1 kg fehérkáposzta reszelve
1/2 kg kockatészta
egy evőkanál kristálycukor
só, bors, olaj
Elkészítés:
Megvesszük a káposztát a piacon, kizárólag reszelve. Itthon megállapítjuk, hogy a fenébe, már megint nem elég apró ez a káposzta, ezért betesszük imádott Moulinex-nk utódjába, a jóval kevésbé imádott Moulinex-be, a késes betét használatával még jobban összekaszaboljuk a cuccot. Bőven mért olajon egy evőkanál kristálycukrot karamellizálunk, majd rádobjuk a káposztát. Én nem szoktam előre besózni, nem tudnám okát adni azonkívül, hogy utálom a léből kicsavarni a káposztát. A lábasban sózok, kavarok, morgok, hogy már megint az egész lakás büdös, megint kavarok, borsozok, kavarok, kavarok, kavarok. Amikor a káposzta már puha és itt-ott barnás színt ölt, félreteszem. Kifőzöm a kockatésztát - nagyon megnézem, milyet veszek, mert a rossz minőségű tésztával frankón el lehet rontani az ételt -, ha megpuhult, leszűröm, alaposan lecsöpögtetem és ráöntöm a káposztára. A változatosság kedvéért megint kavarok, egész addig, amíg a pirított káposzta be nem vonja mindenhol a tésztát. A tányéron még szokott kapni egy-két csavarintásnyi borsot, aztán hajrá, rohamra fel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése