Igen, tudom, tudom... Utálod. Meg fujj. És még broáf is. Nos, ebben nem értünk egyet. Nem állítom, hogy hetente asztalra kerül nálunk, sőt, van, hogy évek is eltelnek két főzés között, de szeretjük. Akkor is, ha fura, hogy egy főzelék édes, akkor is, ha a káposztát úgy, ahogy van, illik ignorálni. Mi szeretjük és kész. Virslivel, debrecenivel, fasírttal, ahogy adódik.
Hozzávalók:
1 kg fehér káposzta (külső levelei és torzsa nélkül)1 fej vöröshagyma
1 liter zöldség alaplé (vagy víz)
1 nagy doboz sűrített paradicsom
só
cukor
1 teáskanál köménymag (egész)
2 teáskanál pirospaprika
Elkészítés:
Egy lábasban egy evőkanál olajon párolni kezdjük az apróra vágott vöröshagymát, amikor puhulásnak indul, hozzáadjuk a köménymagot, megvárjuk, míg pattogó hangot nem ad. Ekkor rádobjuk a csíkokra vagy kockákra vágott káposztát, alaposan átkeverjük, majd felöntjük az alaplével. Elég rá annyi, amennyi éppen ellepi. Sózzuk, majd fedő alatt puhára főzzük a káposztát.
A maradék olajon zsemleszínű rántást készítünk (tudod, az az állapot, amikor a liszt már nem fehér, de még nem is égett oda), hozzáadjuk a sűrített paradicsomot és simára keverjük.
Ha a káposzta puha, megnézzük, mennyi folyadék maradt alatta, ha sok, leöntjük és félretesszük. Elég, ha a káposztán van némi nedvesség. Ráöntjük a paradicsomos rántást, átkeverjük, megszórjuk a pirospaprikával, felforraljuk. Ha nagyon sűrű lenne, hígíthatjuk a félretett főzővízzel. Sózzuk, cukrot adunk hozzá ízlésünk szerint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése