Igyekszem nem a Háború és béke hosszúságával vetekedő posztot írni erről a témáról, de nem lesz könnyű, nézzétek el nekem.
Két hete súlycsökkentő célú vállalkozásba fogtam, nem írom, hogy diéta, hogy életmódváltás, majd meglátjuk ugyanis, mi kerekedik belőle. Nem vagyok könnyű alany, úgyhogy még én sem tudom, mi lesz a folyamat vége, de reményeim szerint legalább mínusz 15 kiló.
Ennek megfelelően el kell hagynom néhány dolgot az étrendemből, a cukor ugye alapvető - lenne -, hiszen 2-es típusú diabéteszem van, és a liszttől való megszabadulás is igencsak áldásos lenne. Viszont én borzasztóan szeretem a kenyereket, pékárukat. Feloldhatatlan dilemmának látszik. De nem az.
Elkezdtem különböző növényi alapú "lisztekkel", hozzávalókkal kísérletezni, és azt kell mondjam, nyerésre állok, ugyanis van egy egészen csinos gyűjteményem már quinoából, zabpehelyből, mandulalisztből készült kenyerekből. Sőt, még pizza receptet is találtok a blogon mandulalisztből. Ezúttal azt a kenyeret mutatom meg, amin a legjobban én csodálkoztam el, hogy működik. És nemcsak hogy működik, de nagyon finom is. A receptet Annuskám blogján láttam meg, de telistele vannak a blogok hasonlókkal, sőt, még egyszerűbbekkel is. No, akkor hát lássuk a medvét!
Hozzávalók:30 dkg vöröslencse (szárazon mérve)
10 dkg barnarizsliszt
10 dkg hajdinaliszt
1 evőkanál sütőpor
1 evőkanál só
3 dl víz
4 evőkanál útifűmaghéj
6 dkg napraforgómag
Elkészítés:
A kenyér elkészítése során mindenben követtem Annus instrukcióit. A metódus egyébként végtelenül egyszerű, annyi benne a fifika, hogy legalább néhány órára előre kell gondolkodni sütés előtt, amennyi ideig a lencse ázik.
Tehát a vöröslencsét alaposan átmossuk, bő vízbe beáztatjuk. Az enyém ázott most úgy 4 órát, úgy láttam, éppen elég volt neki.
A liszteket, sütőport és a sót átszitáltam és összevegyítettem őket egy tálban. Hozzáadtam az útifűmaghéjat is.
A vöröslencsét lecsöpögtettem, turmixgépbe tettem, majd hozzáöntve a vizet simára, krémesre turmixoltam. Hozzáöntöttem a száraz anyagokhoz, és nagyon alaposan eldolgoztam a krémet a lisztekkel. Eközben adtam hozzá a napraforgót is.
A kimondottan tésztára hasonlító végeredményt hagytam annyi ideig állni, amíg a tepsit kibéleltem sütőpapírral, illetve összekevertem azokat a magokat (tökmag, napraforgó, lenmag), amivel a tetejét megszórtam.
Ezután a sütőpapíron veknit formáltam a masszából. Legközelebb kisebbet és magasabbat fogok gyurmázni az anyagból, hogy lehessen a kenyérből akár szendvicset is csinálni. Most egy kicsit lapos lett, de sebaj.
180 fokra előmelegített sütőben sütöttem, kellett neki 60 perc simán.
Szendvics: cottage cheese, sonka, uborka, saláta
Nagyon jó ízű, jó állagú kenyér, normál szeletből biztos, hogy egy mindenkinek elég, annyira tartalmas.
TIPP:
Hagyd a kenyeret kihűlni szeletelés előtt.
Pirítósnak is isteni.
Lehet magokat keverni a tésztába a napraforgón kívül is, ajánlom a szezámot, lenmagot például.
Annus azt mondja, lehet a liszteket variálni, nekem pont volt itthon hajdina- és rizslisztem is, de kísérletezni fogok más variációkkal is. (csicseriborsó, zabpehely, mandulaliszt)
Szeleteld fel a kenyeret, mondjuk kettesével csomagold folpackba, fagyaszd le, így mindig lesz tartalékod a mélyhűtőben váratlan esetekre.
Úgy gondolom, süthető ez a kenyér doboz formában is, amit előtte sütőpapírral bélelünk, de a sütés vége előtt legalább 10-15 perccel, amikor már a kenyér külseje szilárd, én kivenném a formából, és anélkül sütném tovább, hogy az esetleges gőz távozhasson a kenyérből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése