Bevallom, mióta nem eszünk állati eredetű élelmiszereket, egyetlen dolog hiányzik, az pedig az édesség. Szeretek a kávémhoz egy-két kekszet elrágcsálni például, vagy amikor rámtör a nassolás, akkor is jól jön, ha van valami kekszféle otthon.
Már próbáltam egy kekszet sütni a múlt héten, frissen egészen rémes volt, aztán amikor kihűlt, már emberi fogyasztásra alkalmasnak ítéltem, de hogy finom is lenne... hát az költői túlzás. Most rátaláltam Gabinál egy klassz muffinra, összedobni se egy agyműtét, meg még finom is, úgyhogy nagyon örültem, hogy a kollegina megoldotta az én hiányérzetemet.
Hozzávalók:
35 dkg reszelt almafél citrom leve és héja
2,5 dkg negyedannyi édesítő
1 teáskanál őrölt fahéj
15 dkg barna rizsliszt
1 evőkanál psyllium/útifűmaghéj (én jobban szeretem psylliumnak hívni, mert a magyar nevét képtelen vagyok megjegyezni :D volt már útimaghéjfűtől kezdve maghéjúttól kezdve itt minden... A psyllium, az meg psyllium, és kész.)
1 teáskanál szóbabikarbóna
fél csomag sütőpor
10 dkg apróra vágott dió/mandula/mogyoró
25 ml olaj/kókuszzsír
1 dl zabtej/mandulatej/rizstej, amit használsz vagy szeretsz
Elkészítés:
Az almát lereszeltem, megszórtam a negyedannyival és a fahéjjal. A többi hozzávalót összeborogattam, hozzáadtam a vágott diót és az almát, ennyi vele a munka. Az előfordulhat, hogy a tejből kell még egy kicsit több, mint 1 deci, majd meglátod, mennyire száraz a matéria.
A muffin szilikonformámat kibéleltem muffin papírral, belekanalaztam a tésztát, és 180 fokos sütőben 25 percig sütöttem. Gabi karamell öntetet is tesz rá, az az én testalkatomnak nem hiányzik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése