Gombás quiche

Lehet azon vitatkozni, melyik a követendő modell a konyhában. Az, amelyik abból főz, ami van otthon, vagy az, amelyik csak azt az élelmiszert vásároja meg, ami az előre megtervezett heti menü listáján szerepel alapanyagként. Valószínűleg olcsóbbnak mindenképpen az az olcsóbb, amelyek a rendelkezésre álló alapanyagokból főz általában. Mert persze pótolni mindig kell a kifogyó dolgokat.

Nos, megmondom őszintén, én soha nem voltam az a tervezős fajta. Így van, nem tagadom, minek is tenném? 41 éve vezetek háztartást, azt nem állítom, hogy minden nap főztem az elmúlt 41 évben, mert nem lenne igaz, de hogy minden második nap biztosan, az tuti. Ennek ellenére nemigen emlékszem vissza, hogy az ünnepnapokon kívül máskor megterveztem volna a heti menüt, sőt, még a megtervezett ünnepi menün is gyakran változtattam menet közben. Nálam tehát nincs olyan, hogy listával megyek vásárolni. Vagy ha igen, legfeljebb annyi van rajta, hogy rizs, hagyma, tej.  Impulzusvásárló vagyok, és ehhez alakítom a menüt. Így fordulhatott elő, hogy szombaton vettem fél kiló gombát, mert "majd csinálok belőle valamit". Gombában elég jó vagyok, elkészítem fasírtnak, pörköltnek, csirkével, rakom töltelékbe, levesbe, másféle levesbe, curryba, tésztára, szoktam töltve is készíteni, de most valahogy egyikre sem vágytam igazán. Így lett aztán az, hogy a férjem azt mondta: a gombával valamit kezdeni kell! És ez nála igen szigorúan szokott hangozni, de nem volt szükség igazából szigorúságra, hiszen én is igyekszem a lehető legkisebb veszteséggel vásárolni, azaz hacsak nem baltázok el végletesen valamit, akkor nem dobok ki semmit.

Plusz... szombaton bementünk a budaörsi Auchanba azzal a felkiáltással, hogy lássuk, még mindig olyan ótvar lepusztult hely-e az Auchan, mint ahogy arra emlékszem? Hát kérem, ha láttatok még leesett állat a földön, akkor az enyémet láttátok ez után a kérdésem után. Kettő !!! órát töltöttünk ott, és én mindvégig azt hajtogattam, hogy ezt nem hiszem el, ilyen nincs! És ez a megelégedettség hangja volt. Szó sincs lepusztultságról, a budaörsi Auchan tiszta, rendezett, gusztusosan adjusztált, és a választék egyszerűen pazar. Legnagyobb meglepetésemre ott kaptam a Tante Fanny egy olyan termékét, amit eddig csak Columbo feleségéhez hasonlítottam: tudjuk, hogy létezik, de látni még senki se látta. Ez pedig a quiche tészta. Nosza, be is újítottam belőle két csomaggal, ezekből az egyik ma debütált. Természetesen a gombával együtt, amivel kezdeni kellett valamit.

Hozzávalók:

1 csomag Tante Fanny quiche tészta
25 dkg gomba
2 fej hagyma (legjobb az édes, fehér fajta)
egy maréknyi brokkoli
egy kevés cukkini, egész pontosan annyi, amennyi a hűtőben várakozik felhasználásra
egy marék bébispenót (elhagyható)
Ha nem használsz spenótot, helyette zöldnek legyen egy csomat apróra vágott petrezselyem
5 db tojás
2,5 dl 30 %-os tejszín
10-15 dkg reszelt sajt
3 evőkanál olívaolaj
só
bors
szerecsendió

Elkészítés:

A quiche tésztát kivesszük a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.

A hagymát félfőre vágjuk, és a felmelegített olajon dinsztelni kezdjük. Utána érkezik a serpenyőbe a vékony szeletekre vágott cukkini, gomba, végül a brokkoli rózsák. Só, bors, szerecsendió. A zöldségeket pároljuk úgy 6-8 percig, a tűzről lehúzva hozzáadjuk a bébispenótot, majd félretesszük hűlni.

Egy tálban összekeverjük a felvert tojást a tejszínnel, a reszelt sajttal, sózzuk, borsozzuk, ebbe is mehet szerecsendió (nekem abból nincs olyan, hogy sok). Választhatunk, hogy a langyos zöldségeket belekeverjük-e a tojásos masszába vagy sem, én úgy döntöttem, hogy ezt most nem teszem.

A tésztát kibontottam a csomagolásból, kibéleltem vele egy 26 cm-es piteformát. A tésztát gyárilag kerekre nyújtották, így könnyű dolgunk van vele, nem kell formázgatni, nyújtogatni. Talán egy centi felesleges tésztát vágtam le róla, azt felhasználhattam volna a teteje díszítésére, de most nem volt kedvem hozzá. (Mondtam már, hogy lakásfelújításban vagyunk? Nem? Akkor most mondom. Díszítgesse a quiche tetejét ilyenkor az, akinek hét anyja lakik egy utcában.)

A tészta alját megszúrkáltam villával, szórtam rá egy kevés zsemlemorzsát a biztonság kedvéért*, majd a megpárolt zöldségeket egyenletesen elterítettem a mélyedésben. Ráöntöttem a sajtos, tojásos keveréket, és betoltam az egészet a 190 fokra előmelegített sütőbe. Pontosan 30 percig sült, és tökéletes lett ennyi idő alatt.

* kész quiche tészta nélkül is van ám élet, ha magunk készítjük el az alapot, akkor azt vaksütéssel elő kell sütni, kerámiagolyót, babot, lencsét szórunk ekkor a sütőpapírral letakart tésztára, és 15 percig elősütjük. Töltés előtt pedig a félig megsült tésztát megkenjük tojásfehérjével, hogy a töltelék ne áztassa el az aljat. Kész tészta esetében elég egy marék zsemlemorzsa, kész, passz.