Szeptemberben egy réteskészítő tanfolyamon jártam Zsuzsánál, a Tulipánkuckóban, erről beszámoltam nektek itt is, Facebookon is.
A rétesek mellett az asztalon ott volt egy nagy tál magvas ropogtatnivaló. Pillanatok alatt elfogyott, menetrendszerűen jártak ki a lányok a konyhába, hogy bekapjanak egyet-egyet. Nem azért, mert éhesek voltunk – hanem mert egyszerűen jólesett. Az ilyen falatok veszélyesek: mindig csak még egy darabot vesz az ember.
Ez a recept néhány alapanyagból áll: különféle magok, egy kevés liszt, olaj, só, és ennyi. Semmi extra, mégis nagyon eltalált az arány. Zsuzsa később meg is osztotta a receptet, én pedig tegnap végre elkészítettem itthon.
Nem változtattam rajta sokat, mert ez a recept úgy jó, ahogy van. Nem akar többnek látszani, mint ami, mégis örökös helyet kapott a repertoáromban.
Íme az én változatom Zsuzsa receptje alapján.
Hozzávalók:1 dl zabpehely
1 dl napraforgómag
1 dl szezámmag
1 dl lenmag
1 dl tökmag
2 evőkanál egész mák
3 dl liszt (lehet teljes kiőrlésű vagy a gluténmentesség kedvéért hajdinaliszt)
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál pirospaprika (lehet a fele füstölt paprika)
1,25 dl olaj
2 dl víz
2 teáskanál só
fűszerek ízlés szerint (pl. fokhagymapor, olasz fűszerkeverék, bors, kömény, rozmaring)
Elkészítés:
A magokat, a lisztet és a sót a fűszerekkel egy tálba mérjük, összekeverjük. Ráöntjük az olajat és a vizet, alaposan elkeverjük, majd a jól kezelhető, képlékeny masszát két sütőpapír között nagyon vékonyra kinyújtjuk.
Ez első olvasásra egyszerűnek tűnik, mégis adnék mellé egy tanácsot.
A massza az én tepsimbe éppen hogy belefért kinyújtva úgy, hogy nyugodtan lehetett volna még vékonyabbra elteríteni, ezért azt tanácsolnám, hogy két adagban nyújtsd és süsd. Ez ugyan idő- és energiaveszteség, ez tagadhatatlan, a végeredmény azonban sokkal jobb lesz, mivel a., nem lesznek benne felkunkorodott részek a tepsi szélén, amit vendégek elé nem szívesen teszek le b, vékonyabbra tudod nyújtani a masszát, ezáltal az ropogósabb lesz, és ez a végső cél.
Tehát a lehető legvékonyabbra nyújtjuk a masszát, a felső sütőpapírt eltávolítjuk, és az alsóval együtt a tésztát a tepsibe húzzuk. Egy késsel tetszőleges darabokra vágjuk, én pizzavágót használtam, pillanatok alatt elkészültek a kis rombuszok, bár a tepsi szélén felkunkorodó részek megnehezítették a procedúrát kissé.
180 fokra előmelegített sütőben 25 percig sültek a kekszek. Rácsra téve hagytam teljesen kihűlni, majd a bemetszések mentén eltörtem őket.
TIPP:
Érdemes megtartani a recept arányait, ugyanis szerintem az úgy tökéletes, ahogy van, én a mákkal és a pirospaprikával egészítettem ki, valamint az olasz fűszerkeverékemet használtam egy kevés bors társaságában a fűszerezéshez.
Keverhetsz a magok közé felaprított mandulát, kesudiót, diót, vagy amit kedvelsz, természetesen lecserélheted azt az összetevőt a receptből, amid nincs otthon, vagy amit nem szeretsz.
Ha használsz tökmagot, érdemes kicsit összevágni, mielőtt a tálba kerül, könnyebb lesz a kekszek eltördelése a végén.
