Ezt a receptet az átlagosnál is jobban ajánlom kipróbálásra, főleg azért, mert ezzel a módszerrel plusz egy eszköz van a kezünkben ahhoz, hogy több zöldséget fogyasszunk, mint amennyit szoktunk. Abban pedig talán mindannyian egyetértünk, hogy a zöldségfogyasztás jó és szükséges. Én folytatnám a mondatot azzal, hogy fogyasszunk több zöldséget a húsevés rovására, de azt mindenkire rábízom, hogy ezzel a kijelentésemben egy platformon áll-e velem, vagy sem. Nem vagyok erőszakos fajta, és nem akarom senkinek megmondani, mit egyen. Csak tanácsolok, aztán azt vagy megfogadják, vagy sem.
A tekercsek elkészíthetők air fryerben is, de sütés előtt mindenképp be kell őket kissé olajozni.
Hozzávalók:
1 csomag rizslap, mutatom:
negyed fej maradék lilakáposzta
1 db sárgarépa
3 szál újhagyma
fél kaliforniai paprika
fél csomag shitake gomba (várakozott a hűtőben, hát elhasználtam. nyugodtan használj csiperkét, ha shitakét nem találsz)
egy marék üvegtészta beáztatva, ilyen:
egy evőkanál szójaszósz
fél evőkanál osztriga szósz (lehet kapni vegetáriánus változatot is belőle, nem tudom, miből készítik, de biztosan nem osztrigából)
só
bors
ha lett volna koriander zöldem, az is ment volna bele, de nem volt
2 evőkanál kókuszolaj
2 evőkanál étkezési keményítő
Mártogatós:
2 evőkanál Hoisin szósz
1 evőkanál rizsecet
1 evőkanál szójaszósz
1 teáskanál cukor
szezámmag
chiliszósz ízlés szerint, de el is hagyható
Elkészítés:
Sokkal egyszerűbb a valóságban, mint leírva olvasni.
A káposztát és a répát késes aprítóval összevágtam. Az újhagymát felkarikáztam, a paprikát apróra vágtam, a gomba tönk részét levágtam.
1 evőkanál kókuszolajat egy wokban felmelegítettem. Rádobtam a káposztát és a répát, 2 percig pirítottam. Hozzáadtam a kaliforniai paprika darabokat, a gombát, végül az újhagymát is. Sóztam, borsoztam, majd ráöntöttem a szójaszószt és az osztriga szószt, összesütöttem velük a zöldségeket. Amiatt, hogy a káposztát és a répát apróra vágattam a géppel, néhány perc elég volt ahhoz, hogy átsüljenek. Amikor már puha volt a káposzta, belemorzsoltam az edénybe a tofut is. Ez el is hagyható tulajdonképpen, de egyrészt volumennövelő a tofu, másrészt jó kis fehérjeforrás, harmadrészt meg hevert egy fél darab a hűtőben, legalább felhasználtam. Legutoljára adtam a töltelékhez az előzőleg beáztatott, majd lecsepegtetett üvegtésztát.
A wokból átöntöttem a tölteléket egy tálba, néhány percig vártam, hogy hűljön valamennyit, majd belekevertem a keményítőt. Ennek az a szerepe, hogy kicsit egyben tartsa a tölteléket, könnyebb így betölteni a rizspapírt.
A mártogatós elemeit összekevertem, az nem egy agyműtét.
Következik a töltés.
Mindenhol azt tanácsolják, hogy egy nagy tálban áztassuk a rizspapírt, nekem épp nem volt akkora tálam kéznél, felderítő kirándulásra pedig nem óhajtottam indulni se a spájzba, se a konyhaszekrény mélyére, úgyhogy szépen fogtam a rizspapírokat, óvatosan (szárazon könnyen törik) kivettem őket a csomagolásból egyesével, majd langyos vízsugár alá tartottam a csap alatt. Elég mindkét oldalát némileg bevizezni, nem kell áztatni. A felesleges vizet hagyjuk róla lecsepegni, és óvatosan, hogy ne szakadjon el, fektessük a rizspapírt egy megfelelő méretű vágódeszkára. Hagyjunk neki pár másodpercet, hogy a rizspapír megszívja magát. Ha úgy látjuk, hogy nagyon nedves, egy konyhai törlővel itassuk fel róla a felesleges vizet.
Egy evőkanálnyi töteléket ráhelyezünk a felénk közelebbi oldalra, a középvonaltól kissé lejjebb, elegyengetjük, kicsit összenyomjuk a tölteléket, majd a papír alsó részét ráhajtjuk a zöldségekre. A jobboldali, majd a baloldali részt is ráhajtjuk, végül viszonylag szorosan felcsavarjuk egy hengerré a tekercseket. Kiolajozott tányérra fektessük őket, amíg bele nem kerülnek a serpenyőbe. Ez fontos, mert a megázott rizspapír eléggé ragad, ha nem lenne a tányér olajos, simán odaragadna hozzá a tekercs, a lyukas papíron pedig jól beszivárogna az olaj a töltelékbe, az meg nem annyira jó.
Egy megfelelő méretű serpenyőben egy evőkanál kókuszolajat melegítettem, ha nagyobb serpenyőb választunk, talán több is kell majd, mint egy evőkanál, hiszen a zsiradéknak be kell vonnia a serpenyő alját mindenhol.
A tekercseket beletesszük a serpenyőbe, és addig pirítjuk, amíg a rizspapír kopogósra nem sül.
Ennyi. Tényleg nem egy ördöngősség, talán első alkalommal lassabban megy majd, de pillanatok alatt bele lehet jönni. Igazi comfort food, a szószba mártogatva az ember lánya azt érzi, hogy kerek a világ, és minden rendben van benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése