Kevés olyan étel létezik, amely ennyire egyszerű, mégis ennyire megosztja az embereket. Olajjal vagy majonézzel? Vöröshagymával vagy lilahagymával? Egy biztos: a vinetának minden családban megvan a saját változata.
Maga a padlizsán Dél-Ázsiából származik, Indiában és Kínában már több mint kétezer éve termesztették. Európába az arabok, illetve később az Oszmán Birodalom közvetítésével jutott el, így vált a balkáni és a mediterrán konyha egyik alapzöldségévé.
A vineta, vagy román nevén salată de vinete, elsősorban Románia és Moldva nemzeti kedvence, de Erdélyben különösen nagy hagyománya van.
A füstös sült padlizsánból készült krémek valójában egy egész ételcsaládot alkotnak.
A Közel-Keleten ott a híres baba ghanoush, amelyet tahinivel, fokhagymával és citromlével ízesítenek.
A görögök melitzanosalata néven készítik, olívaolajjal, citrommal, fokhagymával és petrezselyemmel.
Észak-Macedóniában a malidzano sajtot és diót is kap.
A Balkán szinte minden országának megvan a saját változata, de az alap ugyanaz: parázson vagy nyílt lángon sült padlizsán, amelynek a füstös aromája adja az étel lelkét.
Hozzávalók:
2 evőkanál jó minőségű majonéz, nálam a Hellman's a nyerő
1 kisebb vöröshagyma/lilahagyma/sonkahagyma/salotta nagyon apróra vágva vagy lereszelve
só
frissen őrölt fekete bors (elhagyható)
Elkészítés:
TIPP:
A vineta frissen is finom, de néhány óra hűtőben pihenés után lesz igazán harmonikus. Másnap pedig talán még jobb.
Nálunk friss, ropogós, dagasztás nélküli kenyérre kerül, mellé paradicsom, paprika és egy csésze tea vagy hideg limonádé, esetleg sör – és ennél jobb nyári vacsorát nehéz elképzelni. Tálalhatod pirítóssal is természetesen.
Ideális esetben házi majonézzel ajánlanám elkészíteni a padlizsánkrémet, de a mostanában tapasztalható 35 fokokban még én sem ajánlom a nyers tojás használatát, pedig én bátor lány vagyok amúgy.












