A legfinomabb túrós pite, amit valaha kóstoltam

A recept Limarától származik, így egyáltalán nem meglepő, hogy tökéletes az állaga és az íze egyaránt. A mennyiségek pontosan olyanok, hogy tökéletes legyen a túró ízesítése és a tészta arányai a töltelékhez képest.

Hozzávalók:

30 dkg liszt
1 teáskanál só
1 evőkanál porcukor
10 dkg vaj
1 db tojás
2-3 evőkanál tejföl
1,5 dkg élesztő

töltelék:

1 kg túró
20 dkg porcukor
egy nagy csipet só
1 vaníliscukor vagy vaníliakivonat
1 citrom reszelt héja
3 db tojássárgája
2 evőkanál búzadara
1 dl tejföl
4 db tojásfehérje felverve

egy maréknyi mazsola (elhagyható természetesen)

máz:

1 tojás sárgája
1 evőkanál porcukor
3 evőkanál tejföl

Elkészítés:

Összeállítjuk a tésztát, a lisztet, a sót, porcukrot és az élesztőt elmorzsoljuk, utána hozzáadjuk a feldarabolt vajat, azzal is eldolgozzuk a tésztát. Közepébe ütjük a tojást, kanalazzuk a tejfölt és kidolgozzuk a tésztát. Sima, könnyen kezelhető matériát kell kapnunk. Amíg összeállítjuk a tölteléket, a tésztát letakarva pihentetjük.

A túróba belekeverünk mindent a fehérje kivételével, azt utolsó lépésként adjuk a töltelékhez felverve.

Én a nagy gáztepsimben sütöttem a pitét, az ívekre vágott sütőpapírból épp csak egy-egy keskeny csíkot kell levágni, hogy pont méretes legyen.

Két sütőpapír között tepsinyi méretűre nyújtottam a tésztát, ügyelve, hogy mindenhol egyforma vastag legyen. A felső papírt eltávolítottam, majd a tésztát az alsó papírral együtt a tepsibe húztam.

Megkentem a töltelékkel, elegyengettem rajta, és 180 fokos sütőben kb. 30 percig sütöttem.

30 perc után kivettem a tepsit a sütőből, megkentem az összekevert mázzal, grill fokozatra kapcsoltam a sütőt, és szép barnára sütöttem a süteményt, ez kb. 10 perc volt még.

TIPP:

Más töltelékkel is készíthetjük.

Dúsíthatjuk a tölteléket mazsolával, vagy ha nem szeretjük, aszalt vörös áfonyát is, vagy aszalt sárgabarack darabokat is el tudok benne képzelni. Természetesen mindenféle turbózás nélkül is tökéletes lesz.

Mindenképpen zsíros, 20 százalékos tejfölt használjunk a recepthez.

Kókuszgolyó

Néhanapján, ha arra szánom el magam, hogy kókuszgolyót gyártsak, Bea barátnőm leírását követem. A leírás most itt hever előttem az asztalon, megsárgult A4-es papíron. 1984-ben írtam le az akkor még létező Magyar Ifjúság szerkesztőségében, ahol Beával egymással szemben ültünk az íróasztalunknál, és amilyen vicces a sors, napra pontosan egyszerre vártuk első gyermekünket. 

Életre szóló barátságot kötöttünk, amit az se zavar meg - csak kicsit nehezebbé tesz -, hogy ő már 37 éve 8000 kilométerrel arrébb él. Időnként meglátogatom, időnként meglátogat, időnként a keresztlányom jön csak, de a köteléket buta 8000 kilométer el nem tépheti. Olyannyira, hogy májusban ismét eltölthettünk egy fantasztikus hetet együtt nála, a nagy vízen túl. El is felejtettem neki megemlíteni, hogy még mindig mekkora becsben tartom a receptjét... de hát annyi minden másról kellett beszélgetni!

A fotó adjusztálásában chat gpt barátom is segédkezett

Hozzávalók:

🍪  25 dkg háztartási keksz

🥣  10 dkg gríz

🥛   2 dl forró tej

🧈  12,5 vaj

🍬  ízlés szerint porcukor

🟤   2 evőkanál kakaópor

🥥 1 zacskó kókuszreszelék

🍷   ízlés szerint rum vagy rumaroma

 

Elkészítés:

A kekszet ledarálom (vagy eleve daráltat veszek leginkább). A grízt leforrázom a forró tejjel, belekeverem a vajat, a cukrot - direkt nem adtam meg mennyiséget, mindenki más édességi fokon rezeg -, a kakaót, belemegy még a kókuszreszelék és a rum. Ezután kezdődhet a massza összegyúrása, majd gömbölygetése. Legutoljára meghempergethetjük kókusz-, esetleg csokireszelékben. Légmentesen záródó dobozban sokáig eltartható.

TIPP:

Készítheted babapiskótából is, vagy bármilyen vajas kekszből, nem muszáj a háztartásihoz ragaszkodni, ha éppen nincs otthon.

🍒 Remek ötlet vagy meggy befőttet, vagy szezonjában friss meggyet dugni a golyók közepébe, finom szaftos lesz tőle az édesség.

Briam, a színpompás görög zöldségtál

Megmondom őszintén, azelőtt, hogy készültem volna erre a görög tematikus vacsorára, sosem hallottam a briamról. Kilistáztattam az ikonikus görög ételeket a chat gpt-vel, és egyszer csak ott volt a listán a briam. Mi a csuda ez?, tettem fel a kérdést, és aztán mikor továbbmentem kedvenc online játszóteremte, a Pinterestre és megláttam a fotókat, azonnal beleszerettem az ételbe.

A briam ugyanis a görögök válasza a ratatouille-ra, a lecsóra, a caponatára. De micsoda gyönyörűséges válasz az!

A görög vidéki konyhából származik, ahol a zöldségek egyszerű, de ízletes elkészítése hagyomány. A név eredete a török “briam” szóból ered, ami azt jelenti: “olajban sült zöldség”, ami jól tükrözi az étel lényegét. A briam eredetileg “szegény ételként” indult, de a könnyedsége és ízvilága miatt hamar a görög asztalok kedvence lett.

Csodás, nem? Sütés után sajnos a színek elvesztik élénkségüket, cserébe egy isteni ételt kapunk.

Hozzávalók:

3 db cukkini

3 db burgonya

1 kaliforniai paprika

2-3 gerezd fokhagyma

1 nagyobb lilahagyma

0,5 liter passata

olívaolaj

szárított oregánó

só, bors

petrezselyem

Elkészítés:

A zöldségeket megmossuk, azonos vastagságú szeletekre karikázzuk. Nekem van egy csodálatos mandolinom, ha vigyázol az ujjadra és nem kaszabolod le, isteni jó szolgálatot tud tenni. Csak beállítod, milyen vastagok legyenek a szeletek, és már lehet is tolni át rajta a zöldségeket. A paprikát és a lilahagymát kézzel, késsel szeleteltem az egyszerűség kedvéért, bár gyanítom, azokat is simán vitte volna a mandolin.

A zöldségeket egy tálba tettem, megszórtam sóval, borssal, oregánóval, petrezselyemmel, meglöttyintettem annyi olajjal, hogy mindenhol olajos legyen a keverék, és alaposan összeforgattam őket.

Egy pici olaj a sütőedénybe is, az aljára annyi passata, hogy mindenhova jusson, végül a zöldségeket szépen belesorakoztattam a tepsibe, ahogy az a fotón is látható.

A tetejére szintén passata került, valamint egy leheletnyi olaj még, aztán alufóliával lefedve betettem a 180 fokos sütőbe, ahol alufóliával fél órát, anélkül pedig 40 percet töltött az étel.

TIPP:

Dúsítható feta sajttal, amit akár sütés előtt rejthetsz a zöldségek közé, akár sütés után morzsolhatod rá.

Minden recept azt tanácsolja, ne sajnáld az olívaolajat. Nincs is ezzel semmi baj, de ha túlzásba viszed, az se lesz jó.

Adhatsz a zöldségekhez padlizsánt is, ha kedveled, az nekem most kimaradt, inkább a burgonyát helyeztem előtérbe.

Köretnek is kiváló, de vegetáriánus főételnek sem utolsó. Ha köretként tálalod, adhatsz mellé csirkét, halat.

Nyugodtan készítsd elő előző este, így a következő nap gyorsan tálalható, akár vendégeknek is.

