Cukkinis püspökkenyér pekándióval

Árválkodik a hűtőben két közepes cukkini. (És tegnap este Mária barátnőm meglepett még három gyönyörű darabbal.) Nosztalgiával gondolok vissza azokra az időkre, amikor a lányom a tanyáról olyan ütemben küldte fel nekünk a cukkinit, hogy alig-alig volt időm feldolgozni a termést. Hát, ez úgy tűnik, a múlté... A tanya, ahol élnek, az Alföld közepén van, és ennél nem is mondanék most többet.

Nos, a cukkinik nem mehetnek veszendőbe.

A recept mondhatjuk azt, hogy a saját fejlesztésem, egy régebbi receptemet vettem alapul, és tupíroztam még sokkal jobbá. Remélem, nektek is ízleni fog.

Hozzávalók:

3 tojás
18 dkg barna cukor
2 teáskanál vaníliakivonat
40 dkg finomra reszelt cukkini (alaposan kinyomkodva)
1 kisebb alma finomra reszelve (enyhén kinyomkodva)
10 dkg vaj
0,8 dl semleges ízű növényi olaj
32 dkg finomliszt
1½ teáskanál sütőpor
½ teáskanál szódabikarbóna
1/2 teáskanál só
2 teáskanál őrölt fahéj
½ teáskanál frissen reszelt szerecsendió
10 dkg durvára vágott dió
5 dkg durvára vágott pekándió
1 nagy marék mazsola, rumba vagy narancslébe áztatva

A tetejére:1-2 evőkanál barna cukor
néhány fél pekándió vagy durvára vágott dió, vagy esetünkben elnegyedelt szilvák (jó hozzá a sárgabarack is)

Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő 180 °C-ra (alsó-felső sütés). Vajazzunk ki és lisztezzünk ki egy nagyobb püspökkenyérformát, vagy készítsünk elő két kisebb formát.

A vajat egy kisebb lábasban közepes lángon olvasszuk fel. Hagyjuk gyöngyözni, amíg aranybarnára nem pirul, és kellemesen mogyorós illata nem lesz. Vigyázzunk, hogy ne égjen meg! Húzzuk le a tűzről, és hagyjuk néhány percig hűlni.

A lisztet keverjük össze a sütőporral, a szódabikarbónával, a sóval, a fahéjjal és a szerecsendióval.

Egy nagy tálban habverővel keverjük össze a tojásokat a barna cukorral. Adjuk hozzá a vaníliakivonatot, a barnított vajat és az olajat, majd keverjük simára.

Forgassuk bele a reszelt cukkinit, amit alaposan nyomkodjunk ki a levétől, és a finomra reszelt almát is.

Ezután több részletben adjuk hozzá a lisztes keveréket, és spatulával éppen csak dolgozzuk össze. Végül forgassuk bele a diót, a pekándiót és a lecsepegtetett mazsolát. Ügyeljünk arra, hogy a tésztát ne keverjük túl.

Simítsuk a masszát a formába, szórjuk meg a tetejét barna cukorral, majd rendezzünk rá néhány fél pekándiót vagy durvára vágott diót, esetleg ha van otthon gyümölcs, mehet rá szilva, sárgabarack.

Süssük 60-70 percig (két kisebb formában 50-60 percig), amíg a közepébe szúrt tű tisztán ki nem jön.

A megsült süteményt hagyjuk a formában 15 percig pihenni, majd borítsuk rácsra, és hagyjuk teljesen kihűlni.

Tipp:

Ez a sütemény másnap talán még finomabb, mint frissen. A barnított vaj, a fahéj, a szerecsendió és a barna cukor ízei szépen összeérnek, a cukkini és az alma pedig gondoskodik róla, hogy a tészta napok múlva is puha és szaftos maradjon.

Nyári zöldbableves tejföllel, sok zöldséggel

Végre eljött az én időm, megjelent a piacon a zöldbab. Ez is olyan zöldség, amiből én csak akkor főzök, amikor éppen szezonja van. Nem tudnám okát adni, de nem főzök sem főzeléket, sem levest, sem rakott ételeket mirelit zöldbabból. Tényleg nem tudom, miért, nem idegenkedem a fagyasztott zöldségektől, megértem a praktikumukat, de akárki akármit mond, a fagyasztott bab nem olyan, mint a friss. Kész, ennyi. 

Nem telhet el nyár palócleves és zöldbabfőzelék nélkül, ez utóbbi rengeteg friss petrezselyemmel persze, és most megkívántam egy kis savanykás levest is, sok tejföllel, úgyhogy mivel a zsenge zöldbab volt az első, amit a szombati piacon a Bosnyákon megláttam, nem volt további kérdés a hétvége menüjét illetően.

Hozzávalók 4 személyre:

30-40 dkg zöldbab
1 kis fej vöröshagyma, vagy egy teáskanál vöröshagyma krém
2 kis szál sárgarépa
1 kis szál fehérrépa
1 közepes burgonya
1 szál szárzeller, lehetőleg levelesen, ha ez nincs, akkor egy-két szál zellerzöld
2 gerezd fokhagyma
1 púpos evőkanál liszt

1 teáskanál pirospaprika
3 evőkanál olaj
2 evőkanál 20 %-os tejföl
só
bors

ízlés szerint egy kevés ecet

Elkészítés:

A vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágjuk, a babot 3 centis darabokra, a sárgarépát, ha vékony, karikákra, ha vastagabb, fél karikákra, a fehérrépát ugyanígy, a krumplit pedig kis kockákra vágjuk.

Egy evőkanál olajon a kétféle hagymát elkezdjük párolni, mivel igen kevés alatta az olaj, figyeljünk nagyon oda, hogy ne égjenek meg.

Néhány perc párolás után rádobjuk a répákat és a babot. Sózzuk, borsozzuk, beletesszük a levesbe a zellerzöldet vagy -szárat, majd felöntjük forrásban lévő vízzel a zöldségeket. Jó, ha ellepi a víz az edényben lévő dolgokat. Főzzük úgy 6-8 percig, ekkor tegyük a levesbe a burgonyát, aminek tényleg csak néhány perc fog kelleni, tekintve, hogy azt is kicsire vágtuk.

A maradék olajból a liszttel és a pirospaprikával a szokásos módon rántást készítünk.

Ha a levesben minden zöldség megpuhult, a rántást felengedjük egy kevés hideg vízzel, a levesbe öntjük, egy-két percig forraljuk.

Megkóstoljuk, ha kell, még sózunk, borsozunk, végül belekeverjük a tejfölt is.

A tejföl után érdemes még egy kóstolást végezni, és ha nem elég pikánsan savanykás a leves, tehetünk bele egy gondolatnyi ecetet, de el is hagyható, ki hogy szereti.

Aszalt paradicsom pesto

A legjobb módszer arra, hogy finomat együnk, és nagyon gyorsan végezzünk a főzéssel, ha készítünk egy adag tésztaszószt. Pestót nemcsak bazsalikomból és parmezánból lehet összedobni, hanem  aszalt paradicsomból is. Nem tudunk vele mellényúlni, imádni fogja a család. Légmentesen lezárva a hűtőben egy hétig tárolható.

Hozzávalók:

1 csésze napon szárított, olajban eltett paradicsom

2 gerezd fokhagyma

1 maréknyi friss bazsalikom

1 csésze reszelt parmezán

1 csapott teáskanál só

néhány tekerésnyi bors

olívaolaj

Elkészítés:

A paradicsomokat szedjük ki az olajból, tegyük egy késes betétű aprítógép tartályába. Az olajat ne öntsük ki! Tegyük a tartályba még a fokhagymát, a bazsalikomot, a sót, borsot, néhányszor forgassuk meg az alapanyagokat a gépben. Ezután adjuk hozzá a sajtot, és még annyi olajat (nyugodtan használjuk azt az olajat, ami a paradicsomon volt), hogy pestoszerű masszát kapjunk. Ennek az olajossága ízlésünktől függ, ehhez mérten adagoljuk az olajat. Nincs más dolgunk, mint átmelegíteni a pestót egy serpenyőben, és hozzáadni a kifőtt tésztát. A maradékot hűtőben tároljuk!

Nektarinleves a legforróbb nyári napokra

Ma reggel, amikor kinyitottam a szemem, már tudtam, hogy ez sem az a nap lesz, amikor órákig szeretnék a tűzhely mellett állni. Ma Budapestre 40 fokot jósoltak, és  az az érzésem, hogy most nem is tévednek. A város szinte fuldoklik a hőségben.

Nálunk ilyenkor teljesen átalakul a konyha, aminek elsődleges oka, hogy én magam is átalakulok, mégpedig egy mozdulni nem képes, fáradt pacnivá, ami nem nagy csoda, hiszen legalább másfél hete nem alszom a hőségtől. De, van légkondink az egyik szobában, de az nem elég.

Napok óta nem főzök hagyományos értelemben, mert egyszerűen nem vagyok hajlandó tovább fűteni a lakást. Már azt is túlzásnak éreztem, hogy tegnap megfőztem két cső kukoricát. Görög- és sárgadinnyét kockázok, ananászt hámozok, ez a maximum teljesítményem. Még elővehetném a vanília jégkrémet is, alighanem hamarosan arra is sor kerül majd.

Az air fryer most a legjobb barátom: gyorsan elkészül benne minden, a maradék sült csirkéből pedig salátával, joghurtos öntettel és tortillával pillanatok alatt vacsora lesz.

Ebédre viszont valami igazán hűsítőre vágytam, így készült ez a nektarinleves. Igazából egy selymes, gyümölcsös turmix, amelybe a nektarinok mellé került egy érett őszibarack is. Tejszín, tej és egy kis joghurt teszi krémessé, a végeredmény pedig annyira frissítő, hogy szinte desszertnek is beillik.

Ha nálatok is tombol a hőség, remélem, ez a leves egy kis felfrissülést hoz majd.

Hozzávalók:

5 db nektarin

1 db őszibarack (ennyi volt itthon, ha nem lett volna, csak nektarint használok)

2 dl habtejszín

2 dl tej

3 evőkanál görög joghurt

2 evőkanál porcukor

1 evőkanál vanília kivonat

Elkészítés:

A gyümölcs héjastól került a turmixgép poharába, az összes többi ment utána. Krémesre turmixoltam és behűtöttem. Bármilyen gyümölcs jó hozzá "betétnek".

TIPP:

Megszórhatod tálaláskor szárazon pirított mandula forgáccsal.

Ha nem elég hideg a leves, de már tálalnod kell, egy jégkocka csodákat tesz.

Tejszínhabbal is pompás... de el tudok benne képzelni egy gombóc vanília fagyit is.

Mexikói fűszerkeverék házilag

Taco, burrito, enchilada, quesadilla, fajita - hallottad már ezeket a neveket? Ismerős valamelyik? Ha igen, most itt az alkalom, hogy otthon is kipróbáld az ízeiket. Ezek a mexikói konyha gyöngyszemei, amiket érdemes nekünk is kipróbálni. 

A mexikói ételeket sokan talán túl csípősnek vagy túl különlegesnek gondolják, pedig valójában a legtöbb ott használt íz ismerős. A paprika, a fokhagyma, a hagyma és az oregánó mind olyan fűszerek, amelyeket mi is gyakran használunk, csak egy kicsit más arányban.

Ez a házi fűszerkeverék karakteres, mégis könnyen megszerethető. Ha egyszer elkészítjük, hetekig kéznél lesz, és pillanatok alatt feldobhatunk vele egy egyszerű vacsorát.

2 rész pirospaprika

2 rész őrölt római kömény

1 rész fokhagymapor

1 rész hagymapor

1 rész oregánó

1/2 rész őrölt fekete bors

1/2 rész chili  pehely vagy őrölt chili

A keverék lelke a pirospaprika, amely szép színt és kellemes, édeskés ízt ad. A római kömény már kevésbé ismert nálunk, de nem kell megijedni tőle: nem ugyanaz, mint a hagyományos kömény. Enyhén földes, meleg aromája adja a mexikói ételek jellegzetes ízét. A fokhagymapor és a hagymapor mélységet adnak az ízeknek, az oregánó friss, fűszeres illatot kölcsönöz, a fekete bors kellemes csípősséget, míg a chili mennyiségével mindenki a saját ízléséhez igazíthatja az erősséget.

Mire használjuk?

-darált húsból készült taco- vagy burritótöltelékhez

-csirkemell vagy sertéshús fűszerezésére

-grillezett húsokhoz és zöldségekhez

-sült burgonyára vagy édesburgonyára szórva

-babos, kukoricás egytálételekhez

-paradicsomos ragukhoz

-tejfölbe vagy görög joghurtba keverve mártogatósnak

Ha előre elkészítjük és jól záródó üvegben tároljuk, mindig lesz kéznél egy olyan fűszerkeverék, amellyel néhány perc alatt új ízt adhatunk a hétköznapi fogásoknak. Nem kerül bele ízfokozó, felesleges adalékanyag vagy túl sok só – csak a fűszerek tiszta, természetes íze.

Mivel nálunk nagy kedvenc a csirkével, salátával töltött tortilla (még a szakácskönyvembe is bekerült a receptje), mindig tartok itthon ebből a fűszerkeverékből, vagy a csirkére szórom sütés előtt, vagy a joghurtos öntetbe keverem, mikor milyen kedvem van. Hihetetlenül egyszerű, mégis rengeteget ad az ételekhez.

Leveles tészta almával, magokkal

Az az érzésem, nem találtam fel a spanyol viaszt ezzel a recepttel, azt azonban mindenképpen tényként kell közölnöm, hogy isteni lett a végeredmény, úgyhogy nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek. Legideálisabb talán egy amolyan úgy-ennék-valami-édeset alkalmakra.

Hozzávalók:

egy csomag leveles tészta (6 darab almás-szilvás táska lesz belőle)
2 db alma hámozva, apró kockákra vágva
2 evőkanál barna cukor
6-7 db mag nélküli aszalt szilva
egy szűk maréknyi mazsola
egy maréknyi dió és/vagy mandula
negyed citrom leve

Elkészítés:

A leveles tésztát felfektettem a nyújtólapra - az osztrák gyártó volt olyan szíves, hogy a nyújtás műveletét átvállalta tőlem -, szabályos négyzetekre vágtam. Az almát meghámoztam, apró kockákra vágtam, megcsepegtettem citrommal. A magokat konyhai robotgéppel nem teljesen finomra daráltam. A cukorból karamellt készítettem. (Vigyázat, a barna cukor igen hamar megbarnul!) Ekkor beledobáltam az almakockákat, a szilvát és a mazsolát, néhány percig együtt pároltam őket, amíg az alma meg nem puhult. Utolsó lépésként beleszórtam a lábasba az őrölt magokat is, azzal is melegítettem egy percet, majd a tölteléket hagytam kihűlni. Amikor már nem volt meleg, evőkanállal kupacokat raktam a tésztanégyzetek közepére, borítékszerűen összehajtogattam őket, a tetejükre a maradék tésztából díszeket vágtam, megkentem a batyukat tejjel, és 190 fokos sütőben 15-20 perc alatt pirosra sütöttem őket.

TIPP:

Más gyümölcsökkel is működik. A körte verhetetlen bele, de lehet akár vegyesen alma-körtével is készíteni, meggyel, szilvával, barackkal szintén csodás lehet, azoknál persze alkalmaznék egy kis keményítős "maltert", hogy ne legyen túl folyós a sült gyümölcs. Kiváló lehetőség például a füge felhasználására, mondjuk egy kis körtével párosítva. VAAAAGY:  friss füge + kecskesajt + dió + kakukkfű + egy csepp méz....

Konfitált sertéscomb

Vasárnap volt, és én kissé meggondolatlanul a sertés szűzpecsenye mellé vásároltam még egy kiló sertéscombot is. Eredetileg abból készültem megfőzni a brassói apró pecsenyét, de aztán észrevettem, milyen szép sertés szűzek illegetik magukat a pultban, de akkor már a sertéscomb a kosárban volt.

Sebaj, majd lesütöm szeletben őket, gondoltam, és így is cselekedtem.

Előkaptam a lassú főző készülékemet, a hűtőben bóbiskoló mangalica zsírt, néhány fűszert, és 6 óra múltán el is készült a vaj puha, omlós, ízgazdag sült hús.

Hozzávalók:

1 kg sertéscomb
1 csapott evőkanál só
fűszerek ízlés szerint, nálam most volt bontva egy sertés oldalas fűszerkeverék, ne kérdezd, miért, sose sütök oldalast
3-4 gerezd fokhagyma
1 vöröshagyma cikkekre vágva
annyi (mangalica)zsír, amennyi olvadtan ellepi a húst

Kész fűszerkeverék hiányában a következőket ajánlom:

2 tk durva só

1 tk fekete bors

1 tk őrölt kömény

1 tk majoránna

1 tk friss kakukkfű levelei

2 db babérlevél a zsírba

Ez pedig itt a 15 éve használt slow cookerem, amit töretlenül imádok az első pillanat óta, mióta először bekapcsoltam

Elkészítés:

A húst megtisztítottam az oda nem illő cafatoktól, kicsit megformáztam a szeleteket, bár ennek, mint később kiderült, semmi értelme nem volt.

Bedörzsöltem a sóval és a fűszerkeverékkel, hagytam egy órát állni. Igen, 4-6 óra jobb lett volna, de most ennyire volt idő.

Elhelyeztem a szeleteket a lassú főzőben, amit már előzőleg bekapcsoltam, tehát a 90 fokra felfűtött edénybe került a hús, köré szórtam a feldarabolt hagymákat. A zsírt a tűzhelyen felforrósítottam, végül ráöntöttem a húsra. Nagy szerencsém volt, az otthon fellelhető zsír mennyiség éppen elfedte a húst.

Ennek nagy jelentősége van, ugyanis a konfitálásnak 3 szabálya van:

- a zsiradéknak teljesen el kell lepnie a konfitálandó húst, amíg a sütőben van

- alacsony, maximum 90 fokos hőmérsékleten kell végbemennie a folyamatnak

- legalább 4-6 órát kell ezen a hőmérsékleten tartani a húst, de minél tovább konfitáljuk, annál omlósabb lesz

A reggel odatett húst kora délután ellenőriztem, olyan puha volt, hogy a tároló edénybe nem is tudtam átszedni a szeleteket anélkül, hogy egy vagy két darabra ne esett volna mindegyik, ezért olyan kis esetlenek a képen. A zsírt direkt nem öntöttem rá úgy, hogy ellepje a húst, hogy látsszék is valami a húsból a fotón. A felső szeleteket még ma el fogjuk fogyasztani egy jó kis krumplifőzelék kíséretében, a maradékot pedig légmentesen le fogom takarni zsírral.

TIPP:

Az ilyen módon konfitált hús csodálatos akár rilette-nek, akár csak úgy kenyérrel, savanyúsággal, de megmelegítve főzelékek feltétjének is kiváló.

Ahogy a sütésnél, úgy a tárolásnál is nagyon fontos, hogy a zsír tökéletesen ellepje a konfitált húsféleséget, ugyanis ez a légmentesség fogja biztosítani a hús hosszú eltarthatóságát.

Túrós-mákos sütemény barackkal

 

Az idei nyár kétségtelenül a sárgabaracké volt. Nem is emlékszem, mikor találkoztam utoljára ennyi gyönyörű, zamatos, ráadásul megfizethető gyümölccsel a piacokon. Igazi öröm volt válogatni közöttük.

Én ráadásul különösen szerencsés voltam, mert a befőzéshez szánt barackot közvetlenül egy kecskeméti ültetvényről, a Bács Zöldért borbási gyümölcsöséből sikerült beszereznem. Már a szezon közepén is több fajta közül lehetett választani, és valóban szemenként válogathattunk a rekeszekből – bár erre igazából semmi szükség nem volt. Az összes gyümölcs hibátlan, illatos és tökéletesen érett volt. Ritka élmény volt ilyen minőségű barackkal dolgozni.

Maradt még néhány szem a hűtőben, éppen egy süteményre való adag. Már azon gondolkodtam, mi készüljön belőle, amikor szembejött Sütis Móni barátnőm túrós-mákos receptje. Nem kellett sokáig győzködnöm magam: összedobtam, és már az első falatnál tudtam, hogy ez a sütemény nálunk még sokszor asztalra kerül.

Puha, szaftos, kellemesen citromos, a mák és a túró pedig tökéletesen harmonizál a lédús sárgabarackkal. Ha még sikerül szép barackot kapnotok, szívből ajánlom, hogy próbáljátok ki.

Hozzávalók a tésztához:

10 dkg vaj
20 dkg liszt
2-3 evőkanál tejföl
3 dkg cukor (Móni porcukrot ír, nekem kristálycukor sikeredett, teljesen jó volt)
1 teáskanál sütőpor
nagy csipet só

töltelék:

20 dkg darált mák
5 dkg búzadara
2-2,5 dl tej
20 dkg kristálycukor
1 citrom reszelt héja
25 dkg túró
3 db tojásfehérje (milyen jó, hogy elraktam hét közben az egy-egy keletkező darabot!)
12 darab barack felezve vagy cikkekre vágva, ahogy szeretnédegy evőkanál baracklekvár

Elkészítés:

A lisztet a vajjal és a cukorral elmorzsoljuk, amikor már vizes homok állaga van, hozzáadjuk a tejfölt és a sütőport, meg a sót, összeállítjuk egy gombóccá.

Azon mód kinyújtjuk, nem kell pihentetni. Egy 26 cm-es kivehető aljú piteformát használtam, aminek pereme van, abba egyengettem a tésztát. 180 fokra előmelegített sütőbe toltam, 10 percet elősütöttem.

