Vegán zöldséges cannelloni

Ki a vegán?

Az a vegetáriánus, aki nem eszik semmilyen állati eredetű terméket. Sem sajtot, sem tejet, sem tejterméket, sem tojást. Etikai vonalat most nem hozok a magyarázathoz, itt és most nem releváns.

Mi a cannelloni?

Cső alakú olasz tészta, melyet a legváltozatosabb módokon töltenek meg, majd paradicsom szósszal vagy besamellel leöntve a tésztát megsütik.

Vasárnap jó kis kihívás elé állított a családi ebéd: egyszerre kellett eleget tenni az ünnepeltnek, aki nagy csirke rajongó, és a krumplipüré iránt is olthatatlan szerelemmel viseltetik, a gluténérzékeny idősebb unokahúgnak, illetőleg a vegán életmódot folytató fiatalabb unokahúgnak. Én ugye simán becsatlakoztam a vegán szekcióba, azzal nem volt gond. Végül a menü az alábbiakban öltött testet:

Almás zellerkrémleves bacon chipsszel illetőleg sült hagymával (gluténmentes, a chips nélkül vegán)

Sajtos csirke currys, mazsolás rizzsel, burgonyapürével

Zöld saláta vinaigrette-tel

Vegán cannelloni

Csokoládétorta (se nem vegán, se nem gluténmentes, úgyhogy sajnos az unokahúgok desszert nélkül maradtak, de ígérem, karácsonykor erre is gondolok majd)

A cannelloni hozzávalói:
1 csomag tojás nélkül készült cannelloni tészta
25 dkg barna csiperke nagyobb darabokra vágva
1 fej vöröshagyma + 1 sárgarépa + 1 zellerszár (soffritto)
2 gerezd fokhagyma összeaprítva
10 dkg zöldborsó előfőzve
15 dkg karfiol előfőzve
egy marék zöld lencse megfőzve
fél piros kaliforniai paprika vagy pritamin kis kockákra vágva
2 dl zöldség alaplé (én most bio leveskockából készítettem)
1 dl vörösbor
1 csapott teáskanál liszt
1,25 l paradicsom passata (nálam házi készítésű volt)
só
bors
friss kakukkfű
őrölt rozmaring
1 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:

A borsót és a karfiolt sós vízben 5 percig főztem, leszűrtem, félretettem. A lencsét 30 percig főztem, leszűrtem, félretettem. A zöldségeket a leírtak szerint felaprítottam. A vöröshagymát, sárgarépát és zellerszárat késes betétű aprítóba raktam, és nagyon finomra aprítottam. Ebből lett a soffritto.

Az olívaolajon dinsztelni kezdtem a soffrittót, adtam a keveréknek vagy 6-7 percet, majd hozzáadtam a gombát és a primamin paprika kockákat, és viszonylag nagy lángon átsütöttem őket. Ezután került a serpenyőbe a főtt lencse és a borsó. Sóztam, borsoztam a zöldségeket, egy nagy ág kakukkfű levélkéivel, és egy mokkáskanálnyi rozmaringgal fűszereztem a ragut, majd ráöntöttem a bort, aminek alkohol tartalmát elforraltam. Ekkor a ragut megszórtam a kevés liszttel, elkevertem, pirítottam egy-két percig, majd apránként hozzáadtam a zöldség alaplevet. Nem akartam, hogy nagyon szottyos legyen a végeredmény, ezért odafigyeltem rá, hogy ne áztassam el a levessel a zöldségeket. Legutoljára adtam a keverékhez a karfiolt, mert azt gyakorlatilag puhára főztem az előfőzés során, és nem akartam péppé törni.

A ragut, miután kihűlt, habzsákba kanalaztam, nagy lyukú csövet raktam a habzsák végére, így könnyű volt megtölteni a tésztacsöveket. Ezeket aztán tűzálló edénybe pakoltam - két sorban -, majd leöntöttem a paradicsom passatával. Azt szerettem volna, ha a szósz teljesen ellepi a cannellonikat, ezért volt szükség viszonylag nagy mennyiségű paradicsomra. 190 fokos sütőben sült 45 percet.

Isteni lett, de egyáltalán nem fotogén, úgyhogy nem is csináltam róla képet.

Sült sajtgolyók

Santorinin kóstoltam először, 2011-ben, ahol életem egyik legszebb nyaralásában volt részem. A tengerparton sorakozó éttermek szinte mindegyikében kínálták, nagyon szerettük. Aztán itthon elkezdtem kutatni utána a neten, meg is találtam, hogyan kell készíteni, és azóta bármikor, ha ötlettelen vagyok, vagy végképp nincs időm főzni, de szeretnék valami meleget az asztalra, előkapom a sajttömböt, és max. negyed óra alatt kész a vacsora, és akkor abba már egy saláta bekeverése is belefér.

Remek alternatíva a rántott sajtra, bár persze nem ugyanolyan, mint az. Viszont cserébe rém egyszerűen elkészíthető, és a bosszúságot is garantáltan megspórolhatjuk, ami viszont rántott sajt sütése közben elég gyakran utoléri a háziasszonyokat, nevezetesen hogy a sajton lévő panír megsérül, és a sajt kifolyik belőle az olajba. Ez ennél az ételnél nem fordulhat elő. Majonézzel, bármilyen salátával tálalva kiváló, gyors, ízletes ebéd vagy vacsora lehet.

Hozzávalók 3 személyre:

25 dkg trappista sajt (plusz egy kevés parmezán vagy füstölt, ha van kéznél)
2 tojás
zsemlemorzsa
friss petrezselyem
bors
olaj a sütéshez

Elkészítés:

A sajtot reszeljük le, a tojással és annyi zsemlemorzsával, amennyitől formázható masszát kapunk, állítsuk össze. Igyekezzünk azért ne zsemlemorzsával teletolni a cuccot, mert sokkal jobb olvadt sajtot enni, mint rántott zsemlemorzsát :D Ízesítsük borssal, petrezselyemmel. Nedves kézzel formázzunk belőle golyókat vagy lapos korongokat, ahogy jobban tetszik, hempergessük meg prézliben, és bő olajban süssük aranybarnára.

Curry csicseriborsóval, édesburgonyával

Három és fél hónapja nem ettem húst. Három hónapig nem ettem semmiféle állati eredetű ételt. A hús továbbra sem hiányzik, ezért úgy döntöttem, ameddig nem érzek olthatatlan vágyat egy szelet sült hús után, nem fogom erőltetni. Jó vagyok én vegetáriánusnak, és pont. Az elmúlt két hétben visszahoztam az életembe a tojást és a sajtot, de továbbra sem fogyasztok tejet például. Kávéba rizstej megy, zabkásába szintén. A minap nagyon el voltam gondolkodva, és a régi rutintól vezérelve kávétejszínt tettem a csészémbe. Nem tudtam meginni a kávét, ki kellett önteni, annyira rémes íze lett a kávétejszíntől... Tejfölnek vegán tejfölt használok, pedig isten látja lelkemet, egy jó, zsíros tejfölért eléggé odavagyok normális esetben. Ha úgy adódik, hogy a családnak főzök, azért nem tolom el magam elől a főzeléket, ha tejföl van benne. Egymagamnak marad a Dr. Oetker vegán tejföle.

Sokkal, de sokkal több leveles zöldet kéne ennem, erre rá kell dőlnöm, viszont kevesebb mandulát és kesudiót lenne jó betolni a plusz kalóriák miatt. 

A laborleleteim visszaálltak szépen a márciusi - még jónak számító - értékekre. Sajnos az endokrinológusomnak más elképzelései vannak, ő még többet szeretne javítani a számokon, ezért a cukorbetegségre és a pajzsmirigy betegségre való gyógyszereim hatóanyagát is megemelte, ami nem tölt el felhőtlen örömmel, de miután én megtettem az ügyért, amit megtehettem, úgy gondolom, most hagyom őt ténykedni, és lássuk, mit érünk el a megemelt gyógyszer mennyiséggel. Ha a januári kontrollon nincs a mostanihoz képest látványos javulás, akkor az erősebb gyógyszer megy a levesbe, mert fölöslegesen nem terhelem magam.

Most pedig jöjjön egy hirtelen felindulásból elkövetett vacsora receptje. Nagy kedvencem a csicseriborsó, curryként remekül működik. Tegnap falafelt ebédeltem (végre találtam egy helyet, ahonnan emberi fogyasztásra alkalmas hummuszt és falafelt lehet rendelni), így ma már vágytam a meleg ételre. A hozzávalók listája elég hosszú, nem tudom, ki hogy van vele, nálam ezek szinte mindig megtalálhatóak itthon, úgyhogy nem okozott gondot az elkészítés.

Hozzávalók:

1 nagy doboz csicseriborsó konzerv leszűrve, átmosva

1 édesburgonya (használhatsz helyette normál burgonyát is, de cserélheted padlizsánra vagy cukkinire is akár)

2 kis fej vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

egy darabka gyömbér

2 evőkanál olívaolaj

1 doboz kókusztej

400 gr hámozott, darabolt paradicsom konzerv

4 evőkanál mogyoróvaj

fűszerek:

1 teáskanál (füstölt) pirospaprika

0,5 teáskanál őrölt koriander

0,5 teáskanál cayenne-i bors

1 mokkáskanál chili pehely

só

bors

friss koriander (petrezselyem, jobb híján)

Elkészítés:

Az olajon néhány percig puhítjuk az apróra vágott vörös- és fokhagymát, gyömbért. Hozzáadjuk a fűszereket, kicsit pirítjuk őket, majd mehet az edénybe a mogyoróvaj, a csicseriborsó, a só és a bors. Átforrósítjuk, majd ráöntjük a paradicsomot és a kókusztejet. Amíg felforr, kis kockákra vágjuk a meghámozott édesburgonyát, és ezzel együtt főzzük az ételt kb. 15 percig közepes/kis lángon. Ennyi idő alatt elkészül a rizs is hozzá, bár én szívesebben enném pitával ezt a kaját, de az éppen nem volt itthon. Tálaláskor megy a tetejére az összevágott petrezselyem.

Tulajdonképpen semmi bonyolult nincs benne, csak öntöd egymás után a serpenyőbe a hozzávalókat, összeforralod, és kész, hát nem? Amivel lehet játszani, az a fűszerezés, most eléggé rá voltam indulva a fűszeres ízekre, úgyhogy adtam neki rendesen. Még egy kis dijoni mustár is került a cuccba, és pár csepp szezámolaj, fél citrom leve, valamint egy kanál kurkuma, de ezek elhagyhatók, vagy olyasmivel helyettesíthetők, amiket szerettek. Ez mindenkinek a kreativitására és az adott hangulatára van bízva.