Mondhatjuk, hogy pudingos, valóban, ahogy a kép feliratában szerepel. De nem, szó sincs zacskós pudingporról, bocs... Amiből a krém lesz, az a tejföl, a tejszín, a tojás és a keményítő. Nem mintha mindenáron pudingpor ellenes lennék, de hát az is tele van mesterséges aromával, keményítőt enkezünkkel is képesek vagyunk a krémbe szórni, úgyhogy inkább maradjunk ennél a verziónál. És mondhatom, érdemes maradni, mert ez a sütemény nagyon jó. Könnyen is készíthető, gyorsan meg is van, és isteni. Mondjuk langyosan...
Az alapja egy vajas tészta, de semmi faxni, hűtés, mifene nincs vele, összeállítottam, a formába igazgattam, elősütöttem, csók. A krém összekeverése szintén néhány perc, a sütőben eltölt 15+30 percet... hát szerintem a vasárnapi ebéd főzése közben ennyi idő bőven belefér a desszert elkészítésébe.
Hozzávalók a tésztához:
20 dkg liszt
5 dkg cukor
10 dkg vaj
egy csipet só
2 evőkanál darált mandula
vanília őrlemény vagy kivonat
egy kevés tejföl
A krémhez:
1 dl tejszín
1 dl tejföl
1 tojás
2 evőkanál méz (vagy agavé szirup)
1,5 evőkanál étkezési keményítő
2 evőkanál darált mandula
50 dkg gyümölcs, lehet vegyesen is akár. Ajánlom hozzá a meggyet, az áfonyát, a ribizlit, málna is jó lehet hozzá. Ó, és persze a nektarin! Meg a szeder. Esetleg a ringló.
Elkészítés:
A tészta hozzávalóit összegyúrom, mégpedig úgy, hogy a vajat olvasztott, kihűtött formában adom a száraz anyagokhoz. Ha esetleg nem akarna összeállni a matéria, adjunk hozzá egy kevés tejfölt, de csak annyit, amennyitől gombóccá tudjuk formálni a tésztát.
Egy megfelelő méretű tepsit béleljünk ki sütőpapírral. Én most egy 21x21 centis sütőformát használtam, de ha van 22-24 centis kerek gyümölcstorta formánk, az is ideális. Sütőpapírok között nyújtottam ki a tésztát, és rögtön azzal emeltem be a formába, amin nyújtottam. Már nyújtás közben peremet képeztem a süteménynek, hogy legyen, ami megtartja a krémet. A tésztára babot szórtam, és 175 fokos sütőbe tettem elősütni 15 percre.
Közben a krém hozzávalóit - a darált mandula kivételével - krémmé kevertem. Amikor letelt az elősütési idő, a babot eltávolítottam a tésztáról, a marék mandulát beleszórtam a tésztába, hogy kicsit felszívja a krém nedvességét, beleöntöttem a krémet, kiraktam a megtisztított meggyel és áfonyával, visszatettem a formát a sütőbe, és még 30 percig sütöttem.
Eredeti recept: ritakonyhaja.hu
Irtó klaasz lehetett :-)))
VálaszTörlésAzt szeretném kérdezni - ne nézz hülyének - de én még életemben nem sütöttem így elő tésztát, a bab vagy rizs, vagy ilyesmi, amivel megcsináljuk az utána kidobandó, vagy felhasználható-e még ?????
Őrületesen megkönnyebbülök a választól, mert tényleg nem tudom, de mindig fúrta az oldalamat:-))))
Zacskóba vele, aztán jó lesz a következő vakon sütésnél. Másra már nem jó később.
Törléselnézést, klassz a kaasz...
TörlésOké, köszi, tehát csak a vaksütésekhez :-)))
VálaszTörlésKépzeld, ha főztem volna ilyenből bablevest, megöltek volna itthon:-)))
Hogy vagytok, remélem fiad jobban, ti meg szuperül :-))))
Kedves Éva!
VálaszTörlésSosem hallottam erről a babbal elősütéses dologról, igaz is, nagyon kezdő háziasszony vagyok. Ez mire, illetve miért jó? Formát ad a tésztának? Vagy miért?
Helló :) A vaksütés azért szükséges, hogy a tészta megsüljön, és a belekerülő töltelék ne áztassa el. A bab, rizs, lencse pedig azért kell rá, hogy a tészta ne hólyagosodjon-púposodjon fel. Bármit lehet használni a fent említettek közül, sőt, a világ boldogabbik felén lehet kapni agyaggolyókat, hogy ne pocsékoljunk babféléket vagy rizst a vaksütéshez. Azok ugyanis később nem használhatók már étkezési célra. Én egy dobozban tartom a babot, és mindig ugyanazt az adagot használom vaksütéskor. Ha rizs lenne a legkézenfekvőbb anyag, érdemes a tésztára előtte egy darab sütőpapírt teríteni, mert a rizs hajlamos belesülni a tésztába, a nagyobb szemű babok vagy a lencse kevésbé.
TörlésKöszönöm a kimerítő választ! Megpróbálkozom ezzel a sütivel!! :))
VálaszTörlés