Pastitsio: mediterrán ízek egy klasszikus tésztás fogásban

A múltkori spanyol tapas est után ismét tematikus vacsorára gyűltünk össze a barátnőimmel – ezúttal Görögország ízei kerültek az asztalra. A mediterrán konyha mindig közel állt hozzám, hiszen egyszerre könnyed, mégis tartalmas, és tele van friss zöldségekkel, fűszerekkel. Az előétel ropogós sajtgolyó volt tzatzikival, a főétel egy igazi klasszikus, a pastitsio, mellé pedig színes, ízekben gazdag briamot tálaltam.

A desszerthez külön történet fűződik, ezt a „Hófehérke” receptjénél elolvashatod.

Ha szereted a lasagnét, a pastitsio is azonnal a kedvenced lesz. Nem sok mindenben különbözik az olasz klasszikustól, más a tészta formája benne, illetve kissé más a húsmártás fűszerezése, és a besamel is gazdagabb. Ugyanakkor közeli rokona lehet a baked zitinek is.

Hozzávalók egy óriási adaghoz, most öten voltunk rá, és a kétharmada fogyott el:

2 evőkanál olívaolaj
70 dkg darált marhahús
egy nagyobbacska vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 evőkanál sűrített paradicsom
1,5 dl száraz vörösbor
400 grammos darabolt paradicsom konzerv
fél teáskanál őrölt fahéj
negyed teáskanál őrölt szegfűszeg
1 teáskanál oregánó
só, bors

opcionálisan egy teáskanál pirospaprika, én szeretek használni ilyen húsragukba, nemcsak az ízeket fokozza, de a színnek sem árt

500 gramm csőtészta (penne, vagy más hasonló)
2 tojás
egy bő meréknyi reszelt parmezán

a besamelhez:

6 dkg vaj
6 dkg liszt
6 dl meleg tejsó, bors, szerecsendió

1 tojás

egy maréknyi reszelt parmezán

Elkészítés:

Három részből áll az elkészítés: a húsmártás és a besamel elkészítéséből, illetve a tészta kifőzéséből.

Az olívaolajat megmelegítjük, megdinszteljük rajta az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát. Érdemes ott állni mellette és kevergetni, hogy ne égjen meg, csak párolódjon.

Hozzáadjuk a darált marhahúst, barnára pirítjuk a hagymás olajon. Én most egy nagyobb evőkanalat használtam, azzal nyomkodtam szét a húst, illetve  nyomtam az edény aljához, hogy jobban piruljon. Amikor kifehéredett a hús, ráöntöttem a bort, nagy lángon főztem, hogy az alkohol elpárologjon. Ekkor jöhetett a paradicsompüré, azt is átpirítottam kissé, hogy mélyebb, gazdagabb ízt kapjak. Megszórtam a sóval, borssal, hozzáadtam az oregánót, a fahéjat és a szegfűszeget. Végül hozzáadtam a darabolt paradicsomot, és közepes lángon nagyjából fél óra alatt puhára pároltam a szószt.

A besamelhez megolvasztottam a vajat, átkevertem rajta a lisztet, hogy átforrósodjon, de ne kapjon színt, felöntöttem apránként a meleg tejjel, sóztam, borsoztam, szerecsendiót reszeltem bele. Félretettem, és amikor már nem volt tűzforró, belekevertem a reszelt parmezánt és a két tojást.

A tésztát a csomagoláson lévő utasítás szerint kifőztem, leszűrtem, és amikor már kissé kihűlt, összekevertem egy tojással és a másik adag reszelt sajttal.

Összeállítottam a rakott tésztát. Kissé kiolajoztam a tálat, amiben ezeket a brutál súlyú ételeket szoktam sütni, beleöntöttem a tészta felét. Arra rásimítottam a húsmártást, elegyengettem, ráöntöttem a maradék tésztát, végül pedig az egész besamelt.

180 fokos sütőben sült kb. 50 percet.

Olyan bőséges adag lett, hogy az egyik barátnőmnek még doggy bag is jutott – mert a pastitsio másnap is épp olyan finom, mint frissen.

TIPP:

A pastitsiót nyugodtan elkészítheted a vendégséget megelőző este, a hűtőben kitűnően elvan másnapig, amikor már csak sütnöd kell.

Ha hőálló üvegtálat (jénait) használsz, ne rakd egyből a hűtőből a forró sütőbe, mert eltörhet.

Ha nem akarod a besamelt tojással gazdagítani, elhagyhatod belőle, ez esetben a tojás arra szolgál, hogy gazdagabb ízvilágot kapj, illetve hogy szebben szeletelhető legyen a rakott tészta.

Ne idegenkedj a húsba fahéjat és szegfűszeget tenni, nem fog kiérződni, de fontos alkotóelemei az autentikus pastitsiónak ezek a fűszerek.

Oi-muchim, a koreai uborkasaláta

Nagy népszerűsége ellenére engem nem fogott meg a koreai konyha, képzeljétek, a kimchit egyenesen utálom. Tudom, ez nem trendi, de ez van. (Még TV Paprikás koromban vittem két sorozatot is, amelyek a koreai konyhával foglalkoztak, hát engem gasztrosorozat ilyen hidegen még az életben nem hagyott, mint azok. Nem is könnyen vettem rá magam, hogy leüljek az aktuális adagot átnézni, és hogy, hogy nem, mindig kétszer annyi ideig tartott velük a munka, mint bármely más sorozattal.)

Viszont ez az uborkasaláta fenomenális, egy egyszerű grillezett kolbászt is képes több klasszissal feljebb emelni, ha oi-muchimot szervírozunk mellé. Igaz történet, épp ma volt rá példa.

A recept szuper egyszerű, annyi a megszívlelendő tanácsom mellé, hogy 

1. az uborkát a hűtőből vedd ki, hogy kellemesen hűvös legyen, mikor tálalod 

2. frissen készítsd a salátát, ne hagyd állni, mert akkor a só hatására levet ereszt és összeplöttyed.

Magyarul az oi uborkát jelent, a muchim pedig fűszerkeveréket, és nyilván nem mondok újdonságot, de Koreában minden családnak megvan a saját receptje hozá (csakúgy, mint a kimchihez).

Hozzávalók (4 személyre): 

2 kígyóuborka, vagy 5-6 fürtös uborka

⁣1/2 hagyma⁣ 

2 teáskanál só⁣ 

2 gerezd fokhagyma⁣ 

2 evőkanál pirospaprika pehely⁣ 

1 evőkanál ecet⁣ 

1 evőkanál cukor⁣ 

1 evőkanál szezámolaj⁣ 

1 evőkanál szójaszósz

1/2 evőkanál gochujang⁣ *

szezámmag⁣

Elkészítés:

Az uborkát megmossuk, hosszában félbe vágjuk, majd kb. 4 mm-es szeletekre vágjuk. A vöröshagymát szálasra vágjuk, a fokhagymát összepréseljük.

Az uborkát sózzuk meg, tegyük félre 5-10 percre, majd öntsük le alóla a keletkezett vizet. Érdemes meg is kóstolni, ha kicsit túltoltuk a sózást, akár egy öblítés sem árt neki.

Adjuk hozzá a vöröshagymát, fokhagymát, és a többi hozzávalót. Keverjük össze, és már tálalhatjuk is.

* gochujang (kocshudzsang)

A koreai konyha elengedhetetlen ételízesítője, mely vörös chilipaprikából, ragacsos rizslisztből, árpamalátából és fermentált, porrá tört szójababból készül. Használják salátákhoz, húsokhoz, levesekhez, gyakorlatilag bármihez és mindenhez. Ázsiai ételeket forgalmazó boltban különböző kiszerelésben juthatunk hozzá.

Töltött gomba

Ha kevés az időd, de valami igazán finom vegetáriánus fogásra vágysz, a töltött gomba tökéletes választás. A tölteléket kedved szerint variálhatod, így mindig más-más ízkombináció vár az asztalon. Érdemes egyforma fejeket választani, legyenek akár kicsik, akár nagyobbak, úgy egyszerre fognak elkészülni.

Hozzávalók:

1 evőkanál olívaolaj

1 kis fej hagyma apróra vágva (esetleg mogyoróhagyma, ha hozzájutunk)

1 gerezd zúzott fokhagyma

60 dkg gomba, lehetőleg egyforma méretűek

50 ml vörösbor

2 szelet kenyérből friss kenyérmorzsa

1 mokkáskanál szárított kakukkfű

1 púpozott evőkanál paradicsompüré

 

Elkészítés:

A kenyérről eltávolítjuk a héját, késes betétű aprítóban ledaráljuk.

A gombakalapok szárát kitörjük, apróra vágjuk, néhány fejet félreteszünk, amiket megtöltünk majd, és a többi fejet is apróra vágjuk.

Kis olajon 5-10 percig pirítjuk a gombavagdalékot, a hagymát, a fokhagymát, amíg megpuhulnak. Ekkor hozzáadjuk a vörösbort és a kakukkfüvet, a bort elpárologtatjuk. Ekkor csatlakozik a paradicsompüré a matériához, sózunk, borsozunk, és adunk még 2-3 percet, hogy összebarátkozzanak. Pirítás közben a paradicsompüré karakteresebbé, édesebbé válik, ez jót tesz az ízeknek.

Hozzáadjuk a töltelékhez friss kenyérmorzsát. Figyeljünk, ne legyen nagyon betonos, száraz a töltelék, nem muszáj az összes kenyérmorzsát beletenni, csak amíg kellemesen lágy állagú a töltelék.

A gombafejeket olajjal kikent tűzálló tálba tesszük, egy kevés olajjal meg is kenjük, közepükre halmozzuk a tölteléket, betoljuk az előmelegített sütőbe, majd olyan 190 fokon 20 percig sütjük. 

TIPP:

-Az utolsó percben megszórhatjuk egy kis reszelt sajttal, nem fogja elrontani. 

-Adhatunk mellé bármilyen rizst köretnek, de akár a tölteléket is gazdagíthatjuk párolt rizzsel, akkor a kenyérmorzsa elhagyható.

- Dúsíthatjuk a tölteléket zöldségekkel, bulgurral, kuszkusszal is akár, de tehetünk bele apróra vágott sonkát is például, akkor persze már nem lesz vegetáriánus étel. Egy kis feta sajt a töltelékbe szintén remek választás.

 

Zöldséges gnocchi, a nyári fastfood

2010-es bejegyzés az ősblogról (fakanal.freeblog.hu), nem értem, miért nem került ez át ebbe a blogba korábban, hiszen a receptet azóta is szeretem, használom, bár Konyhakiállítás az volt az első és utolsó életemben. Mindenesetre tényleg nem volt haszontalan, hisz abban az évben megkaptam a családomtól azt a Bamix merülőmixert, amivel ott ismerkedtem meg, és azóta is töretlenül imádok, használok, áldom a feltalálója nevét, és hálás vagyok a családomnak, hogy megleptek vele, mert finoman szólva sem volt olcsó, viszont azóta is hű és jól szolgáló társam a konyhában. Nincs nélküle spagetti szósz készítés, zakuszka- és krémleves pürésítés, majonézkeverés, smoothie gyártás.

***

Semmiképp nem volt hiábavaló szombati látogatásunk a Konyhakiállításon. Ha nem nézném a remek sütikiszúrókat, a finom falatokat és az új szerelmet, egy Bamix típusú botmixert, a Kaldeneker Györgytől ellesett recept akkor is pozitív irányba billentené a mérleget.

Hozzávalók:

50 dkg gnocchi (lehet készen vásárolt is, én most a Lidlben ilyen hosszúkás formájút kaptam)
1 cukkini
1 nagy fej lilahagyma
2-3 szál újhagyma
15 dkg gomba (portabellot használtam)
1 piros kaliforniai paprika
0,5 liter paradicsomszósz (Kaldeneker Bertollit használt, de nekem tele a kamrám a saját készítésű sugommal, úgyhogy kivételezett helyzetben vagyok)
10 dkg reszelt parmezán
olívaolaj
ízlés szerint fűszerek, én az oregánó, bazsalikom, rozmaring szentháromságát ajánlom

Elkészítés:

Elkészítése roppant egyszerű és gyors, mégis lehengerlően finom étel a végeredmény. A tésztát két evőkanálnyi olívaolajon átmelegítem, majd az összevágott zöldségeket beleszórom a serpenyőbe, együtt pirítom egy-két percig az egészet. Ekkor nyakon öntöm a paradicsomszósszal, vigyázat, a cél nem az, hogy tocsogjon a tészta a szószban, hanem hogy egy olyan bevonatot képezzen rajta, amitől nem száraz, és amiben átfő, átforrósodik a tészta. 

Fűszerezem ízlés szerint, majd amikor a zöldségek még roppanósak, de nem nyersek, a gnocchi pedig megfőtt, lezárom a gázt. A tányérokon alaposan megszórom sajttal az ételt.

TIPP:

Kedved szerint variálhatod a zöldségeket, ha nem szereted a gombát, hagyd ki, ha imádod a padlizsánt, kockázz bele azt is, nyugodtan mehet bele zöldborsó, kukorica is, úgyis a fűszerezése fogja meghatározni az étel jellegét.

Marhahúsos török pide

Aki járt már Törökországban, biztosan találkozott a klasszikusokkal: a legendás simittel, hisz a szezámmagos karika nélkül nincs reggel, a poğaçaval, amelynek sós, puha töltött zsebei pedig tökéletesek egy gyors harapnivalónak. És persze ott a börek, a réteges tésztás finomság, ami sajttal, spenóttal vagy hússal készül, és minden változata mennyei. (Csekkoljátok le a túrós változatot a linken, megéri!)

A török péksütemények különlegessége, hogy egyszerre egyszerűek és tartalmasak, és ennek a leírásnak ez a marhahúsos, zöldséges pide is tökéletesen megfelel.

Hozzávalók 5 kb. 22 cm-es pidéhez:

30 dkg liszt
100 ml meleg tej
100 ml meleg víz
25 ml olaj
5 gr kristálycukor
1 teáskanál só
5 gr porélesztő


feltét:
30 dkg darált marhahús
1 kicsi piros, 1 kicsi zöld húsú paprika apróra vágva
1 közepes vöröshagyma apróra vágva
1 kicsi paradicsom apróra vágva
1 gerezd fokhagyma apróra vágva
1-2 evőkanál olaj
só
bors

15 dkg reszelt cheddar sajt

Elkészítés:

A lisztet tálba öntöttem, közepére mélyedést nyomtam. Ebbe a mélyedésbe ment az élesztő, cukor, tej és víz. Ezt így néhány percre magára hagytam.

A sót a tészta széléhez tettem, hogy ne találkozzon közvetlenül az élesztővel, majd a tésztát összeállítottam. Utoljára gyúrtam bele az olajat, azzal is kidolgoztam, majd letakarva duplájára kelesztettem. Minimum 45 percre van szüksége a művelethez.

Ha a tészta megkelt, kíméletesen kinyomom belőle a levegőt, majd vékonyra nyújtom. Egy kicsi fedővel formákat vágok ki belőle, sütőpapírral bélelt tepsire helyezem.

A feltét alkotóelemeit egy tálban összegyúrom. A zöldségeket esetleg késes betétű aprítóban is összekaszaboltathatjuk, de ne csináljunk belőle pépet. 

Sózzom, borsozom a keveréket, hozzáadom az olajat, majd a kész masszát a tésztakorongokra simítom. Legjobb, ha a kezünket használjuk, de ha nem szeretnénk ezt, használjunk kanalat. A korongok tetejét megszórom a reszelt sajttal, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt pirosra sütöm a pidéket.

Sörrel, fröccsel kitűnő vacsora.

Gyümölcsös nyárbúcsú: málnás–nektarinos süti

Mi tagadás, elég csúnyán búcsúzik a nyár, a tegnapi őrületes esőzés, és a másnap reggeli hűvös időjárás beleszólt a mi hétvégi terveinkbe is. 

De sebaj, most legalább nem tűnik őrültségnek bekapcsolni a sütőt, és visszaszállni a süti vonatra 😍 Mivel ezt a vonatot szerencsére nem a MÁV üzemelteti, így megígérhetem - és el is hihetitek -, hogy kellemes, élménydús utazásban lesz részetek 😀 Az úti cél pedig nem más, mint egy illatos, szaftos málnás–nektarinos süti, ami garantáltan jobb kedvre derít, pont, mint egy napsütéses délután.

Hozzávalók: 

20 dkg kristálycukor
10 dkg olvasztott vaj
1 tojás
23 dkg joghurt
1 teáskanál vanília kivonat
26 dkg átszitált liszt
2 teáskanál sütőpor
25 dkg málna (lehet fagyasztott is)
2 db nektarin vagy őszibarack

Elkészítés:

A cukrot a vajjal és a tojással habosra keverjük.

Hozzáadjuk a joghurtot és vaníliakivonatot, majd az átszitált, sütőporral kevert lisztet is belekeverjük. Ne keverjük túl a tésztát, pont elég, ha a liszt mindenhol nedves lesz.

Egy 23-24 cm-es kapcsos tortaformát kibélelünk sütőpapírral, az alján is, oldalán is legyen papír. Ebbe öntjük a masszát. A málnát hintsük meg liszttel, oszlassuk el a tészta tetején, kicsit bele is nyomkodhatjuk, majd a nektarin szeleteket is csinosan rendezzük el a tetején.

175 fokos légkeveréses sütőben süssük 50-60 percig, vagy ameddig szükséges. Mindenképpen ellenőrizzük egy fogpiszkálóval, hogy átsült-e a sütemény, mielőtt kivesszük a sütőből. Én 40 percet saccoltam neki, ehhez képest 60 perc sütés után még mindig nem volt átsülve a közepe.

Rácsra téve hagyjuk hűlni 20 percig a kész süteményt, majd emeljük ki a tortaformából. Érdemes megvárni a szeleteléssel, amíg kihűl, így van esély arra, hogy nem esik darabjaira a süti.

Porcukorral meghintve tálaljuk.

TIPP:

-Készíthetjük más gyümölccsel is, a málnát cserélhetjük eperre, szederre, ribizlire, barack helyett pedig esetleg szilvát ajánlanék. 

-Ha érett, lédús barackot használunk, néhány dekával kevesebb vaj is elég a tésztába.

- A sütőpapír akkor a legkezesebb, ha összegyűröd, majd egy pillanatra víz alá tartod. Rázd le róla alaposan a vizet. Azt fogod tapasztalni, hogy a sütőpapír könnyedén alkalmazkodik akármilyen formához, a redőket, hajtásokat pedig úgy tudod igazítani, hogy majd a kész sütemény oldalába ne ragadjanak bele.

Alig hiszem el, de 19 éves a blogom

 

19 év… kimondani is hihetetlen

Amikor ma 19 éve elindítottam a blogomat, csak azt szerettem volna, hogy a családi receptjeink egy helyen legyenek, hogy a gyerekeim bármikor megtalálják azokat. Akkor még nem is sejtettem, hogy ebből egy olyan közösség nő ki, ahol ennyi emberrel oszthatom meg a konyhám örömeit, illatait, ízeit.

Azóta annyi minden változott, de egy valami ugyanaz maradt: az öröm, amikor leírok egy receptet, és ti visszajeleztek, hogy nálatok is sikere volt. Ez ad erőt, hogy újra és újra leüljek a billentyűzet elé. Mindig újdonságok után kutatok, amiket megvalósíthatok és megmutathatok nektek is. Nélkületek ez a blog és ez az oldal rég nem létezne.

És most hadd mondjak el valamit, ami régóta érlelődik bennem, és a mai évfordulós nap abszolút megfelelő hozzá: tervezem, hogy megjelentetem a receptjeimet egy igazi, kézzel fogható szakácskönyv formájában. Ez most még csak egy szándék, egy lehetőség – bármi történhet, de hiszek benne, hogy egy megbízható, érdekes receptekre épülő könyv mindig megtalálja az olvasóit. A nagyanyám gyakran mondta: „Lehetetlen nincs, csak tehetetlen.” Ezt a szellemet követve dolgozom rajta, és nagyon szeretném, ha egyszer kézbe vehetnétek azt, amit eddig itt, a virtuális térben olvashattatok.

Időről időre elgondolkodom, ki venne meg egy szakácskönyvet egy olyan szerzőtől, akit nem is ismer. Abban azonban biztos vagyok, hogy ez a blog jó tartalommal, szeretettel és odafigyeléssel készült – és ti vagytok az, akik igazán értékelitek. Ti mit gondoltok erről?

Köszönöm, hogy 19 éve velem vagytok ezen az úton, ki hosszabb, ki rövidebb ideje. Tudnotok kell, hogy a tetszésnyilvánításaitok, a kommentjeitek rengeteget jelentenek nekem. Ha én vagyok ennek a blognak és az oldalnak a szíve, amely a vérkeringést fenntartja, akkor ti vagytok a lelke.