Gyors ebéd a paleo életmódban

Három hete határoztam el, hogy az allergiám csökkentésére, az asztmám javítására, és nem utolsó sorban a túlsúlyomtól való megszabadulás érdekében belevágok a paleolit táplálkozásba. Adtam magamnak több hónap időt a kipróbálására, megszokására és az eredmények konstatálására. A helyzet az, hogy én alapvetően nem vagyok egy húsimádó, persze szeretem a csirke- és pulykamellet, szívesen eszem tatár beefsteaket, egy jó vadast, de nem kedvelem a zsíros húsokat, sosem eszem sült oldalast vagy körömpörköltet, szóval jobbára a száraz húsok jönnek be, azok se túl gyakran. Na, ennek az ízlésnek nem kedvez különösebben a paleolit életmód, de ha az ember akarja, mindenben megtalálhatja az arany középutat. Mai ebédem egy kis csirke volt grillen sütve, hozzá egy kevés - tényleg csak egy női ökölnyi - édesburgonya, és sült gomba. Nagyon jót ettem belőle. Mert ugye ehet az ember kötelességből, kevés örömmel - velem is előfordult a napokban ez, alig-alig tudtam magamba tuszkolni a sült sertéskarajt, el is süllyesztettem az egyik szeletet a kettőből a mélyhűtő alsó fertályába, ne is lássam mostanában! -, és lehet enni jóízűen, úgy felállva az asztaltól, hogy ne csak a gyomrunk legyen tele, de a lelkünk is legyen elégedett. 

Hozzávalók:

15 dkg csirkemell filé nagyobb darabokra vágva
egy kevés sült csirke fűszerső
15 dkg gomba
egy kevés kápia paprika
egy kevés édesburgonya
kókuszolaj

Elkészítés:

A húsdarabokat bedörzsöltem a fűszersóval, hagytam állni, amíg a zöldségeket megmostam, megtisztítottam. A gombát megmostam, félbe vágtam, az édesburgonyát hasábokra. Egy evőkanálnyi kókuszolajat felhevítettem, néhány perc alatt átsütöttem rajta a csirkét. Kivettem a serpenyőből, a visszamaradt zsiradékon átpirítottam a gombát, megszórtam borssal és őrölt rozmaringgal, de a fűszerezés teljesen egyéni, ki mit szeret. Sózni nem sóztam a gombát egyáltalán. Az édesburgonyát pár pillanat alatt megsütöttem egy másik serpenyőben (hihetetlen, mennyivel hamarabb lesz puha, mint a krumpli...), majd csinosan elrendeztem a tányéron az alkotóelemeket.

Keménytojás Moghlai szószban

Az alábbi recept Madhur Jaffrey indiai szakácskönyvéből származik. Roppant gyorsan és egyszerűen elkészíthető vacsora, osztatlan elismerés fogadta minden családtagom részéről.


Hozzávalók:
 
személyenként 2 db keménytojás (én most 8 darabot főztem meg, ennyihez elég volt a szósz)
1 kis fej vöröshagyma nagyon apróra vágva
1/2 teáskanál cayenne bors
1 teáskanál őrölt római kömény
1/2 teáskanál garam masala
1 teáskanál őrölt koriander
1 teáskanál citromlé
1/2 teáskanál só
2,5 cm gyömbér reszelve
1 kis doboz paradicsompüré
150 ml csirke alaplé
300 ml tejszín/paleosoknak, vegánoknak kókusztej
friss koriander vagy petrezselyem
őrölt bors
3 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:
 

Egy tálkában összekevertem a fűszereket a citromlével és egy evőkanál vízzel. A hagymát az olajon átsütöttem, hozzáadtam a gyömbért, kevergettem néhány másodpercig, majd beletettem az edénybe a paradicsompürét, a fűszerpasztát, a csirke alaplevet, végül a tejszínt. 2-3 percig forraltam, majd a félbe vágott tojásokat beleültettem a szószba. Átmelegítettem, majd tálaltam.

Nem paleosoknak a köret rizs, amihez zöldségkeveréket adtam, kurkumát szórtam rá, így főztem puhára.

Forrás:

Paleo pizza

Tegnap estefelé (újkori szokásomtól eltérően) már nagyon éhes voltam, és miután megfőztem a családomnak az újkrumpliból a paprikás krumplit, ideje volt, hogy elgondolkodjam azon, én mit ennék. Húst nem kívántam, és ezzel a pizza recepttel már szemeztem egy ideje. A receptet Pocak Pannánál találtam, köszönet érte!

Nem, ez a recept sosem fogja azt az élményt adni, mint az "igazi" pizza,  de tökéletes választás, ha az ember vágyik valami olyasmire, mint az. Azt hiszem, egy kicsivel több szódabikarbónát tettem a tésztába, erre legközelebb oda kell figyeljek, talán cseppet meglódult a kanalam véletlenül. Legközelebb mehet rá valamivel több szalámi vagy kolbász, de így is nagyon jót vacsoráztam belőle. Ráadásul a háromnegyede megmaradt mára, úgyhogy igencsak kiadós.

 

Hozzávalók:

15 dkg mandula liszt

1 evőkanál lenmag liszt

2 tojás

1 mokkáskanál szódabikarbóna

3 evőkanál zsiradék, én most kacsazsírt használtam

kevés só

szárított fűszerek: oregánó, rozmaring, bazsalikom

feltét ízlés szerint, itt most paprikás szalámi és olajbogyó

parmezán a tetejére

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, és mivel elég lágy - de nem kezelhetetlen - tésztát kaptam, kicsit beraktam a hűtőbe. Sok értelme nem volt, mert annyira éhes voltam, hogy nem vártam ki a PP által ajánlott fél órát. Két sütőpapír között kerekre igazgattam a tésztát, a felsőt lehúztam, arra nem volt a továbbiakban szükség. Saját készítésű paradicsom mártással megkentem, tettem a tetejére szalámi karikákat, olajbogyót, reszeltem rá egy kevés sajtot (a nagyját meghagytam a tálaláshoz), és 180 fokon 15 percig sütöttem.

 

Kókusztejes tőkehal spárgával

Furcsa változások állnak be az étkezésemben, mióta néhány hete megpróbálom a legnagyobb figyelemmel követni a paleo életmódot. Gondolom, vannak félrenyúlásaim, és olyat is megeszem, amiről mélyebb kutakodás után kiderülne, hogy nem felel meg a paleos szempontoknak, de tényleg figyelek, igyekszem ezeket a mellényúlásokat elkerülni. Az alábbi étel egészen biztosan megfelel a paleo kívánalmaknak, mert 3 fő alkotó eleme van, és az mind megfelel a szempontoknak. Egyébként is rám fért már egy jóízűen elfogyasztott főétel, mert az utóbbi napokban vagy nem sikerült olyasmit kreálnom, ami belefért volna  keretekbe, ezért inkább kézenfekvő, ámde nem főtt ételt ettem, vagy pedig áldoztam időt és energiát az étel elkészítésére, de nem ízlett. Hiába, egyre inkább előtérbe kerül a tény, miszerint én nem vagyok egy ragadozó típus, és sokkal szívesebben eszem másféle fehérjét, mint húst. Most éppen halat...

Hozzávalók:

egy tenyérnyi darab tőkehal, bőrével

egy kis doboz cocomas

egy kávéskanál olíva olaj

5 szál fehér spárga

sült hal fűszerkeverék*

egy csokor petrezselyem

só, bors

Elkészítés:

A halat megmostam, szárazra töröltem,  és kétujjnyi darabokra vágtam. Megszórtam a fűszerkeverékkel, és hagytam állni néhány percet, amíg megtisztítottam, feldaraboltam a spárgát.**

Felvágtam a petrezselymet is. Minimális olíva olajon megpirítottam a hal darabokat minden oldalukon, hozzáadtam a kb. 3 centis darabokra vágott spárgát, óvatosan, hogy a hal ne törjön, átkevertem, majd felöntöttem egy kis doboz cocomas-szal (maradt a dobozban még a délutáni kávéhoz is). Megsóztam, megborsoztam, öntöttem hozzá úgy 10 ml vizet, hogy a kókuszkrém kicsit hígabb legyen, és kis lángon párolódni hagytam a halat. Kiteregettem. Mivel nem volt nagyon tele a gép, szerintem ez úgy 5-6 percet vehetett igénybe. Mire visszamentem a konyhába, a spárga puha volt, de még picit roppanós, pont, ahogy szeretem. Ekkor beleszórtam a petrezselymet is a serpenyőbe, összeráztam a tartalmát, és készen is voltam. Annyira jót ettem belőle, hogy elmondhatatlan. Együtt volt a hal, hozzá a spárga a köret, száraz sem volt... perfekt! A tetejére szórtam egy csipetnyi füstölt paprikát, nem ártott neki.

