2013. április 4., csütörtök

Villámgyors finomság Oreo keksszel



Tényleg percek alatt készen van. És tényleg nagyon finom. Volt vele némi bosszúság, de erről egy kicsit később. A hozzávalók száma mindössze három, a munka vele pedig minimális. Kell hozzá egy doboz Oreo keksz, amit már elég sok helyen láttam városszerte, én a Bosnyák téri piacon veszem a kínaiaktól. Régebben azt se tudtam, eszik-e vagy isszák ezt a kekszet, de volt egy hullám a hazai gasztroblogokon, aminek nyomán összeismerkedtünk. Hasonló, mint a mi Pilóta kekszünk, de szerintem kategóriákkal jobb a Pilóta. Az Oreo nem barna, hanem fekete, és nem kakaós krém van benne, hanem fehér tejkrém. Ez az édesség azonban, amivé az amúgy szerintem elég unalmas Oreot átvarázsoljuk, mindenképpen megér egy misét.

Hozzávalók:
10-12 db Oreo keksz
20 dkg mascarpone
10-12 dkg jó minőségű étcsokoládé

Elkészítés:
A kekszet késes aprítóban finomra daráljuk, hozzákeverjük a szobahőmérsékletű mascarponét. Ha van kedvünk, adhatunk hozzá valamilyen alkoholt, én most a Cointreau-t választottam, és jól tettem. Ez a lépés azonban minden további nélkül kihagyható. Tegyük a masszát hűtőbe, míg visszaszilárdul kissé, ezután pedig gömbölygessünk belőle gombócokat, és a felolvasztott csokoládéba mártsuk bele őket. Fólián hagyjuk kihűlni a "bonbonokat".

A bosszúság tárgya a fehércsokoládé volt, mert eredetileg ebbe szerettem volna forgatni a gombócokat, hogy a keksz fekete színe és a fehércsoki fehérje szép kontrasztot alkosson. Először egy külföldi csokival próbálkoztam, az Ázsia boltban vettem. A kudarc teljes volt, a "csokoládé" a leggyengédebb hőhatásra is odasült, odakozmált a lábasba. Ezután egy fehér Bocival próbálkoztam, ezúttal mikróban, ha lehet, még csúnyább csőd lett a vége. Ekkor nyúltam utolsó csokoládé tartalékomhoz, és mivel tudtam, hogy ez 70 %-os kakaótartalmú, igazi csokoládé, nem is csalódtam a végeredményben. 
Tudtok olyan fehércsokit, amit normálisan meg lehet olvasztani? Ha igen, kommentben írjátok meg, köszönöm szépen!

2013. április 3., szerda

Segítsüti 2013. tavasz



Hogy stílusos legyek, a Segítsüti akció a szívem csücske. Merthogy az akció logója a szív. Érted...:) Nagyon szeretem a Sok kicsit is, mégis a Segítsüti áll közelebb hozzám. Bizonyára szerepe van ebben annak is, hogy az akció neve az én ötletem volt annak idején, amikor még csak kezdeti fázisban volt a kezdeményezés kitalálása. Idén tavasszal is összeáll 30 blogger, akik 30 nyilvánvalóan fantasztikus és finom házi süteményt ajánlanak fel licitre, hogy a befolyt összeget jótékony célra fordítsa a SoSe Közhasznú Alapítvány.
Idei támogatottjuk a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, az ő mentőorvosi kocsijukat szeretnék vagy megjavíttatni, vagy pótolni, tekintve, hogy februárban egy balesetben totálkárosra tört az autó.
Az akciót a Segítsüti honlapján lehet figyelemmel követni, és akinek még esetleg újdonság lenne ez az egész, ezen az oldalon elolvashatja a süti történetét.




2013. március 29., péntek

Húsvéti kalács, ahogy Nagyanyám csinálta

Az első húsvéton, amikor friss férjes asszonyként úgy döntöttem, ideje megpróbálkoznom a kalácssütéssel, megkértem Mamit, írja le a receptet. Pánikba esett szegény - mondjuk ma már megértem, hiszen kalácsot sütni annak, aki még egy paprikás krumplit se tud megfőzni, merész vállalkozás -, szinte könyörgött, hogy vigyem oda a hozzávalókat, majd ő megsüti a kalácsot. Én meg persze ellenkeztem, hogy ha ő süti meg, akkor én hogyan fogom megtanulni a dolgot? Neki is ugrottam a feladatnak, ha jól emlékszem, elég jó eredménnyel abszolváltam. De az ma is előttem van, ahogy konyharuhába takarva viszem neki életem első kalácsának egy szeletét kóstolóba. A torkomban dobogott a szívem, amíg ette. Azt mondta: nahát, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz... Remélem, meg van velem elégedve az én drágám, ha lenéz arról a komfortos kis felhőről, amin a lábát lógatja.

Komolyan leizzadtam, olyan sokára találtam meg a receptet az amúgy nem túl nagy receptes dobozomban. De meglett, hála istennek! Elöljáróban: sokkal tutibb a végkifejlet, ha a liszt szobahőmérsékletű, és nem hideg. A technika fejlődésével magam a kilós csomag lisztet beteszem a mikróba néhány másodpercre, ezzel levan minden gond, kezdődhet a derekas munka. Mert az lesz, bizony mondom néktek! 
 
Hozzávalók:
1 kg liszt
8 dkg cukor
10 dkg vaj vagy 8 dkg zsír
9 dl tej
3 dkg élesztő

 
Elkészítés:
Az élesztőből, fél deci langyos tejből és másfél kanál lisztből kovászt készítünk. A cukrot és a sót feloldjuk a maradék meglangyosított tejben. Pihentetés után a kovászt összedolgozzuk a liszttel és a tejjel, 20-30 percig dagasztjuk. Nos, ez a 20-30 perc nem tréfa, tényleg ennyi idő kell ahhoz, hogy a tészta szép hólyagos legyen és elváljon a kezünktől. Ha úgy érzed, hogy ezt az energiát nem tudod/akarod belefeccölni a dologba, egyrészt ne is olvasd tovább a receptet, másrészt tegyél le - erről - a kalács projektről. Na de ha bevállalod a dagasztást, akkor hajrá, hajrá! Amikor már úgy tűnik, hogy jó lesz a tészta, végső lendülettel dolgozd bele az olvasztott, kihült vajat is. Ezen a ponton fogod megtudni, hol lakik a jóisten, ugyanis az ekkorra már kifejezetten tészta formájú és állagú cuccból kis időre megint kezelhetetlen massza lesz. De ne add fel, Gesztivel szólva: lesz még rosszabb:) Nem, nem lesz rosszabb, csak vicceltem. Szóval a megdagasztott tésztát meleg helyen konyharuha alatt, belisztezett tetővel hagyd duplájára kelni. Közben keress egy alkalmas edényt, amiben sütni fogod a kalácsot: lehet ez magasabb oldalú tepsi is akár, Nagyanyám mindig lábasban sütötte, így nekünk kerek kalácsunk volt. Melegítsd elő a sütőt, a konyhában megemelkedő hőmérséklet jót fog tenni a kelési folyamatnak is. És a gázszámládnak is, de ez most részletkérdés. Amikor a tészta megkelt, lisztezett deszkán gyúrd át (ezen mindig röhögök: azt a levegőt, amit verejtékes munkával beledolgoztunk a cuccba, most két mozdulattal eltávolítjuk belőle... ezt sose értettem, de hát nem kell nekem mindent érteni). Oszd három részre, sodorj belőlük vékony kígyót. Ezután kezdődhet a fonási művelet. Persze ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, mert Nagyanyám úgy csinálta, hogy miközben az ismert hármas fonást alkalmazta, a rudakat még egyenként is megtekergette, biztosítva ezzel a mozdulattal a kalács későbbi foszlósságát. Tehát van egyfelől egy lendületes, nagy karmozgás, amivel fonsz, és egy kisebb, precízebb csuklómozgás, amivel tekersz. Mondanám, hogy szólj, ha nem érted, de fölösleges, ennél jobban úgysem tudom elmagyarázni, legfeljebb megmutatni. Amikor készen van a fonás, belehelyezzük a matériát a sütőedénybe. Ha lábast választottunk, akkor a lábas közepéről indulva, csigavonalban helyezzük el a tésztát, majd hagyjuk ismét kelni, úgy 15 percig. Ekkorra az addig esetleg folytonossági hiányokat mutató cucc kitölti a lábast. Kend le szépen tojással, majd tedd a meleg sütőbe. Ne legyen forró, mert a nagy hő hirtelen felrántja a tésztát, és az  nem jó. Egyenletes meleg legyen odabent. A művelet viszonylag sokáig tart, mert a tésztánk se kevés ugyebár. Az első fél órában ne nyitogassuk a sütőt, ez kelttésztánál alaptétel. Ha netán túl gyorsan barnulna a kalács külseje, fehér papírral takarjuk le. A tűpróba itt sem árt, későbbi kellemetlen meglepetéseket elkerülendő. A tésztát lehet dúsítani mazsolával, természetesen mehet bele kakaó is, ki hogy szereti.
 

 

2013. március 28., csütörtök

Húsvéti répatorta


A receptet anno  a Katakonyhában találtam, köszönet érte. Kicsit változtattam a hozzávalókon, mert menet közben úgy éreztem, a citromos-répás ízhatáshoz a fehér csokoládé talán jobban passzol. Emeltem a sütőpor mennyiségét is. Ajánlatos dupla adaggal indítani, mert én csak néztem - hogy stílusos legyek -, mint a luki nyúl, hogy milyen kevés süti lett a tésztából. Mondjuk ha kicsit gondolkozom, és értelmesen ránézek a liszt mennyiségére, talán kevésbé kerekedett volna el a szemem... Mindenesetre a répatorta nálunk nagy húsvéti klasszikus, bár őszintén szólva én a húsvéttal mindig úgy járok, hogy mire felocsúdok, hogy ünnep van, már el is múlt. Főételekben nincsenek nálunk tradicionális húsvéti húsételek például, ilyenkor mindig igyekszem a családtagok kedvében járni kedvenc ételeikkel, és ha az egy jó kis rántott csirkemell, hát legyen az!


Hozzávalók:
3 db tojás
7,5 dkg liszt
10 dkg fehércsoki összeaprítva kicsi kockákra
10 dkg dió durvára vágva
30 dkg répa finomra reszelve
12,5 dkg vaj
12,5 dkg kristálycukor
1 zacskó vaníliás cukor
1 citrom héja
1 tasak sütőpor
egy marék zsemlemorzsa

Elkészítés:

A vajat habosra kevertem, alaposan kikevertem a cukorral is, majd egyenként hozzáadtam a tojásokat. A lisztbe belekevertem a durvára darabolt diót, a sütőport és a csokikockákat. Felváltva hozzákevertem a tojásos vajhoz a lisztes keveréket, illetve a reszelt répát. Kivajazott, zsemlemorzsával megszórt 22x22 cm-es tepsiben sütöttem, 180 fokon. Nem néztem az órát, de a tűpróbát úgy 35 perc múlva végezhettem, akkor már jó volt a tészta.
Tetejére ciktrommázat öntöttem (egy citrom levéhez porcukrot kevertem, annyit, hogy sűrűn folyó masszát kapjak... sajnos ez a cukor mennyiség nem kevés, nem teszi diétássá a süteményt), és a tavaly óta rejtegetett húsvéti nyuszi díszeimmel dekoráltam a sütit.


Nehézségi fok:

2013. március 26., kedd

Legyen már tavasz!

De ha lehetséges, most rögtön! Elvégre március 26. van, odakint húsz centis hó, az utakon káosz, a konyhákban téli gyökérzöldségek és lencsefőzelék. A magam részéről nekem ebből elegem van. Pillanatnyilag kevéssé vigasztal, hogy jövő hétre 17 fokot mondanak, kinézve a havas erkélyre és a szemközti háztetőkre, ez eléggé hihetetlennek tűnik.
Kallódott már vagy két hete két csinos cukkini a hűtőben, eredetileg rántott cukkinit akartam belőle csinálni, de sehogy se tudtam rá időt szakítani, mert az tudvalévő, hogy a rántott cukkini igen macerás műfaj. Így a tavaszvárás jegyében ma fasírt lett belőle, és nagyon nem bántam meg.

Snidlinges cukkinifasírt kapri mártással





Hozzávalók 6 tenyérnyi darabhoz:
 2 közepes cukkini megreszelve
 2 szelet toast kenyér összedarálva
 1 tojáa
 snidling, petrezselyem
 só, bors
 prézli

A szószhoz: majonéz, tejföl, kapribogyó, só, bors

Elkészítés:

A meghámozott és almareszelőn lereszelt cukkinit besóztam, állni hagytam úgy fél órát. A kenyeret a késes aprítóval morzsává dolgoztam, hozzáadtam az alaposan kinyomkodott cukkinit, a tojást, borsoztam, majd beleaprítottam egy maréknyi snidlinget. Gombócokat formáztam a masszából, meghempergettem őket a prézliben, és közepes lángon, forró olajban pirosra sütöttem a fasírtokat. Közben a majonézt összekevertem a tejföllel, kapribogyóval, téptem bele egy kevés petrezselymet, és a fasírtok mellé tálaltam. 

Nehézségi fok: 

2013. március 23., szombat

Baconben sült tojás, azaz reggeli kicsit másként


A fiam régen nyúz már, hogy csináljam meg neki ezt az ételt reggelire, de valahogy mindig máskorra halasztódott a dolog. Így aztán nem várt tovább, elkészítette saját maga magának. És anyja nyomdokain járva le is fotózta az ételt, nekem már nincs is más dolgom, mint közzétenni ezt a tulajdonképpen apróságot, ami mégis színt visz a vasárnapi reggelik sorába, mert kicsit különlegesebb, mint a sima sült szalonna-tojás duó.

Hozzávalók 2 személyre:

4-8 szeletelt bacon (mérettől függően)
4 tojás
olaj vagy vaj
só, bors
reszelt sajt
snidling
Elkészítés:
Kiolajozott vagy vajazott szilikonos muffinformát kibélelünk félig megsütött baconszeletekkel. Beleütünk egy-egy tojást, sózzuk, borsozzuk, tetejére reszelt sajtot teszünk, 200 fokra előmelegített sütőben 12-15 percig sütjük.
A formából kiemeljük, frissen metélt snidlinget szórunk.

2013. január 30., szerda

Kolbászos-babos egytál


Ezzel a recepttel már évek óta szemeztem a GoodFood weboldalán. Őszintén szólva nem olyan ütős, mint amilyennek gondoltam, de gyors vacsorának, ebédnek tökéletes. A fűszerezésével lehet bátran játszani, a recept ugyan nem tesz említést oregánóról és rozmaringról, én mindkettőt tettem bele, és biztos vagyok benne, hogy javított rajta.


Hozzávalók:
1 tekintélyes darab sütni való kolbász
egy löttyintésnyi olíva olaj
1 nagy vöröshagyma finomra vágva
3 zellerszár feldarabolva
2 kisebb sárgarépa feldarabolva
2-3 gerezd fokhagyma
1 doboz hámozott, darabolt paradicsomkonzerv
1 doboz fehérbab konzerv
1 liter csirkehúsleves
20 dkg apró tészta, én maceronit használtam
friss petrezselyemzöld

Elkészítés:
A kolbászokat kiszabadítottam a bélből, diónyi gombócokat formáltam belőlük, majd egy gondolatnyi olajon megsütöttem őket, csak annyira, hogy körben színt kapjanak. Amikor szép barnák voltak, kiszedtem őket az edényből, félretettem.
Adjunk még egy kevés olajat a visszamaradt zsiradékhoz, dobjuk az edénybe a hagymákat, zellerszárat és a répát, pároljuk kevergetve 10 percig. Öntsük hozzá a paradicsomot és a levest, forraljuk fel és főzzük úgy tíz percig, ezután tegyük vissza a levesbe a húsgombócokat, majd adjuk hozzá a tésztát is. Főzzük a levest addig, amíg a tészta meg nem főtt. Utoljára adjuk a levesbe a babot, azt már csak át kell forrósítani. Sűrű, tartalmaz egytálételt kapunk, átmenet a leves felé. Ha marad belőle, a levet a tészta felszívja, ezt pótolhatjuk egy kis levessel, de ehetjük sűrűn is. Friss petrezselyem nem fog ártani a tetejére.

2013. január 22., kedd

Csőben sült zöldségek


Annak ellenére, hogy imádom a krumplit, időnként rémesen meg tudom unni.* A krumpli köret remek alternatívája - főleg így tél közepén, amikor ürülőben vannak a vitamin raktáraink - ez a csőben sült besameles zöldségtál, ami egytálételnek is kiváló persze. Mivel nagyon szeretem a kelbimbót és a brokkolit, az étel gerincét is ez képezte, de természetesen amilyen zöldségünk van otthon, minden jó bele.

