. Abbahagyhatatlan. Melegen/langyosan őrületes, hidegen üde.
Más kombinációkban is elképzeltem, az epres-barackos, a nektarinos-meggyes, a ribizlis-almás jutott elsőként eszembe.
 

2014. április 13., vasárnap

Tavaszi semmiség, ami nélkül nem érdemes élni

Lehet, hogy a címbeli megállapítás picit túlzás, de nem nagyon. Az első újburgonyából készült petrezselymes krumpli mindig nagyon megdobogtatja a szívemet, elsőként akkor, amikor csillagászati árért megveszem a krumplit, másodszor pedig, amikor elkészül és meg lehet kóstolni. Nyugodtan mondhatom, élek-halok érte. Ez az egyetlen mentségem arra, hogy négy kiló régi krumpli áráért vettem egy kiló újkrumplit. Hazavittem, babusgattam őket, majd ma egy egyszerű Stefánia vagdalt mellé adtam köretnek, természetesen tejfölös uborkasalátával.


Nyilván mindenki tud petrezselymes krumplit előállítani, tehát nem gondolom azt, hogy most én fogom ezzel a poszttal feltalálni a spanyol viaszt. De! Jó petrezselymes krumplit főzni nem is annyira kézenfekvő, mint látszik. Én ugyanis az elsőket sosem vízben főzöm meg, hanem vajon megdinsztelem, gyakorlatilag a saját maga által kibocsátott - nem kevés - vízben fő meg. Mert hát ugye az újburgonya nagy része víz. Szóval egy tisztességes darab vajat serpenyőbe teszek, felolvasztom, a félbe vágott krumplit ráteszem, átkeverem, megsózom, és fedő alatt puhára párolom. Ott kell lenni azért látótávolságon belül, amikor készül, és figyelni, hogy valóban van-e alatta elég folyadék. Ha nincs, akkor evőkanalanként lehet hozzáadni egy-egy picurkát. 
Ne felejtsük el, hogy a krumpli sok sót felvesz, úgyhogy ne bánjunk szűkmarkúan vele, mert a sótlan krumpli... hát... nem azt mondom, hogy kell a kutyának - mert a kutyák a krumpliban lévő keményítőt nem tudják megemészteni, úgyhogy semmiképp! -, de nem az igazi. És még valami. Az újkrumplit csak akkor nem szoktam meghámozni, mikor egészben sütöm, akár olajban, akár tepsiben, de véleményem szerint petrezselymesnek nem túl gusztusos a héjas burgonya. 
Amikor a szemek már megpuhultak, tetejükre dobom a nagyon apróra vágott petrezselymet, kicsit összerázom, hogy ne törjem össze a serpenyő tartalmát, néhány percig fedő alatt pihentetem, természetesen már elzárt lángnál. 
Hidegen, melegen, bármennyi, bármikor...


2014. április 12., szombat

Juhtúrós pogácsa



Múlt héten juhtúrót vásároltam a piacon, mert középsúlyos azonnali körözött ehetnékem támadt, de szokás szerint túlvásároltam magam, ugyanis ezen a téren nem középsúlyos az állapotom, hanem egyenesen gyógyíthatatlan. Szóval maradt a körözött után juhtúró bőven a hűtőben. Limara pogácsa receptjét néztem most ki, és nem csalódtam benne. Langyosan abbahagyhatatlan, és bár a képen látható mennyiség nem kevés, egy tepsinyi, a hozzávalókból pedig két tepsinyi lesz, sok esélye nincs, hogy kihűljön...

Hozzávalók:

60 dkg liszt
25 dkg vaj
25-30 dkg juhtúró
1 egész tojás + 1 sárgája a kenéshez
2 teáskanál só
3 dkg élesztő
0,5 dl langyos tej
egy csipet cukor
2 dl tejföl

Elkészítés:

A tejet meglangyosítjuk, beledobjuk a csipet cukrot, beletördeljük az élesztőt, hagyjuk felfutni. Közben nagyjából eldolgozzuk a lisztet a vajjal, hozzáadjuk a többi alkotóelemet, az élesztőt is, és összeállítjuk a tésztát. Ez néhány perc mindössze, nagyon jól kezelhető a matéria. Folpackba csomagolva mehet a hűtőszekrénybe. Limara egy éjszakai pihentetést javasol neki, nálam ez most biztosan nem lesz több 3-4 óránál.
Lisztezett deszkán ujjnyira nyújtjuk a pogácsának valót, apró pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, tetejét megkenjük egy pár csepp tejjel lazított tojássárgájával, és 200 fokos sütőben pirosra sütjük. Ne szárítsuk ki, mert bár van benne jócskán vaj, a hosszú sütési idővel le lehet nullázni a jó eredményt.

2014. április 11., péntek

Paradicsomos kölesgombóc

Zöld múzsa blogjában olvastam a receptet, és két napig motoszkált a fejemben, mire nekiugrottam. Nekem nagyon ízlik, nyilván húsimádó férfiak elhúzzák kissé a szájuk szegletét. Én az enyémnek rántott pulykamellet szervíroztam mellé...
És hát nagyon jó helyzetben vagyok, nekem nem kell bolti paradicsomot venni hozzá, csak fel kell nyúlnom a spájzban a polcra, és leemelni a magam főzte sűrű, fűszeres paradicsomszószt.


Hozzávalók:

2,5 dl hántolt köles
7 dl házi paradicsom szósz vagy bolti passata
egy kis póréhagyma vagy egy csomag újhagyma
3 db halványítózeller szár
10-15 dkg gomba
2 gerezd fokhagyma
1 sárgarépa
szárított oregánó, rozmaring
a tálaláshoz reszelt parmezán
olívaolaj

Elkészítés:

A kölest megmossuk, és 2,5-3-szoros mennyiségű só vízben odatesszük főni. Kb. 10 perc alatt meg is puhul. Hagyjuk kihűlni.
Egy serpenyőben az olívaolajon szotírozzuk az összevágott zöldségeket. A sárgarépát hasítsuk hosszában félbe, és uborkagyalun vágjuk vékony szeletekre, úgy kerüljön az edénybe. Amikor az edény tartalma kicsit megpirult, öntsük fel a paradicsomlével. Az enyém fűszerezett, van benne bazsalikom, oregánó, rozmaring, a boltit használóknak ezt utólag kell hozzáadniuk. Forrósítsuk fel a szószt, közben nedves kézzel formáljunk gombócokat a kölesből, és tegyük a mártásba. Forraljuk fel ismét, hogy a gombócok is forróak legyenek, és máris tálalható. A tányéron lévő adagra tépkedjünk friss bazsalikomot, szórjuk meg parmezánnal.


2014. április 9., szerda

Dagasztás nélküli zsemle



Sok éve már, hogy először végigsöpört a hazai gasztroblogokon a DNK-őrület. Kár, hogy annak idején a DNK elnevezést nem védettem le, mikor kitaláltam. Jelentése - micsoda meglepetés! - dagasztás nélküli kenyér. Nem mintha ez olyan őrületesen szellemes vagy eredeti elnevezés lenne, de azóta is mindenki így hívja a kenyereknek és zsemléknek, buciknak összes változatát, ami dagasztás nélkül készül.
Egy újszülöttnek minden vicc új alapon elmesélem, hogy ez a fajta sütési mód New Yorkból érkezett (honnan máshonnan?), a New York Times egyik számában volt róla cikk, ha jól emlékszem, aztán lett belőle videó is. Az elkészítés rém egyszerű, mindenki meg tudja csinálni.A kenyeret majd egy más alkalommal mutatom, ez egy még annál is praktikusabb változat, hiszen nagyjából két óra alatt elkészül a zsemle, ami egy reggelinél nem elhanyagolható idő. Ráadásul a két órában kb. öt perc dolgunk van tevőlegesen.

Hozzávalók:

75 dkg liszt (harmada lehet teljes kiőrlésű)
1 evőkanál szárított élesztő
3 teáskanál só
5 dl langyos víz
1 dl tej
1 evőkanál méz

Elkészítés:

Csak semmi faxni, keverjük össze a hozzávalókat. Nem kell futtatni az élesztőt, csak beleszórni a lisztbe. A folyadékot adagoljuk hozzá, és elegyítsük el, hogy mindenhol nedves legyen a liszt. Ezután tegyünk rá folpackot, langyos helyen hagyjuk pihenni másfél órát.
ERŐSEN lisztezett deszkán bucikat formálunk a tésztából. Én ezt úgy csináltam, hogy mivel a tészta eléggé a nokedli állagára hajazott, két kanállal adagokat  szakítottam belőle, a kanalak segítségével kicsit formáztam-hajtogattam a tésztát, és így emeltem át a sütőpapírral bélelt tepsire. Megszórtam szezámmaggal a tetejüket.
A sütőnk legmagasabb hőfokát igénybe véve süssük meg (nálam ez 230 fok), nagyjából 20 percre van szüksége a tésztának ahhoz, hogy átsüljön.


2014. április 6., vasárnap

Baconbe göngyölt sertésszűz vele sült burgonyával

Ideális olyan napokra - akár hétvégén is -, amikor nincs időnk vagy kedvünk hosszan a konyhában tölteni az időt. Összeállítása legfeljebb tíz perc, sütése 40, tehát egy óra alatt csodálatos ebéd/vacsora tálalható az éhes népeknek. A sertésszűz remekül fagyasztható húsféleség, tehát ha van a mélyhűtődben egy-két darab, nyert ügyed van. Én ezt most frissen vettem a piacon, és nagyon jól döntöttem, mert a mai kertészkedős, virágültetős napon pont ennyire futotta csak az energiából.





Hozzávalók 4 személyre:

egy nagyobb darab sertés szűzpecsenye
fejenként 2 db burgonya
egy csomag bacon
2 kisebb vöröshagyma
4-5 nagy gerezd fokhagyma
rozmaring
olívaolaj
bors

Elkészítés:

A húst megmossuk, szárazra töröljük, a hártyákat letisztítjuk róla. A szalonna szeleteket kiterítjük egy deszkára, ráhelyezzük a megborsozott húst, és feltekerjük. Egyáltalán nem baj, hogy a szalonna több rétegben veszi körül a szűzpecsenyét.
A krumplit és a hagymákat megtisztítjuk, a krumplit karikára, a hagymákat negyedbe, nyolcadba vágjuk nagyságuktól függően, majd egy kissé kiolajozott tepsibe vagy sütőtálba szórjuk mindet. Ráfektetjük a a bebugyolált húst, a rozmaringot kisebb darabokra vágva a krumplira tesszük, és 170 fokon 40 percig sütjük. Ennyi idő alatt a krumpli megpuhul, a hús megsül. Én a végén adtam még neki pár perc grillt is. Savanyúsággal (és utána egy londoni szelettel...) királyi ebéd volt.

2014. április 5., szombat

Körözött, a tavaszi klasszikus


A körözöttet sokféleképpen elő lehet adni, én azt a variációt, amelyikben nincs juhtúró, kevéssé preferálom. Az én változatom így készül:


Hozzávalók:
 
20 dkg juhtúró (lehetőleg ne legyen nagyon csípős, a Fehérvári úti csarnokban az emeleten van egy tejes, aki házi tejet is árul, fantasztikus juhtúrója van. Lehet egy kevés tehéntúróval dúsítani a krémet, ha sok embernek készül, de azért nekem a tisztán juhtúrós az igazi)
10 dkg vaj, éspedig szigorúan vaj, nem margarin
egy csokor zsenge újhagyma
egy mokkáskanálnyi mustár, tényleg elég egy mokkáskanálnyi, nem több, mert elviszi az ízét, pedig nem az a cél
őrölt köménymag, ezt sokan nem szeretik, szerintem mértékkel nagyon kell a körözöttbe
pirospaprika, jóféle, nem gagyi
bors
, de csak akkor, ha tényleg kell
szükség esetén sűrű tejföl
 
Elkészítés:
 
Nem túl bonyolult: a hozzávalókat habosra-krémesre keverjük. Először a túrót a vajjal és mustárral, aztán mehetnek hozzá az ízesítők-színesítők, végül pedig eldöntjük, van-e szükség a tejfölre. Legjobban rozskenyérre kenve szeretem, vagy ellenkezőleg: pihekönnyű, ropogós héjú fehér kenyérre. 

2014. április 3., csütörtök

Provence-i gombaleves

Megmondom őszintén, fogalmam sincs, Provence-ban esznek-e gombalevest, bár ha van egy kis eszük, akkor mindenképp. Nem követtem leírt receptet, csak a piac felé haladtomban megszületett egy íz a képzeletemben, hogy olyan ízű gombalevest kellene főzni. És mivel kaptam hozzá szép barna fejű csiperkét is, meg kakukkfüvet is, neki lehetett állni a megvalósításnak.
Sajnos a leves gyakorlatilag fotózhatatlan, de biztosíthatok mindenkit, hogy egyben verhetetlen is.


Hozzávalók:

40 dkg gomba (barna csiperke, portabello)
ha van készleten, egy kevés szárított erdei gomba, jelen esetben vargánya
egy kis fej vöröshagyma
1 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
egy evőkanál provence-i fűszerkeverék
2-3 ág kakukkfű
só, bors
2 evőkanál liszt
3 evőkanál zsíros tejföl
1 tojás + amennyi lisztet felvesz a galuskához
olaj

Elkészítés:

Ha használunk szárított erdei gombát, forró vízbe áztassuk be 10-15 percre. Egy kevés olajon pároljuk puhára az apróra vágott vöröshagymát, adjuk hozzá a felaprított répákat is. Forrósítsuk át, pirítsuk pár percig együtt őket. Adjuk hozzá a provence-i fűszert és a letépkedett kakukkfű levélkéket. Közben szeleteljük fel a gombát 2-3 mm vastag szeletekre, adjuk azt is a fazékba a lecsöpögtetett szárított gombával egyetemben. Öntsük fel forrásban lévő vízzel, sózzuk, borsozzuk, főzzük puhára a zöldségeket. A tojásból és lisztből készítsünk közepesen kemény galuskát, ezeket a lehető legkisebb kanalunkkal szaggassuk a levesbe. Én mokkáskanalat használok erre a célra, meg is égetem mindig a kezemet, de mit csináljunk, ezzel lehet a legapróbb, legcsinosabb nokedliket szaggatni. Ez azért fontos, mert nagyon meg tudnak nőni a levesben, és az kevésbé gusztusos, mint a kisebbek. Szerintem. Az utolsó lépés a tejfölös habarás, itt érdemes hőkiegyenlítést végezni, hogy a levesben ne kapja össze a habarást a forró víz. Akinek nem világos, ez mit is jelent, kommentben szívesen elmagyarázom, ha igényli. Korrigáljuk az ízeket, ha szükséges, majd amilyen gyorsan lehet, kanalazzuk be az adagunkat.


2014. április 2., szerda

Kesudiós csirke


GoodFood recept, minimális változtatással. Hangos és elsöprő sikert aratott, mikor először főztem meg, én is kis híján megcsókoltam érte a saját kezemet. Zsázsám nem volt itthon még soha, ezért azt elhagytam belőle.Zöldborsó szezonban néhány zsenge hüvelyt, amiben még csak kezdemények a borsószemek, megmosva, két végét levágva tegyük bele, finom csemege (mangetout) ebben az ételben.
Attól csodás, hogy nagyon hamar készen van, látványnak sem utolsó a maga színkavalkádjával, és a mártás hozzávalóit pedig örökre elhelyezem a családi recepttár legbecsesebb darabjai közé, mert pont olyan, amilyennek én ezeket az ázsiai jellegű ételeket szeretem.

Hozzávalók négy személyre:

1 csikemell filé aprócska darabokra vágva
szezámolaj
egy marék kesudió
fél piros, fél zöld kaliforniai paprika kis kockákra vágva
1 lilahagyma nagyobb darabokra aprítva, szezonjában finom újhagymával is

Szósz (érdemes az arányokat megtartani)

3 evőkanál Hoisin szósz
2 evőkanál szójaszósz
1 hüvelykujjnyi gyömbér reszelve
2 gerezd fokhagyma összezúzva
1 evőkanál szezámolaj
2 evőkanál rizsecet

Elkészítés:

Egy evőkanál olajon a csirkét magas hőfokon átpirítjuk, amikor kifehéredett, hozzáadjuk a hagymát, paprikát, kesudiót, és néhány percig együtt pirítjuk az egészet. Közben összekeverjük a szószhoz valókat, ráöntjük a húsra, nagyon kevés vizet adunk hozzá (én a vizet a szószos edénybe öntöttem, azzal kvázi kiöblítettem az edényt, úgy ment a húsra, hogy egy csepp íz se vesszen kárba), és a hús puhulásáig főzzük az ételt. Sütéssel, párolással együtt sem több a művelet tíz percnél. Opcionálisan adhatunk hozzá chili pelyhet, és egy kevés sóval korrigálhatjuk az ízeket, ha szükségesnek találjuk. Rizzsel tálaltam, az eredeti recept 15 dkg zsázsával koronázza az ételt.

Tavasz van

Több jel is mutat a címben jelzett kijelentés igazára. Egyrészt ugye folyik a Segítsüti, most éljük a legizgalmasabb órákat, már csak délután négyig lehet licitálni a 30 csodálatos süteményre ITT.

A másik igen határozott jel, hogy tegnap édesanyám kertjéből megérkezett az első orgona szállítmány. Illata betölti az egész lakást, és megmondom őszintén, alig akartam hinni a szememnek, mikor a férjem beállított a bokrétával. Mennyire más ilyenkor zabkását reggelizni friss eperrel, mint télen olajos magvakkal, banánnal...


2014. április 1., kedd

Guacamole

A héten az avokádóról írtam egy kis összefoglalót az izeselet.hu-ra, most pedig álljon itt az én guacamole receptem - mármint ahogy én készítem, természetesen nem én találtam ki -, hogy az általános tudnivalók mellé praktikusan felhasználhatót is nyújtsak. A cikk itt olvasható. 
Rémesen egyszerű elkészíteni, vendégségben nagy sikert lehet vele aratni, és csúnyán rá lehet kattanni. Nekem legalábbis sikerült. Viszont a guacamole becsípődés azzal a pozitívummal jár, hogy az ember kikísérletezheti, melyik változat ízlik neki a legjobban. Nekem ez.


Hozzávalók: 

1 érett avocado
2 szál újhagyma zöldjével együtt
1 nagyobbacska gerezd fokhagyma összezúzva
1 kis piros chili apróra vágva
1/2 lime leve
1 paradicsom kimagozva, apróra vágva

bors

Elkészítés:

Az avokádót kettévágom, kimagozom, megszabadítom a héjától. Villával pépesre töröm a gyümölcshúst, meglocsolom a lime levével, hozzákeverem a többi hozzávalót. Friss pirítóssal tálalom.