* az Ázsia boltban vettem, semmi mesterséges adalék nincs benne, csak szárított fűszerek

** a zöld spárga is mutatós lehet ehhez az ételhez a fehér és a zöld kontrasztja miatt, de én most direkt fehéret vettem, mert holnap spárgát készítek flamand módra, ahhoz pedig fehér kell. Szemben a zöld spárgával, amit csak mosni és darabolni szokás, a fehér spárgánál meg kell nézni, hol törik a spárga könnyedén, mert onnan felfelé finom zsenge, másrészt pedig zöldséghámozóval vékonyan a fej alatti részt meg szokás hámozni.

Paleo mákos sütemény gyümölccsel

Egyre jobban belemélyedek a paleo étkezés szabályaiba, rejtelmeibe, na és persze gyakorlatába is. Számomra (egyelőre) fontosak a kenyérpótlók és az édességek, ezért ilyenek után kutatok a neten. A nagy kavalkádban már nem emlékszem, melyik oldalon találtam az alábbi receptet, amin változtattam egy keveset. A sütemény nem igazán édes (ezt persze lehet a hozzáadott édesítő mennyiségével növelni, de én most pont azt szerettem volna, ha nem ragad össze a szám a sütievés után), remek az állaga, 30 perc alatt készen van sütéssel, összeállítással együtt, és jól variálható bármilyen gyümölccsel.

 

Hozzávalók:

25 dkg darált mák

2-3 evőkanál darált mandula

3 tojás

2 dl víz

1 evőkanál kókuszolaj

1 teáskanál fahéj

4 evőkanál eritrit

1 mokkáskanál szódabikarbóna

1 nagy alma héjastól reszelve

20-25 dkg málna, ez most épp fagyasztott volt

Elkészítés:

A mákot, a mandulát, fahéjat, szódabikarbónát és az eritritet egy tálban összekevertem. Belereszeltem az almát, hozzáadtam a vizet, a kókuszolajat, majd egyesével a tojásokat. Sütőpapírral bélelt tepsibe egyengettem a tésztát (ami nem túl folyékony, a szilikonlapáttal szépen el lehetett teríteni), a tetejére szórtam a málnát, és bele is nyomkodtam a tésztába. Ezt ajánlom egyébként más gyümölcsnél is, hogy ne a tetején száradjon a gyümölcs, hanem a tészta szaftosságát növelje.

180 fokos sütőben 30 percig sütöttem. Nem árt tűpróbával ellenőrizni, hogy átsült-e.

Édes istenem, ki gondolta volna, hogy én még ilyen szót fogok leírni a blogomban, hogy eritrit...

Ázsiai ihletésű gombaleves paleosoknak is

Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a leves ezer százalékig paleos, mindenesetre azt gondolom, hogy szűk egy héttel azután, hogy elkezdtem a paleos elvek szerint étkezni, nem rossz próbálkozás.

 

Hozzávalók 4 adaghoz:

35 dkg gomba

egy kisebb vöröshagyma

2-3 szál újhagyma

1 nagy doboz kókusztej

2 szál ázsiai citromfű

1 kisebb darab galanga

2-3 kaffír lime levél

1 gerezd fokhagyma reszelve

2 evőkanál piros curry paszta

nem paleósoknak: szójabab csíra

1 lime

olaj

Elkészítés:

2 evőkanál olajon megpirítottam a nagyon apróra vágott vöröshagymát. Sóztam, hogy hamarabb puhuljon. Hozzáadtam a curry pasztát, azt is lepirítottam, majd beletettem a lábasba a kalapáccsal kicsit megveregetett citromfüvet, vastag karikákra vágott galangát, lime levelet, valamint a vastagabb szeletekre vágott gombát, újhagymát. Felöntöttem a kókusztejjel. A kókusztej maradékát egy kevés vízzel mostam le a konzerves doboz faláról, ezt a vizet is a lábasba öntöttem. Felforraltam, főztem néhány percig. Nem vártam meg, hogy a gomba puhára szottyadjon, én úgy szeretem, ha még kicsit ress. Megkóstoltam, kicsit még korrigáltam sóval az ízét. Nem paleósok nyugodtan dobjanak bele a láng lekapcsolása előtt még néhány marék szójabab csírát.

