Alap pite recept, most éppen meggyel

A pite a legnagyobb családi kedvenc nálunk. Télen almával, nyáron meggyel, sárgabarackkal, szilvával készül. Legjobb másnaposan, amikor a gyümölcs már megpuhította kicsit a tésztát. De persze isteni frissen is, mondjuk langyosan. Esetleg forrón. Vagy hidegen:) Meg bárhogy...

Hozzávalók:

 

40 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg kristálycukor  (nagyanyám azt mondta, pitébe felesleges a porcukrot "pazallni", jó abba a kristály is, én pedig világéletemben hittem nagyanyámnak)

1 egész tojás és 1 tojás sárgája (a 2. tojás fehérje éppen jól jön majd a pite tetejének lekenéséhez)

1 csomag sütőpor

reszelt citromhéj

Elkészítés:

 

A lisztbe belevegyítjük a sütőport, elmorzsoljuk a vajjal, a tojással, cukorral, citromhéjjal, egy csipet sóval. Ha ellenáll a tészta, akarom mondani, nem áll össze könnyedén, adjunk hozzá egy kis tejfölt, de óvatosan, mert attól kissé törékenyebb-morzsásabb lesz majd, mint tejföl nélkül. Tapasztalatom szerint egy-két evőkanállal mindig felvesz.

Két részre osztjuk a tésztát, egy közepes tepsit kibélelünk az egyik felével. Érdemes kinyújtani, úgy beletenni a tepsibe ahelyett, hogy kézzel csak belenyomkodnánk, esztétikusabb lesz a végeredmény. Darált dióval/mandulával meghintem a tésztát. Erre kerül a töltelék. Lehet alma, meggy, szilva. Én minden gyümölcsöt nyersen teszek bele, így az almát is, de ez - mint oly sok minden - ízlés kérdése. Meghámozom, lereszelem, ízesítem (fahéj, szegfűszeg, mazsola, és innen sem sajnálom a citromhéjat).  Dió/mandula a tetejére sem árt, majd jöhet a második lap.

Megszurkálom sűrűn villával, lekenem tojásfehérjével, és 180 fokos sütőben legalább 30 percig sütöm.

Ennél a süteménynél ugyebár nem működik a tűpróba, úgyhogy kénytelenek vagyunk a jószerencsénkre és/vagy tapasztalatunkra hagyatkozni annak eldöntésére, hogy jó-e már a pite. Azért a széle szokott segíteni a dilemma eldöntésében: ha barnább, mint a többi részen, nagy valószínűséggel kivehetjük a sütőből a tepsit.

Cukkini krémleves

Van egy közepes méretű túltermelési válság nálunk cukkiniből, mert kaptam a lányomtól is, és Misi barátomtól is néhány igazán szép példányt. Nagy újdonság ez nekem, nekem, aki mindig a piacon vettem a cukkinit. És most hipp-hopp, ott figyel a kamrában jó pár darab. Készül belőle a hétvégén sütemény - igen, sütemény! -, de most összedobtam egy végtelenül egyszerű, nagyon ízletes levest, amit az egyik TV Paprikás sorozatomból lestem el. Szeretem a munkámat, szeretek inspirálódni azokból a sorozatokból, amelyeknek én vagyok a lektora - most éppen három ilyen van. Nagyon ajánlom ezt a levest, a mai esős, szürke, vigasztalan hétköznapon különösen, de szerintem ez hidegen is finom lehet. Talán még idén lesz alkalmunk azt a változatot is kipróbálni.

Hozzávalók:

60-70 dkg cukkini héjával, kimagozva, fél karikákra vágva
1 db nagyobb méretű krumpli
1 fej vöröshagyma
1,5 liter zöldség alaplé
só
bors
citrombors
1 csokor petrezselyem
50 ml tejszín (elhagyható)

Elkészítés:

A felaprított cukkinit, burgonyát, hagymát lábasba tesszük, felöntjük az alaplével, sózzuk, borsozzuk, és puhára főzzük a zöldségeket. Turmixgép poharába öntjük, beledobunk egy csokor petrezselymet is, szárával együtt, mindezt simára turmixoljuk. Visszaöntjük a lábasba, löttyintünk hozzá egy gondolatnyi tejszínt, ha akarunk, de ha nem, anélkül is finom, megkóstoltam. Sózzuk, borsozzuk még, ha szükségesnek találjuk, és már lehet is tálalni. Íze gazdagítható fokhagymával, szerecsendióval, úgyhogy használjuk bátran kedvenc fűszereinket.

