Hűvös napok kedvenc levese: fűszeres, tejszínes lencseleves zöldségekkel

Fűszeres Eszternél láttam egy levest, csicseriborsós, paradicsomos, tejszínes cucc volt, ő kenyérrel tunkolta, tőlem ez viszonylag távol áll, nem is annyira szeretem az ázott kenyér állagát, meg nekem a leves valahogy inkább kanállal esik jól. De ez persze egyáltalán se nem fontos, se nem lényeges, mert mindenki úgy eszik, ahogy akar, viszont a vezérhangya megindult az agyamban a leves láttán. Hogy mi lenne, ha nem csicserivel, hanem lencsével...? Esetleg tehetnék bele egy kis répát is... vagy zellerszárat... Meg ha már ott vagyok, egy kevés krumplit is? Mert miért ne? Azt még megfontolás tárgyává teszem, hogy kerüljön-e bele bulgur. Majd meglátjuk a végén. Szerintem ez a leves a sütőtök levesek mellett igen gyakran fog asztalra kerülni a következő hónapokban.

Viszont képzeld, ha a recept végén minden tippemet megfontolod és esetleg alkalmazod is, ebből az egy receptből akár NYOLC különböző levest is főzhetsz. Hát ne mondd, hogy nem ez a hét üzlete!

Hozzávalók:

2 evőkanál olívaolaj

1 nagyobb vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

2 evőkanál sűrített paradicsom

2 közepes sárgarépa

1 nagy zellerszár

1 kisebb burgonya (kb. 150 g)

1 (vagy 2) konzerv lencse (egyenként 400 g)

2 nagy marék fodros kel (kb. 70–80 g, helyettesíthető csíkokra vágott kelkáposztával, de el is hagyható)

1,2 liter zöldség- vagy csirkealaplé (szerencsére volt maradék húslevesem)

2 dl habtejszín (30%-os)

1 teáskanál őrölt római kömény

1 teáskanál füstölt pirospaprika

½ teáskanál őrölt koriander

½ teáskanál szárított kakukkfű

1 babérlevél

frissen őrölt fekete bors

só ízlés szerint

kevés chili pehely vagy pul biber (elhagyható)

1–2 teáskanál citromlé a végén

Elkészítés:

A vöröshagymát finomra vágjuk, a fokhagymát felaprítjuk. A sárgarépát megtisztítjuk és felkarikázzuk, a zellerszárat vékony szeletekre, a burgonyát kisebb kockákra vágjuk. A fodros kel vastag levélnyeleit eltávolítjuk, a leveleket falatnyi darabokra tépkedjük, vagy csíkokra metéljük. A konzerv lencsét leszűrjük, hideg vízzel leöblítjük.

Egy nagyobb lábasban felmelegítjük az olívaolajat, és közepes lángon 5–6 perc alatt üvegesre pároljuk rajta a vöröshagymát. Hozzáadjuk a fokhagymát, és további fél percig pirítjuk.

Belekeverjük a sűrített paradicsomot, és 1–2 percig pirítjuk, hogy kissé karamellizálódjon, és elveszítse nyers, savanykás ízét. Hozzáadjuk a római köményt, a füstölt paprikát, a koriandert, a kakukkfüvet és ízlés szerint a chilit. Néhány másodpercig együtt pirítjuk, ügyelve arra, hogy a paprika ne égjen meg.

Beletesszük a felkarikázott sárgarépát, zellerszárat és a felkockázott burgonyát, alaposan összeforgatjuk a fűszeres alappal, majd felöntjük az alaplével/húslevessel. Hozzáadjuk a babérlevelet, megborsozzuk, és szükség szerint megsózzuk.

Felforraljuk, majd mérsékeljük a hőfokot, és fedő alatt, gyöngyözve főzzük körülbelül 15 percig, amíg a sárgarépa és a burgonya majdnem teljesen megpuhul.

Hozzáadjuk a lecsepegtetett lencsét, és további 5 percig főzzük. Mivel a konzerv lencse már főtt, csak át kell melegítenünk, és hagynunk, hogy átvegye a fűszeres alaplé ízeit.

Végül jöhet a fodros kel, 3–4 percig főzzük, amíg kissé összeesik, de még megőrzi szép zöld színét.

Kivesszük a babérlevelet. A tejszínt egy merőkanálnyi forró levessel elkeverjük, majd visszaöntjük a lábasba. Elkeverjük, és kis lángon még 1–2 percig melegítjük, de már nem forraljuk erősen.

Végül citromlével élénkítjük az ízeket, megkóstoljuk, és ha szükséges, utánafűszerezzük.

TIPP:

Aki húsosan szereti, karikázzon a levesbe 10–15 dkg jó minőségű füstölt kolbászt. Érdemes a főzés elején kissé megpirítani, majd kiszedni, és a visszamaradt zsiradékon megpárolni a hagymát. A kolbászkarikákat a lencsével együtt tesszük vissza a levesbe. (első variáció az alapreceptre)

Én ennél a levesnél a füstölt paprika–római kömény–koriander hármast választanám meghatározó fűszerezésnek. Nagyon jól működik a lencsével, a paradicsommal és a fodros kellel is, de természetesen használhatsz más fűszereket is. (második variáció az alapreceptre, ha más típusú fűszereket használsz, olaszost, görögöst, vagy bármi mást)

Ha kissé sűrűbb, krémesebb állagot szeretnénk, a tejszín hozzáadása előtt kiveszünk két merőkanálnyi levest, botmixerrel pürésítjük, majd visszaöntjük. Így a lencse és a burgonya természetes módon is sűríti a levest, miközben a zöldségek nagy része darabos marad. (harmadik variáció az alapreceptre, félig-meddig krémlevest csináltál belőle)

A citromlevet sem hagynám ki: a tejszín lágyítja az ízeket, a kevés sav viszont szépen kiegyensúlyozza az egészet.

Készíts nagyobb adagot, a felét fagyaszd le. Hálás leszel a tippért fáradt estéken, amikor csak elő kell venned a fagyasztóból a kész levest.

Adhatsz a kész levesbe külön főzött bulgurt, attól még tartalmasabb lesz az étel. (negyedik variáció az alapreceptre)

A burgonyát lecserélheted akár édesburgonyára, akár felkockázott sütőtökre. (ötödik és hatodik variáció az alapreceptre)

A fodros kel természetesen elhagyható, sajnos nálunk még macerás hozzájutni (Fehérvári úti csarnok az Allee felőli részen, az emeleten, szombatonként a Bosnyákon is árulnak a kinti, fedett részen, ott, ahol egy hölgy mindenféle csodás salátákat is árul, valamint a csütörtöki Zuglói Kenyérközösség piacán a Szorgos Gazda is tart többféle típust belőle). Ha végképp nem kapsz, használj kelkáposztát  vagy kínai kelt helyette.

A lencsét lecserélheted apró szemű fehér babra, de csicserire is. (hetedik, nyolcadik variáció az alapreceptre)

És most 19-re lapot húzunk: ha elhagyod belőle a tejszínt, és a levest az alaplé mellett paradicsomlével készíted, megvan a kilencedik variációt. Szívesen! 😊