A curry paszta ugyebár fűszerpaszta, ezért nem feltétlenül szükséges a leveshez sem az ázsiai citromfű, sem a galanga. Ha van otthon, használjuk, mert nagyon jót tesz a levesnek, de ha nincsenek ezekből készleteink, se essünk kétségbe.

Tálaláshoz nagyon kell a lime szelet, mert a leve teszi tökéletessé a levest. Vettem még koriandert is, de amilyen szeleburdi vagyok, elfelejtettem a levesbe szórni. De minden jóban van valami rossz, kénytelen leszek a héten még egyszer megfőzni ezt a levest, annyira imádom, és majd abba belekerül végül a koriander is.

Mákos palacsinta paleo módra

Arról, hogy miért próbálom ki a paleo életmódot, majd később mesélek, remélhetőleg már akkor eredményekről is be tudok számolni. 

Reggelire készült ez a finomság, és mondhatom, nem csalódtam benne. A tömény mákos íz miatt nem lehet belőle sokat enni, legalábbis én a három amerikai palacsinta méretű darabnak csak a felét tudtam megenni, de a maradék jó lesz majd tízóraira.

 

Hozzávalók:

4 dkg mák

4 dkg kókuszreszelék

2 kis tojás

1 teáskanál eritritol

2 közepes alma reszelve

kókuszzsír a sütéshez

Elkészítés:

A mákot és a kókuszreszeléket kávédarálóban megdaráltam, hozzáadtam a tojást, a meghámozott, lereszelt almát és az eritritolt.  Minden palacsintát egy teáskanál olvasztott kókuszzsíron megsütöttem. Közepes, vagy annál kisebb lángon süssük, hogy a tésztában az alma is átsülhessen. Megpróbáltam egy tojással elkészíteni, de úgy szétesett, amikor meg akartam fordítani.

Agavé sziruppal édesítettem.

Paradicsomos csirke egytál

Ezt a receptet azért szeretem, mert egyrészt roppant egyszerű, másrészt lehet vele variálni: hangolhatom olaszosra, vagy tehetek bele olyan fűszereket is, amik teljesen más ízvilágúvá teszik a végeredményt. Határt csak a fantázia szab. Gyakorlatilag egy darab edényt kell utána elmosogatni, viszont vendégségnél is jól jön, hiszen előző nap simán elkészíthető 5 perc alatt, ha megérkeznek a vendégek, már csak sütni kell. Nos tehát: a szószban pácoljuk a húst, talán mondanom sem kell: minél tovább, annál jobb.

Hozzávalók:
1 kg csirkehús, ízlés szerint, én mindig mellből készítem, mert csak azt szeretjük
1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
2 dl kefír
2 evőkanál paradicsompüré
fél dl olaj
1 evőkanál vegeta
só, bors, majoranna (és itt lehet játszani a fűszerekkel: én ki nem állhatom a majorannát, ezért rozamringot, bazsalikomot, oregánót szoktam használni. Aki mást szeret, mást használ)
 
Elkészítés:

A hagymát, fokhagymát lereszelem, simára keverem az olajjal, a kefírrel, a paradicsompürével. Sóval, borssal és a fűszerekkel ízesítem, jól összekeverem. Ebbe a szószba kerülnek bele a húsdarabok. Lehet abban az edényben összeállítani, amiben sütni fogjuk. a szószban pácoljuk a húst, talán mondanom sem kell: minél tovább, annál jobb. Sütni legalább 35-40 percig kell fólia alatt, utána anélkül, hogy a szósz besűrűsödjön. Rizzsel szoktam tálalni, de persze bármilyen olasz tésztával remek. Dúsítható apróra vágott mozzarellával, amit a tetejére szeletelünk közvetlenül azelőtt, hogy kivennénk a sütőből, de adhatunk hozzá olajbogyót is, megszórhatjuk fenyőmaggal, parmezánnal.

