A mai napunk egy defekttel kezdődött, aztán egy gumisnál folytatódott ugyebár értelemszerűen, majd mikor a defektet és kerékcserét elszenvedő alany mindent lerendezett, közölte, hogy ő márpedig ma már ki nem megy a halál háta mögé, a munkahelyére, majd home office-ban nyomja. Csodálatos dolog, ő az egyik szobában, én a másikban, mindketten nyomjuk az ipart, ki milyet ugye, szó nemigen esik, csak amikor elérkezik menetrendszerűen a kávézás ideje. Meg amikor felhangzik a kérdés tőle: te mikor fogsz ebédelni? Én? Semmikor, mondom, és ez így is van, nem terveztem ma ebédet készíteni. De hát okos asszony hamar leveszi a jelzéseket, úgyhogy összepattintottam ezt a jó kis grillezett zöldség kuszkuszt - magamnak :D És hagytam a sült zöldségből neki is, hogy legyen mit a tejszínes gnocchijába tenni, amit olyan sebességgel pusztított el, hogy esélyem nem volt lefotózni. Bár talán jobb is, a gnocchi ritkán fotogén.
Viszont ma ki lehetett vinni a kaját a természetes fényre fotózni, ami a kép minőségének nem ártott, de azt is világosan megmutatta, hogy a food styling még mindig nem az erősségem :)
Avatottak esetleg gyaníthatják a kuszkusz és a Tunéziából hozott cseréptálam láttán, hogy már nagyon várom az áprilist, amikor Marokkóban körülnézhetek, vár Marrakesh és Essaouria, a csodás, színes cserépedények, szőnyegek, fűszerek ÉS párnák világa.
Hozzávalók:
10 dkg kuszkusz
zöldségek tetszés, igény és lehetőségek szerint:
cukkini fél karikára vágva
padlizsán felkockázva, félidőben kiválogatva a tűzforró tepsiből, és kidobva, mert kóstolás után kiderült, hogy keserű, mint az epe, a fene ott enné meg
lilahagyma negyedelve
kelbimbó kissé előfőzve (mikróban kevés vízben 5 percig forralni, lecsöpögtetni)
ízetlen, nagydobosinak árult, szép színű, de se íze, se bűze sütőtök, meghámozva, kockákra vágva
egy szál újhagyma felkarikázva
olaj
só
bors
kakukkfű
Elkészítés:
Vizet forraltam, egy műanyag dobozba öntöttem a kuszkuszt, leforráztam a vízzel, amely valamelyest ellepte a szemeket, megsóztam, egy kiskanál olajat löttyintettem rá, majd a doboz tetejét lecsuktam, hagytam duzzadni a kuszkusz szemeket.
Közben a zöldségeket felaprítottam, fogtam egy szilikon ecsetet, olajba mártottam, és megsimogattam vele a őket, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem, sóztam, kakukkfüvet morzsoltam rá, végül 180 fokos sütőbe dugtam kb. 20 percre. Félidőben - mint említém fennebb - a keserű padlizsán kockákat kikapkodtam belőle. Közben a kuszkusz megpuhult, villával fellazítottam, hozzákevertem a zöldségeket, kapott még egy kevés sót, borsot, löttyintésnyi olajat. Kitálaltam a kék edénybe, tetejét megszórtam a karikákra vágott hagymával, és ennyi volt.
Máskor tehetnék bele mondjuk feta sajtot, nem keserű padlizsánt, gombát, céklát biztos nem, mert nem szeretem, de aki igen, az csak nyugodtan. A legjobban a kelbimbót imádtam benne, de hát perverz vagyok, mit van mit tenni?