Párizs

És ha már az előző posztban szóba került Párizs... a régi, tragikus hirtelenséggel elhalálozott blogomban rendszeresen mutattam fotókat utazásaimról, nyaralásaimról, és azt mindig szerették az olvasók. Ezen felbuzdulva ezt mostantól itt is megteszem, hiszen már több éve vezetem itt a blogot, valószínűleg nem költözöm már sehová (bár enyém az ahogyeszikugypuffad.hu domain név egy ideje...), úgyhogy fotókra fel!

Hotel de Ville

A kedvenc képem

 

A második...

 

Nagyon jó plakátjaik vannak

 

Utcai mutatványos kísérője őmacskasága

Rodin mester szentéjében

 

A legcsodásabb Rodin szobor

 

LADURÉE :D

 

Versailles

 

A pandamán blogger

 

Reggeli kávézásaink helyszíne. A mindig morcos pincérről nem mertem képet csinálni.

 St. Étienne - szívem csücske

 

A blogger :D

Gyümölcsös galette

A franciák nagy mágusok, tudom én ezt régen. Mintha nem lenne elég nekik Provence, a csodás boraik, az olajfa ligeteik, a tengerpartjuk, Párizsuk, a macaronjaik, a sajtjaik, a parfümjeik, de még a galette is... Az ő találmányuk ez a cucc, ami amilyen egyszerű, olyan baromi finom, kettőt se pislantasz, és készen van, ráadásul a konyha sem úszik a csatakos mindenfélében, mert gyakorlatilag kell hozzá egy darab robotgép - én a kicsi, könnyen elmosható darabomat használom ilyenkor, nem veszem elő a nagyot -, meg egy sütőlap, aztán részemről a fáklyás menet. És mondom, cserébe mindez még valami bitang jó is tud lenni. Van benne egy vékony réteg tészta, csak úgy mutatóba, rengeteg gyümölcs, amiket akár variálni is lehet egymással, büntetlenül lehet mellé fagylaltot tálalni, egyszóval verhetetlen egy sütemény ez.
Ez egy nagyjából kétszemélyes adag, ha többre van szükség, arányosan lehet tolni a mennyiségeket. Ha vendégeknek szánjuk, csinálhatunk egyszemélyes kis tortácskákat is.

Hozzávalók:

12 dkg liszt
1/2 tk cukor
só
6 dkg vaj
1 tojás

Töltelék:

ehhez a tészta mennyiséghez 25 dkg gyümölcs- őszibarack vékony szeletekre
vágva, szilva felaprítva
1-1 tekintélyes csipet fahéj, őrölt gyömbér, szegfűszeg,
1 teáskanál cukor
1 dkg vaj

Elkészítés:

A tésztát robotgéppel állítottam össze: a lisztet és a cukrot beletettem a késes aprítóba, hozzáadtam a felkockázott hideg vajat, majd a gépet néhányszor elindítva összekevertettem az anyagokat. Hozzáadtam a tojást és a csipet sót, elindítottam még néhány másodpercre a gépet, és a tészta készen is volt. Folpackba csomagolva fél órát pihent a hűtőben.
Amikor lehűlt, lisztezett deszkán egy milliméter vastag kört nyújtottam belőle, a szélén néhány centis sávot szabadon hagyva rápakoltam a gyümölcsdarabokat. Megszórtam őket egy kevés cukorral (illetve esetünkben Canderellel), a fűszerekkel, dobtam rá 2-3 darabka vajat, majd a tészta üresen maradt részét csinosan felhajtogattam a gyümölcsökre. Ezután 200 fokon 20 percig sütöttem a süteményt.
Ajánlom a süteményt forrón, langyosan, vagy akár hidegen konyhai analfabétáknak, haladóknak, dőzsölőknek és fogyókúrázóknak egyaránt

Lamington, az ausztrál kókuszkocka

A sütemény névadója Lord Lamington, aki Queensland (Ausztrália) kormányzója volt valamikor a messze, messze régmúltban. A fotó 2008-ban készült, és a freeblognak "köszönhetően" a web legeslegmélyebb bugyrából kellett előásnom, szóval most ilyet tudok róla prezentálni. Ezt a süteményt a magyar konyha is ismeri, kicsit talán ódivatúnak tűnik a mostanság menő cupcake, cakepop, macaron és ekler fánk között, de én híve vagyok az előbb felsoroltak mellett a régi, bevált receptek megőrzésének is.

Hozzávalók:

12,5 dkg vaj

14 dkg porcukor

1 teáskanál vaníliakivonat

2 tojás

25 dkg liszt

2 teáskanál sütőpor

1,2 dl tej

A mázhoz:

30 dkg porcukor

5-6 evőkanál kakaópor

2,5 dl forróvíz

60 ml tej

8 dkg vaj

kb. 15 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:

A vajat habosra keverem, majd hozzáadom a vaníliát és a cukrot is. Addig keverem, amíg világos színű és könnyű nem lesz a massza. Ekkor hozzáadom egyenként a tojásokat, majd pedig felváltva a sütőporos lisztet és a tejet. Kivajazott tepsibe öntöm a masszát. Legideálisabb méret a 18x27 centis tepsi, ebben lesz olyan magas a piskóta, amilyenre szükségünk van. 180 fokos sütőben 30 percig sül. 10 percig hagyjuk a tepsiben pihenni a tésztát, mielőtt rácsra borítjuk. Ha kihűlt, 16 kockára vágjuk a tésztát.

Elkészítjük a csokiszószt. A hozzávalókat alaposan elkeverjük, hogy ne legyen benne csomó. A kihűlt piskótakockákat két villa segítségével megmártjuk a csokiszószban, lecsöpögtetjük, és megforgatjuk a reszelt kókuszban.

Krémes, gyümölcsös pite

Mondhatjuk, hogy pudingos, valóban, ahogy a kép feliratában szerepel. De nem, szó sincs zacskós pudingporról, bocs... Amiből a krém lesz, az a tejföl, a tejszín, a tojás és a keményítő. Nem mintha mindenáron pudingpor ellenes lennék, de hát az is tele van mesterséges aromával, keményítőt enkezünkkel is képesek vagyunk a krémbe szórni, úgyhogy inkább maradjunk ennél a verziónál. És mondhatom, érdemes maradni, mert ez a sütemény nagyon jó. Könnyen is készíthető, gyorsan meg is van, és isteni. Mondjuk langyosan...

Az alapja egy vajas tészta, de semmi faxni, hűtés, mifene nincs vele, összeállítottam, a formába igazgattam, elősütöttem, csók.  A krém összekeverése szintén néhány perc, a sütőben eltölt 15+30 percet... hát szerintem a vasárnapi ebéd főzése közben ennyi idő bőven belefér a desszert elkészítésébe.

Hozzávalók a tésztához:

20 dkg liszt

5 dkg cukor

10 dkg vaj

egy csipet só

2 evőkanál darált mandula

vanília őrlemény vagy kivonat

egy kevés tejföl

A krémhez:

1 dl tejszín

1 dl tejföl

1 tojás

2 evőkanál méz (vagy agavé szirup)

1,5 evőkanál étkezési keményítő

2 evőkanál darált mandula

50 dkg gyümölcs, lehet vegyesen is akár. Ajánlom hozzá a meggyet, az áfonyát, a ribizlit, málna is jó lehet hozzá. Ó, és persze a nektarin! Meg a szeder. Esetleg a ringló.

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit összegyúrom, mégpedig úgy, hogy a vajat olvasztott, kihűtött formában adom a száraz anyagokhoz. Ha esetleg nem akarna összeállni a matéria, adjunk hozzá egy kevés tejfölt, de csak annyit, amennyitől gombóccá tudjuk formálni a tésztát.

Egy megfelelő méretű tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Én most egy 21x21 centis sütőformát használtam, de ha van 22-24 centis kerek gyümölcstorta formánk, az is ideális. Sütőpapírok között nyújtottam ki a tésztát, és rögtön azzal emeltem be a formába, amin nyújtottam. Már nyújtás közben peremet képeztem a süteménynek, hogy legyen, ami megtartja a krémet. A tésztára babot szórtam, és 175 fokos sütőbe tettem elősütni 15 percre.

Közben a krém hozzávalóit - a darált mandula kivételével - krémmé kevertem. Amikor letelt az elősütési idő, a babot eltávolítottam a tésztáról, a marék mandulát beleszórtam a tésztába, hogy kicsit felszívja a krém nedvességét, beleöntöttem a krémet, kiraktam a megtisztított meggyel és áfonyával, visszatettem a formát a sütőbe, és még 30 percig sütöttem.

Eredeti recept: ritakonyhaja.hu

Házi pita recept

Vannak ételek, amikhez pita kell, és pont. Ilyen a falafel, a hummusz, és az összes olyan kaja, amihez kell egy jó alap, amibe belepakoljuk a tölteléket: húst, zöldséget, savanyúságot, mártást. Szóval a pita, az kell. És miért vennél hipermarketben agyontartósított, sápadt, kicsit sem gusztusos műpitát, ha nagyjából egy óra ráfordított idővel és 10 percnyi ráfordított munkával elkészítheted a saját, otthoni pitádat? A recept roppant egyszerű, semmi extra nem kell hozzá, csak egy kevés lelkesedés.

Hozzávalók 4 darabhoz:

25 dkg liszt
1,5 dl langyos víz
1,5 dkg élesztő
1 evőkanál olívaolaj
1 teáskanál só
1 csapott teáskanál cukor

Elkészítés:

A lisztet tálba öntjük, beletesszük a sót, az olajat. A langyos vízbe beleöntjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, megvárjuk, hogy habos legyen, azaz felfusson, ekkor a liszthez adjuk, és sima tésztává dagasztjuk az anyagokat. Letakarva duplájára kelesztjük. Ez nyáridőben, meleg konyhában gyorsan megy.

Ha a tészta megkelt, könnyedén átgyúrjuk, négy darabja vágjuk és gombócokat formázunk belőlük, és újabb 15-20 percre pihenni hagyjuk. Ez fontos, hiszen ez alatt a 15-20 perc alatt a tészta változáson megy keresztül, ha pedig letelik az idő, sokkal jobban tudjuk majd nyújtani a gombócokat.

A tésztából kerek lapokat nyújtunk, maximum fél centi vastagokat. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. Én a pitát a sütő rácsán szoktam sütni, nem sütőlapon, úgyhogy szépen a rácsra ültetjük a négy szerencsést, és amikor a sütő eléri a 200 fokot, betesszük a rácsot. 

Látni fogjuk, hogy a piták szépen megemelkednek majd. Amikor kezdenek színt kapni - 10-15 perc múlva, ki is vehetjük őket. Rögtön bugyoláljuk tiszta konyharuhába, a saját gőzüktől kicsit megpuhulnak majd.

Töltött tojás melegen

Anyámtól tanultam a receptet, már egészen kisgyerek koromról vannak emlékeim, amikor töltött tojás volt a vacsora nálunk. Az első pillanattól kezdve imádtam, ma is bármikor meg tudom enni. Rizzsel körítve önálló vacsora lehet, hidegen - úgy értem, kihűlve - is nagyon finom, ezért nem fordult elő sosem, hogy ha egy kicsit nagyobb adagot sikerült készíteni, pocsékba menjen akár csak egy fél tojás is. A konyhában járva-kelve felkaptam egy-egy darabot, és mire körülnéztünk, már üres volt a jénai.

Hozzávalók:

személyenként 2 db tojás
zsemle vagy toast kenyér
tejföl
só
bors
petrezselyem
mustár

Elkészítés:

A tojásokat keményre főzzük, hideg vízbe merítjük, kihűtjük, meghámozzuk és félbe vágjuk. A sárgájukat egy tálba tesszük, a fél fehérjéket pedig egy megfelelő méretű sütőtálba ültetjük, amit előzőleg kissé kiolajozunk. 

A tojások sárgáihoz hozzáadjuk a tejben megáztatott, alaposan kifacsart zsemlét vagy kenyeret. A kenyér mennyisége nyilván függ attól, hány tojásunk van, az a lényeg, hogy ne tengjen túl a masszában az áztatott kenyérféle, mert akkor nem lesz jóízű a töltött tojásunk. Egy zsemlénél vagy két szelet toastnál többre ritkán szokott szükség lenni. 

A tojásos-kenyeres keveréket ízesítjük sóval, borssal, apróra vágott petrezselyemmel, egy teáskanálnyi mustárral. Kikeverjük, és ha nagyon szilárdnak találnánk, egy egészen kevés tejföllel lazíthatjuk. 

Ezután kanállal töltsük meg a fél tojásfehérjéket, púposan legyen a töltelék a tojásokban, formázzanak egész tojást. Ha minden fehérje hajót megtöltöttünk, kicsit nedves kézzel simítsuk egyenletesre a krém felszínét, locsoljuk meg az egészet tejföllel (ha nagyon sűrű a tejfölünk, egy pici tejszínnel lazíthatjuk), és 180 fokos sütőben süssük maximum 20 percig az ételt.

TIPP:

-Sütéskor igényel némi odafigyelést az étel, ha túlsütjük, a tölteléket tartó fehérje nemkívánatos, gumis állagot vehet fel. Igazából elég, ha átforrósítjuk az ételt, még az sem szükséges feltétlenül, hogy a tejföl a tetején színt kapjon. Legyen inkább kicsit sápadtabb, mint gumis, nem igaz? 

- Tálalhatunk mellé párolt rizs, rizibizit, gombás rizst.