Az utóbbi idők próbáljunk-ki-valami-újat akcióinak legsikeresebbje. Nem gondoltam, hogy ennyire finom lesz, elsőre inkább az elkészítési mód viszonylagos egyszerűsége ragadott meg. Meg aztán volt itthon pár szál, már nem túl friss rebarbara, amit csillagászati áron vettem a piacon, nem akartam veszni hagyni. Azóta is veregetem a saját vállamat, hogy az internet őrületes kínálatából ezt a receptet választottam. Köszönöm, Éva!
Hozzávalók:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
egy csipet só
1 evőkanál cukor
A töltelékhez
20 dkg eper
6 arasznyi szál rebarbara
1 nagyobbacska alma (ajánlom a Mucsut)
3 tojás szétválasztva
20 dkg cukor
1,5 dl tejszín
1 csomag Dr. Oetker vaníliás pudingpor
A tetejére
3 tojásfehérje
4 kanál porcukor
Elkészítés:
A lisztet, vajat, sót, cukrot beletettem a Moulinex késes aprítómba, pulzálva nyomogattam a gombot, és egy perc alatt a gép morzsássá alakította a benne lévő anyagokat. Egy kisméretű tepsit kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem az anyagot, és a kezemmel összetömörítettem, simára lapogattam a felületét. 180 fokos sütőben sütöttem 10 percig.
Ezalatt meghámoztam az almát, megtisztítottam az epret és a rebarbarát, ez utóbbiról húzzuk le a vékony szálakat a száráról. Mindhárom gyümölcsöt kis darabokra vágtam. Egy tálban összekevertem a tejszínt, a pudingport és a tojások sárgáját, no és persze a cukrot, ebbe beleforgattam a gyümölcsöket, majd ráöntöttem az elősütött tésztára. 35 percre visszatoltam a sütőbe.
Végül a tojások fehérjét nagyon kemény habbá vertem, elsimítottam a sütemény tetején, lejjebb vettem a sütő hőfokát kb. 160 fokra, és még néhány percig sütöttem a tésztát, amíg enyhén el nem kezdett színesedni a hab.
A gyümölcsök elképesztően finom összhangot adnak, az alma és az eper letompítja a rebarbara savanyúságát, a pudingpor pedig - amit nem szívesen használok ugyan, de egy évben egyszer-kétszer megengedem magamnak... - szinte észrevétlenül fogja mindezt egységbe. Abbahagyhatatlan. Melegen/langyosan őrületes, hidegen üde.
Más kombinációkban is elképzeltem, az epres-barackos, a nektarinos-meggyes, a ribizlis-almás jutott elsőként eszembe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése