Puglia... Hol is kezdjem? Megpróbálom röviden bevezetni a soron következő recepteket. Valamikor februárban jutottam el odáig, hogy nem bírom tovább a telet, a szürkeséget, a bezártságot, ezért egyszerűen muszáj végre elutaznom valahová. Valahová, ahol süt a nap, tenger is van, és nem elhanyagolható módon ehető az étel. Ekkor tolta az univerzum az orrom elé a Baraka utazási iroda ajánlatát egy pugliai gasztrotúráról. Miután a gerinctörésemet megelőzően már egy kéthetes pugliai körút csontra le volt szervezve, de mivel én egy székről a padlóra estem, az út pedig ezzel kútba esett, a hiány azóta is ott égette a kis bensőmet, így aztán most nem is volt kérdés, hogy ebbe az útba belecsapok. A barátnőmmel mentem, akit épp szintén a fulladásos halál felé kergetett a tél és a bezártság, úgyhogy április 19-én nekivágtunk a kalandnak. Hát napsütést viszonylag keveset láttunk, esőt annál többet, de tenger tényleg volt, és az étel nemcsak ehető volt, hanem pompázatos.
A túrának részét képezte két este, amikor a vacsoránkat mi készítettük el, természetesen a szálláson lévő étterem séfjével. Ez az étel a második estén szerepelt, és kitűnőre vizsgázott, így tegnap neki is ugrottam, hogy itthon is elkészítsem.
Hozzávalók 2-3 főre:
2 db kerek, duci padlizsán, könnyebb lesz tölteni, mint a hosszúkás változatot1 gombóc mozzarella kockákra vágva, annyi kell, ahány szelet padlizsánunk lesz
10 dkg szeletelt mortadella
friss bazsalikomlevelek
3 dl sűrű paradicsomszósz
fogpiszkálók
olívaolaj
Elkészítés:
Ha frissen készítjük a paradicsomszószt, akkor egy kevés olíván a finomra vágott hagymát megdinszteljük, ráöntjük a darabolt paradicsomot, megsózzuk, icipici vizet adunk hozzá, és nagyjából 40 perc alatt sűrűre főzzük a mártást. Vehetünk természetesen kész mártást is, egy a lényeg, hogy jó sűrű legyen, hogy az elkészült étel alatt ne álljon semmiféle folyadék. Legalábbis nekem ez fontos, a világ végéig szaladok azoktól az ételektől, amik alatt áll a szutty. Nem tudom, milyen becsípődés ez, de ez van... Én most a saját, nyáron eltett mártásommal dolgoztam.
A padlizsánokat vékonyan meghámozzuk, és kb 3 mm-es szeletekre vágjuk hosszában. Használhatunk mandolint is, ha van nekünk olyanunk, de késsel is szépen el lehet vele boldogulni.
Egy megfelelő méretű tepsibe sütőpapírt terítünk, megkenjük olívaolajjal, ráfektetjük szorosan egymás mellé a padlizsán szeleteket, lekenjük őket olajjal, kissé megsózzuk, és 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt átsütjük őket, majd kihűtjük a megsült zöldséget.
Ha a szósz és a padlizsán is elkészült, kezdődhet a böngyörgetés.
Egy szelet padlizsánt magunk elé teszünk, vékonyan megkenjük paradicsom szósszal, ráhelyezünk egy szelet megfelelő méretűre vágott mortadellát, megszórjuk egy kevés reszelt parmezánnal, egy bazsalikomlevélbe becsomagolunk egy kis kocka mozzarellát, rátesszük a padlizsánra, feltekerjük és a csomagot megtűzzük egy fogpiszkálóval.
Egy merőkanálnyi szószt öntünk a sütőtál aljára, abba ültetgetjük szépen az egyre sokasodó padlizsán tekercseket.
A maradék szószt a tekercsek tetejére kenjük, alaposan megszórjuk reszelt parmezánnal, majd 180 fokos sütőben 20-25 percig sütjük az ételt.
Bocsánat, de akkor a 10 dkg szeletelt valami, az nem mozzarella, hanem mortadella? Anikó
VálaszTörlésigen, most vettem észre, hogy elírtam, és javítottam.
Törlés