Hozzávalók:
1/2 kg kelbimbó
3-4 virágnyi brokkoli
1 kisebb zellergumó
1 sárgarépa
1 cukkini
3 evőkanál liszt
6 dl tej
5 dkg vaj
reszelt sajt ízlés szerint
só, bors, szerecsendió, fokhagyma
Elkészítés:
A lehető legegyszerűbb. A zöldségeket megtisztítottam, a kelbimbót és a brokkolit néhány percig főztem, majd jeges vízben lehűtöttem. A nagyobb kelbimbókat félbe vágtam. A répát, zellert és cukkinit legyalultam.
A vajat felforrósítottam, rászórtam a lisztet, elkevertem, megvártam, meg elkezd habzani. Ekkor ráöntöttem a hideg tejet (minden okos szakkönyvben forró tejet olvasok, de én esküszöm a hideg tejre, amivel a csomósodást és a nokedliszerű besamelt remekül el lehet kerülni), felforralom a mártást, és jó pár percig kevergetve kiforralom. Ízesítem sóval, borssal, fokhagymával, végül a reszelt sajtot is beleszórom. Ebbe a mártásba keverem bele a zöldségeket. Áttelepítem őket egy tűzálló tálba, és 180 fokon addig sütöm, amíg a kelbimbó meg nem puhul. Addigra a többi zöldség is biztosan puha.
* Házigazdája voltam anno a VKF 13. fordulójának, aminek témája éppen az volt, hogy a megszokott krumpli-rizs köret helyett milyen lehetőségek vannak még. Itt olvashatjátok az összefoglalókat:

2013. január 19., szombat

Narancsos zabpehely keksz

Az úgy volt, hogy másfél-két éve szemezek egy GoodFood recepttel, ezért belenéztem a listámba, amit a GF weboldalán tárolok. De ez a keksz előbb jött szembe, mint a babos egytálétel, és hát szöget ütött a fejembe. Mert a héten elhoztam Dolce Vitáéktól a szicíliai narancsot, amit rendeltem, és szorgosan rakosgatom a narancshéjakat a hűtőbe/mélyhűtőbe. Amit most nem tudok kandírozni, az majd szépen megvárja a mínusz sok fokon, hogy feldolgozzam, nem megy pocsékba egy szem se belőle, ha már sikerül az ember lányának egy évben egyszer kezeletlen narancshoz jutnia. És mivel ebbe a kekszbe is kell reszelt narancshéj, alkalmasnak látszott rá, hogy elkészítsem. Igazság szerint már a nyers tésztát is szívesen elpusztítottam volna, annyira finom, de megálljt parancsoltam magamnak. Nincs kétségem felőle, hogy nagyon finom lesz.



Hozzávalók:

1 dkg puha vaj

10 dkg barna cukor (vagy édesítő)

5 dkg banán villával szétnyomva

1 evőkanál vanília kivonat

1 db tojás

1/2 evőkanál reszelt narancshéj

szárazak:

10 dkg teljes kiőrlésű liszt

egy nagy csipet só

1 teáskanál sütőpor

10 dkg zabpehely

2,5 dkg kókuszreszelék

5 dkg durvára vágott dió

7,5 dkg mazsola vagy csoki chips

Elkészítés:
A cukrot alaposan kikeverem a vajjal, hozzáadom a banánt, a vanília kivonatot és a tojást, végül a narancshéjat. Egy másik edényben összekeverem az összes többi hozzávalót, és nem túl sokat vacakolva hozzákeverem a vajas-cukros-tojásos cucchoz. Két kanál segítségével gombócokat ültetek a sütőpapírral kibélelt tepsire, hagyok a gombócok között jó 5 centi távolságot. 170 fokon 15-20 percet sül.

2013. január 17., csütörtök

Ausztrál banánkenyér


Éspedig azért ausztrál, mert onnan jutott a birtokomba, Anitától származik a recept, aki Ausztráliában élő séf, és már sok remek receptet köszönhetek neki, többek között a csodás kókusz kockát, a Lamingtont.
Ez a banánkenyér egy karácsonyi süticserére készült, amibe az utolsó pillanatban értem célba, így volt szerencsém Hedonista Anával, Lila Fügével, Zsófival, Sajtkukac Nikivel egy csapatot alkotni. A deal az volt, hogy mindenki süt egy fajta süteményből öt adagot. Egyet megtart magának, a többi négyet odaadja a négy társának, aminek eredményeképpen egy sütéssel lesz ötféle sütije. Remek ötlet, jövőre is résen leszek, vagy ha lemaradok, akkor keresek magam mellé társakat. Én ezzel a sütivel készültem, és pozitív visszajelzéseket kaptam.
Íme a recept:

Hozzávalók:
320 gr banán
240 gr növényi olaj
320 gr kristálycukor
80 gr barna cukor
160 gr (3 db) tojás
310 gr liszt
2 gr őrölt fahéj
6 gr szódabikarbóna
3 gr só
1 teáskanál vaníliakivonat
60 ml tejszín

Elkészítés:
A tojásokat kikeverjük a cukrokkal, majd hozzákeverjük az olajat. Hozzákeverjük a pépesre tört banánt és a tejszínt.
Összeszitáljuk az összes száraz hozzávalót, és a masszához adjuk. Ízlés szerint lehet bele tenni durvára őrölt diót is – én 100 grammot tettem a legkisebb adagba. De nem árt neki némi kandírozott narancshéj, csak hogy erősítsük a karácsonyi hangulatot.
Sütőpapírral bélelt formába öntjük. Ez lehet kenyérsütő forma, gyümölcskenyér forma, vagy egyszerű tepsi. 170 fokra előmelegített sütőben 45-50 percig sütjük a tésztát, légkeveréssel ugyanilyen sütési idő mellett 150 fokon. Mindenképpen szükséges tűpróbával ellenőrizni, hogy átsült-e a közepe is.
Amint látható, a mennyiségek igen pontosan vannak megadva, ami köszönhető egyrészt annak, hogy a recept séftől érkezett, akiknél az anyaghányadok ugyebár igen pontosak egy-egy receptben, de ennek oka az is, hogy az eredeti recept ipari mennyiségre készült (példának okáért 2045 gr banánnal indít...), és erre a normál konyhai adagra így lett leosztva.
A sütemény csodásan gazdag ízű, sokáig frissen tartható, szuperfinom cucc, a mindenképpen-próbáld-ki kategória. Fotó sajnos nincs, merthogy egészben nem különösebben látványos a süti, felvágni természetesen nem akartam a többiek részét, a sajátunkat pedig mesterséges fénynél fotózni teljesíthetetlen küldetés volt.

2012. december 14., péntek

Mézeskalács


Minden évben sütünk mézeskalácsot, hol én, hol a lányom, hol a testvérem, szóval mézes minden karácsonykor van. A tavalyi különösen jól sikerült, így aztán nem változtatunk a jól bevált recepten, ami egyébként Mohától származik, köszönet érte!

Hozzávalók:
25 dkg méz
25 dkg vaj
6 tojás
35 dkg porcukor /vagy 25 dkg Xilit)
2 tk.szódabikarbóna
1 zacskó Kotányi mézes fűszerkeverék
4 ek.citromlé
1 kg liszt

Íróka:
1 tojásfehérje,
kb. 20-25 dkg porcukor,
1 teáskanál ecet/citromlé

Elkészítés:
A vajat és a mézet egy lábasban felolvasztottam, majd félretettem, hogy kicsit hűljön. Nem kell felforralni, vagy ilyesmi, csak kézmeleg legyen. Amikor langyos, hozzáadtam a tojásokkal, a cukrot, szódabikarbónát, fűszereket és citromlevet, végül beledolgoztam a lisztet. Kimondottan lágy tészta a végeredmény. A tálra, amiben készült az anyag, fóliával letakarom, és egy éjszakán át a hűtőben pihentetem. Másnap lisztezett deszkán kis adagokban átgyúrom, kb. 2 milliméter vastagra kinyújtom, és kiszúró formákkal alakzatokat szúrok ki belőle. Ezeket sütőpapírral bélelt tepsire ültetem, és 180 fokon 5-7 perc alatt megsütöm. Nem tévedés, elég neki ilyen rövid idő. Tapintsuk meg a sütemény felszínét, ha szilárd, már jó is. Ha túlsütjük, száraz és kopogós lesz, azt pedig nyilván nem szeretnénk. Az elkészült adagot öntsük le a tepsiről, hagyjuk hűlni. Amikor mind elkészült, a cukros tojásfehérjével díszíthetjük kedvünk szerint.