Ha tavasz, akkor tojásos nokedli

Úgy emlékszem, nem találkoztam olyan emberrel eleddig, aki ne imádta volna a tojásos nokedlit salátával. A magam részéről ha nincs hozzá fejes saláta, inkább nem eszem, sőt, amilyen zsarnok vagyok, nem is készítem. Most minden volt hozzá: saláta, tojás, jókedv és napfény.

 

Hozzávalók a nokedlihez:
40 dkg liszt
2 tojás
tej
só
4 tojás felverve a tetejére

Hozzávalók a salátához:
1 fej saláta
7,5 dl víz

6 evőkanál 10 %-os ecet

4 evőkanál cukor

1,5 teáskanál só

Elkészítés:

Egy ötliteres lábasba vizet tettem oda forrni. Egy öblös tálba beleöntöttem a lisztet, egy csapott evőkanál sót - a halálom a sótlan nokedli... -, hozzáadtam két tojást, kicsit elkevertem a liszttel, majd elkezdtem a tejet önteni a masszához. Önt, kever, önt, kever, egészen addig, amíg nem túl lágy tésztát kapok. Azt tanultam, hogy a jó nokedli (legalább fele részben) tejjel készül, és nem kell túlságosan kidolgozni, de pihentetni se célszerű, mert meglágyul. Jó időzítés mellett ekkor már forr a víz, amit szintén megsóztam, majd beleszaggattam a nokedlit. Én azóta szeretem ezt a műveletet - na jó, ez túlzás, hogy szeretem, de már nem ver le a víz, ha nokedlit kell készíteni -, amióta Fackelmann szaggatót használok. Van még Tupperware is, de az inkább kisebb mennyiséghez jó, ha több személyre kell nokedlizni, letörik a csuklóm a művelet végére.

 

A kiszaggatott nokedlit néhány percig főzöm, majd egy tésztaszűrőbe öntöm, lehetőleg a mosogatóban mindezt. Sajnos előfordult már, hogy a mosogatóba belehelyeztem ugyan a tésztaszűrőt, de gondosan a mosogatótálba zuttyantottam a nokedlit. Ezt a hibát rohadt nehéz korrigálni, mert ugyan az lenne az első, önkéntelen mozdulata az ember lányának, hogy kézzel gyorsan belelapátolja a megfelelő edénybe a cuccot, igen ám, de nem kell hozzá sok ész, hogy tudjuk, a nokedli ilyenkor tűzforró. Nem, nem mesélem el, mi történt, amikor erről megfeledkeztem, ne is kérjétek!:) Hideg vízzel leöblítem a nokedlit, ezzel leállítom a főzési folyamatot is, és lemosom a felesleges keményítőt a nokedli felszínéről.  Alaposan lecsöpögtetem, majd egy alkalmas - teflon - serpenyőben melegedő egy-két evőkanálnyi olajra öntöm. Átkavarom, hogy újra forró legyen a tészta, akkor ráöntöm a habosra vert, megsózott tojást - természetesen minél többet, annál finomabb lesz -, és közepes lángon kavargatom, amíg meg nem szilárdul a nokedlin. Túlsütni nem tanácsos, mert úgy nem finom, ráadásul a serpenyőben még utólag is sül egy kicsit, miután már nem ég alatta a gáz. 

A salátát mindezeket megelőzően leveleire szedtem, alaposan megmostam. Elkészítettem a salátalevet, megfürdettem benne a leveleket. Van, aki úgy szereti a salátát, ha sokáig ázik a lében tálalás előtt, én azt ki nem állhatom, hiszen az exet és a só nagyon rövid idő alatt összetöppeszti a salátát, nálunk az nem menő. 

Nem mondom, hogy ehhez a roppant egyszerű(nek tűnő) ételhez nem kell rutin. De, kell. Nekem évekig nem sikerült olyan nokedlit csinálnom, amivel elégedett lettem volna (bár ez már történelem), de most már azért nagy biztonsággal készítem. Ráadásul a salátalé ízét is el kell találni, ki mennyire édesen vagy ecetesen szereti. Alapszabály, hogy a salátalé akkor jó, ha úgy érzed, hogy túlságosan erős az íze. Túl édes, túl sós, túl ecetes. Ugyanis az alaposan megmosott salátaleveleken marad víz (hacsak le nem centrifugálod), ami kissé fel fogja higítani a levet, ezért kell túlbiztosítani magunkat. Hosszú-hosszú évekig kerestem a megfelelő receptet, rengeteget kísérleteztem, időnként volt, hogy szuper kis levet sikerült rittyentenem, de többnyire az volt, hogy jó lesz ez, mindegy most már, megesszük így is :) Viszont a fent jelzett arányok nagyon tutik, használjátok nyugodtan.

A bejegyzés 2007. április 14-én, tehát éppen hat éve látott napvilágot megboldogult fakanálos blogomban, 2022-ben frissítettem.

Meggyes-mákos krémes

Idén is a meggyes-mákos vonalon maradva találtam ki, mivel szerepeljek a Segítsüti tavaszi fordulóján. Az nem volt kétséges, hogy a két alapanyagot mindenképpen megtartom, de az nem kevés fejtörést okozott, milyen legyen a süti formája, hisz volt már pite kétféle, habos kevert és macaron is ezekkel az ízekkel. A magam részéről nagyon szeretem a krémes süteményeket, így aztán abban maradtam magammal, hogy készítek egy mákos piskótát, hozzá egy vanília krémet, amit meggyel teszek karakteresebbé. A végeredmény egy nagyon korrekt, könnyű, krémes sütemény a meggy és a mák rajongóinak.

Hozzávalók a piskótához:

18 dkg cukor
12 dkg liszt
6 tojás
3 evőkanál víz
0,5 dl ola
1 kávéskanál sütőpor
10 dkg darált mák

A krémhez:
3,5 dl tej (vagy a meggybefőtt leve)
1 csomag vanília puding
16 dkg vaj
8 dkg porcukor
meggybefőtt

A piskótához a tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, majd hozzáadtam először a vizet, aztán az olajat, végül a darált mákot. A tojások fehérjét kemény habbá vertem,  és a cukros masszához felváltva adtam a sütőporral elkevert lisztet, illetve a fehérjét. Egy kisebb tepsit kibéleltem sütőpapírral, beleöntöttem a masszát, és 180 fokon tűpróbáig sütöttem. Hagytam kihűlni.

A krémhez elkészítettem a pudingport a tejjel, hagytam kihűlni. Közben a vajat és a porcukrot habosra kevertem egy robotgéppel, és amikor már könnyű és levegős volt, kanalanként adagoltam hozzá a hideg pudingot, és egyneművé kevertem.

A kisült piskótáról levágtam a széleket, keresztben két lappá vágtam és megtöltöttem a krémmel, a krémbe belenyomkodtam a félbe vágott meggy szemeket, majd a krém tetejére helyeztem a másik lapot. Tetejét porcukorral szórtam meg, de ha kicsit több krémet készítünk, jut a tetejére és az oldalaira is.

Segítsüti 2013. tavasz - Meggyes-mákos krémes

Helló, kedves olvasók, szeretettel köszöntök mindenkit a Segítsüti idei tavaszi árverésén! Előző bejegyzésemben már elmondtam a jótékonysági akció részleteit, itt már csak annyit ismétlésként, hogy a Magyar Gyermekmentő Alapítvány lesz az idei kedvezményezett, hogy a Pécsett vétlenül balesetet szenvedett mentőautójukat pótolhassák, hiszen nagy szükség van a gyerekek minél magasabb színvonalú ellátásában erre a kocsira.

Kérem, aki teheti, licitáljon. A Sose Alapítvány azt ígéri, hogy minden forintról, ami befolyik, pontos tájékoztatást ad, mire költötte, én pedig azt, hogy az idei meggyes-mákos süti is finom lesz. 

Mindenképpen hű akartam maradni a meggyes-mákos vonalhoz, és mivel az elmúlt évek során krémes változat még nem volt, e mellett döntöttem.

A sütemény mákos piskótából és meggyes vanília krémből készült, a krémben egész meggy szemek bújnak meg. A nyertes licitáló magáénak tudhat majd ebből a süteményből nagyjából egy tízszemélyes adagot.

A fotóért köszönet KreAlmának.