Ez idő alatt elkészült a töltelék. A mákot és a darát felfőztem a tejjel és a cukorral, majd amikor elég meleg volt, eloltottam alatta a gázt, és hozzákevertem a túrót. Az én túróm most nem volt különösebben rögös, nem kellett hozzá a botmixer, ha te rögös túrót használsz, szerintem futtasd meg a töltelékben kicsit a botmixeredet. Ha egynemű a krém, reszelhető bele a citromhéj, legutoljára pedig a kemény habbá vert tojásfehérjét dolgozzuk a masszába.

Kivesszük a pitehéjat a sütőből, beleöntjük a mákos tölteléket, elegyengetjük, majd a töltelék tetejére rakosgatjuk a barackokat, kicsit bele is nyomjuk őket a mákkrémbe.

Móni ajánlása szerint érdemes a barackokat megkenni egy csepp lekvárral, ezért én is így tettem. Ha elég érett a barackod, akkor sütés közben nem fog szárazra sülni, de egy kis lekváros kényeztetés biztosan nem árt neki, de ezért én nem bontanék fel egy üveg lekvárt.

40 percig sült a pite a 180 fokos sütőben, és nagyon nehéz volt kivárni, hogy ehető hőmérsékletűre hűljön.

TIPP:

Természetesen szerintem más gyümölccsel is jó lehet, áfonyával különösen, de körtével is el tudom képzelni, meg szederrel is. Talán a málna, ribizli túlságosan puha hozzá, de végül is egy próbát az is megérhet.

Szerintem ha van otthon kivehető aljú piteformád, használd azt, nagyon praktikus. De ha nincs, a jó ég áldjon meg, nehogy emiatt ne próbáld ki ezt a sütit! Porcelán vagy kerámia piteformában is tökéletes lesz, csak ne legyen a forma kisebb, mint 26 cm.

Miután a férjem őrülten szereti a mákos tésztát, nálam mindig van a hűtőben (piacon vett) darált mák, fél kiló biztosan vár a sorsára folyton. Ajánlom ezt a módszert mindenkinek, aki szintén mákrajongó, a mák jól tűri a hűtőben heverészést, és ugye b á r m i k o r szükség lehet rá...

Könnyű nyári desszert gyümölccsel

Biztosan nem én vagyok az egyetlen kerek e hazában, aki nyári estéken is zokszó nélkül el tud fogyasztani egy könnyű édességet. A Hófehérke és a madártej visszatérő vendégeink, de nagyon kedvelem a tejszínhabbal lazított mascarpone alapú pohárdesszerteket is. Mint amilyen ez a citromos, szedres tiramisu utánérzés. 

A mascarpone és a görög joghurt könnyű, selymes krémet alkot, amelyet a citromhéj és a frissen facsart citromlé üdítővé tesz. A szeder enyhén fanyar íze remekül ellensúlyozza a krém édességét, a babapiskóta pedig éppen annyi tartást ad a desszertnek, hogy minden kanálban tökéletes legyen az egyensúly.

Örülök, hogy néhány hete megvettem ezeket a mutatós desszertes poharakat, ezekben a fehér citromkrém és a mély lila szeder rétegei egymás mellett igazán mutatósak.

Hozzávalók 4 pohárhoz:
250 g mascarpone
2 dl habtejszín
200 g görög joghurt
2-3 evőkanál porcukor
2 citrom reszelt héja
1 citrom leve
1 teáskanál vaníliapaszta

25 dkg szeder

6-8 db babapiskóta

A tetejére:
szép, egész szedrek
kevés reszelt citromhéj
2-3 mentalevél, ha van

Elkészítés:

A hűtőből kivett, hideg habtejszínt verjük lágy habbá. Egy másik tálban keverjük simára a szobahőmérsékletű mascarponét a görög joghurttal, a porcukorral, a vaníliapasztával, a két citrom finomra reszelt héjával és az egy citrom kifacsart levével, majd óvatos mozdulatokkal forgassuk bele a felvert tejszínhabot. 

A szedrek felét villával kissé törjük össze, hogy levet engedjenek, de maradjanak benne nagyobb gyümölcsdarabok is. A babapiskótákat egy pillanatra mártsuk limonádéba (egyszerűen csak víz egy kevés cukorral, facsarásnyi citromlével), de csak annyira, hogy megszívják magukat, ne ázzanak el.

A poharak aljába kanalazzunk egy kevés citromkrémet, erre helyezzünk néhány darab limonádéba mártott babapiskótát, majd osszuk el rajta a megtört szedret. Erre ismét kerüljön egy réteg babapiskóta, végül fedjük be a maradék citromkrémmel. A desszert tetejét díszítsük egész szederszemekkel, reszeljünk rá egy kevés citromhéjat, és ha van kéznél, tegyünk rá néhány friss mentalevelet is.

Fogyasztás előtt legalább 2–3 órára tegyük hűtőszekrénybe, hogy a babapiskóta kellően megpuhuljon, a krém pedig megszilárduljon. Ha van rá időnk, érdemes előző este elkészíteni, mert egy éjszakai pihenés után az ízek még jobban összeérnek, és a desszert még krémesebb, harmonikusabb lesz.

TIPP:

Málnával, ribizlivel, eperrel vagy áfonyával is remekül működik, így bátran elkészíthetjük azzal a bogyós gyümölccsel, amelyik éppen szezonban van.

Néhány szem egész szedret érdemes az üveg falához nyomni rétegezés közben. Ettől a desszert tálaláskor még mutatósabb lesz, hiszen a gyümölcsök szépen kirajzolódnak az üvegen keresztül.

Grillcsirke fűszerkeverék házilag

Ha szeretsz grillezni, vagy egyszerűen csak szereted a jól fűszerezett csirkét, érdemes egyszer kikísérletezned a saját fűszerkeverékedet. Nemcsak azért, mert percek alatt összeállítható, hanem azért is, mert pontosan tudni fogod, mi kerül bele. Az én konyhámban ez a keverék nem fogyhat ki (csakúgy, mint a sült zöldségre való mix), mivel gyakran fogyasztunk csirkét, állandó használatban van.

A bolti grillfűszerek között sok kiváló termék akad, de sajnos rengeteg olyan is, amelynek első helyén a só vagy a cukor szerepel, esetleg ízfokozók, aromák és csomósodásgátlók hosszú listájával találkozunk. Pedig néhány jól megválasztott fűszerből otthon is elkészíthetünk egy olyan keveréket, amely természetes, illatos és sokkal karakteresebb ízű.

Mit tudnak az egyes fűszerek?

Pirospaprika

A keverék alapja. Gyönyörű színt ad a húsnak, és kellemes, édeskés paprikás aromát kölcsönöz neki. Ha szeretitek a füstösebb ízeket, a paprika egy részét nyugodtan lecserélhetitek füstölt pirospaprikára.

Fokhagymapor

A fokhagyma szinte minden sült húsnak jól áll, a porított változat pedig egyenletesen oszlik el a fűszerkeverékben. Nem ég meg olyan könnyen, mint a friss fokhagyma, ezért grillezéshez különösen praktikus. Ráadásul a mennyiségével is variálhatsz ízlésed szerint.

Hagymapor

Kerekebbé, teltebbé teszi az ízeket. Önmagában talán nem is érezzük külön, de nélküle egészen más lenne a végeredmény. Régebben nem lehetett vöröshagyma granulátumot kapni, de pár éve már az is szinte alapfűszernek számít a boltokban.

Majoránna

A magyar konyha egyik legkedveltebb fűszere. Enyhén édeskés, meleg aromája remekül illik a csirkehúshoz, de sertéshúshoz is. Régebben kimondottan nem szerettem, de valahogy átkattant valami az ízlésemben, azóta használom rendszeresen.

Kakukkfű

A mediterrán konyha klasszikusa. Különösen jól harmonizál a grillezett húsokkal, a fokhagymával és a paprikával. Már kis mennyiségben is sokat hozzátesz a keverékhez. Egyedülálló ízt és illatot kölcsönöz bárminek, amibe beleteszed.

Őrölt fekete bors

Enyhe csípősséget és frissességet ad. Nem uralkodik el a többi fűszeren, inkább szépen összefogja az ízeket.

Cukor

Sokan meglepődnek rajta, pedig csupán fél rész kerül a keverékbe. Nem édessé teszi a húst, hanem segíti a karamellizálódást, így sütés közben szebb színt és ízletesebb kérget kap a csirke.

Hogyan használjuk?

A húst kenjük meg kevés olívaolajjal vagy vajjal, majd alaposan dörzsöljük be a fűszerkeverékkel. Szelet húsokat vagy  nyárson megsütendő csirkekockák esetében pedig keverjük el magát a keveréket az olajjal, úgy vigyük fel a húsra.

Ha van rá időnk, hagyjuk legalább fél órát, de akár néhány órát is pihenni a hűtőben. Ezalatt az ízek szépen összeérnek, a fűszerek átjárják a húst.

Grillen, sütőben és serpenyőben is kiváló.

Ajándékba is tökéletes

Ha egyszer elkészítjük, érdemes rögtön nagyobb adagot keverni belőle. Jól záródó üvegben hónapokig megőrzi az aromáját, és egy csinos címkével ellátva kedves, személyes gasztro ajándék is lehet belőle.

A házi fűszerkeverékeknek van egy olyan előnyük, amit semmilyen bolti változat nem tud felülmúlni: pontosan olyanok lesznek, amilyennek mi szeretjük. Egy csipetnyivel több majoránna, egy kevés füstölt paprika vagy egy erősebb borsosság – mindenki a saját ízlésére alakíthatja. És talán éppen ettől lesz igazán a mi receptünk.

Padlizsánkrém

Kevés olyan étel létezik, amely ennyire egyszerű, mégis ennyire megosztja az embereket. Olajjal vagy majonézzel? Vöröshagymával vagy lilahagymával? Egy biztos: a vinetának minden családban megvan a saját változata.

Maga a padlizsán Dél-Ázsiából származik, Indiában és Kínában már több mint kétezer éve termesztették. Európába az arabok, illetve később az Oszmán Birodalom közvetítésével jutott el, így vált a balkáni és a mediterrán konyha egyik alapzöldségévé.

A vineta, vagy román nevén salată de vinete, elsősorban Románia és Moldva nemzeti kedvence, de Erdélyben különösen nagy hagyománya van.

A füstös sült padlizsánból készült krémek valójában egy egész ételcsaládot alkotnak.

A Közel-Keleten ott a híres baba ghanoush, amelyet tahinivel, fokhagymával és citromlével ízesítenek.

A görögök melitzanosalata néven készítik, olívaolajjal, citrommal, fokhagymával és petrezselyemmel.

Észak-Macedóniában a malidzano sajtot és diót is kap.

A Balkán szinte minden országának megvan a saját változata, de az alap ugyanaz: parázson vagy nyílt lángon sült padlizsán, amelynek a füstös aromája adja az étel lelkét.

Hozzávalók:

3 közepes, megsütött padlizsán (kb. 700 g tisztán mért padlizsán hús)
2 evőkanál jó minőségű majonéz, nálam a Hellman's a nyerő
1 kisebb vöröshagyma/lilahagyma/sonkahagyma/salotta nagyon apróra vágva vagy lereszelve

1 kis gerezd fokhagyma összenyomva  (vannak, akik nem tesznek fokhagymát a vinetába, döntsd el, hogy szeretnéd)
só
frissen őrölt fekete bors (elhagyható)

fél mokkáskanál füstölt pirospaprika (remekül pótolja a parázs fölötti sütéskor keletkező füstös ízt)

egy mokkáskanál citromlé (elhagyható, szerintem remekül kiemeli a padlizsán ízét)  

Elkészítés:

Természetesen legjobb, ha a padlizsán parázs fölött sül, elnyerve így jellegzetes, füstös ízét, de városi körülmények között általában erre nincs mód. Több helyen megszurkáljuk a padlizsánt, majd 200 fokos sütőben 40-50 percig sütjük, míg a héja szinte égett lesz.

A padlizsánt hagyjuk kissé kihűlni, majd hosszában kettévágva kikanalazzuk belőle a puha, krémes belsőt. Ezután legalább 20-30 percnyi csöpögtetés vár rá szűrőben. Ez nagyon fontos, hogy ne legyen kesernyés és vizes.

Deszkán pépesre vagdaljuk a lecsöpögtetett padlizsánhúst. Adjuk hozzá a nagyon finomra vágott hagymát és a fokhagymát.

Keverjük hozzá a majonézt több részletben. Nem biztos, hogy az egész kell – legyen krémes, de ne ússzon a majonézben. Aki szeretne, adhat hozzá egy kevés sűrű tejfölt is, de nem kötelező elem. Jöhet a só és a bors, és részemről a füstölt paprika.

A krémet homogénre keverjük (aki szeretné, lebotmixerezheti), majd behűtjük.

TIPP:

A vineta frissen is finom, de néhány óra hűtőben pihenés után lesz igazán harmonikus. Másnap pedig talán még jobb.

Nálunk friss, ropogós, dagasztás nélküli kenyérre kerül, mellé paradicsom, paprika és egy csésze tea vagy hideg limonádé, esetleg sör – és ennél jobb nyári vacsorát nehéz elképzelni. Tálalhatod pirítóssal is természetesen.

Ideális esetben házi majonézzel ajánlanám elkészíteni a padlizsánkrémet, de a mostanában tapasztalható 35 fokokban még én sem ajánlom a nyers tojás használatát, pedig én bátor lány vagyok amúgy.