Több répatorta recept is van a blogon, őszintén szólva egyik jobb, mint a másik, de szembejött velem Bebepiskóta receptje, ami olyan csinos, étvágygerjesztő volt, hogy kedvet kaptam hozzá. Mindazonáltal egy kevés változtatást eszközöltem a recepten, és bár az első próbálkozás hamvába holt (így jár az, aki nem figyel eléggé, és hirtelen felindulásból nem jó oldalról tekeri fel a piskótatekercset, az meg szanaszét törik), a második sikeresnek bizonyult. Persze nem kell aggódni, az első variációt is elpusztítottuk, mert téglalapokra vágtam az elrepedt piskótát, és egymás tetejére rakosgatva töltöttem meg a krémmel. A leeső, nem használható darabokat pedig elcsipegettük kávé mellé.
Hozzávalók:
15 dkg barna cukor3 db egész tojás
17 dkg liszt
2 evőkanál olaj
2 közepes répa, súlyra kb. 15 dkg
ízlés szerinti mennyiségben apróra vágott dió/mandula
1 teáskanál sütőpor
1 teáskanál fahéj
1 mokkáskanál őrölt gyömbér
1 késhegynyi őrölt szegfűszeg
1 citrom reszelt héja
opcionálisan némi mazsola
25 dkg mascarpone
5 dkg porcukor
200 ml tejszín
1 teáskanál vaníliakivonat
25 dkg mascarpone
5 dkg porcukor
200 ml tejszín
1 teáskanál vaníliakivonat
Elkészítés:
A tojásokat a cukorral habosra, fehéredésig keverjük. Ez a legfontosabb lépés az ügymenetben, ettől függ, mennyire lesz levegős a süteményünk. Nyilván a reszelt répától nehezebb lesz, mint egy igazi piskóta, de fontos, hogy minél több levegőt vigyünk a tojás-cukor keverékbe.
Amikor a hab szép világos, a térfogata legalább háromszorosa az eredetinek, akkor rászitálom a sütőporral, fűszerekkel elkevert lisztet, mehet bele a citromhéj, az olaj, a dió, és egy spatulával a piskótánál ismert módon óvatosan elkeverünk a cukros tojásban minden egyebet. Ne maradjanak a krémben lisztes csomók. Utoljára keverem bele a reszelt sárgarépát.
Egy sütőpapírral kibélelem a tepsit, és szintén spatulával egyenletes vastagságban elterítem a tésztát rajta.
180 fokon 17-20 percig sütöm, fogpiszkálóval ellenőrzöm, és amikor az már szárazon jön ki a tésztából, kiveszem a sütőből a tepsit. Fontos, hogy ne szárítsuk ki, ne süssük túl a tésztát.
A piskótát egy porcukorral meghintett tiszta konyharuhára/sütőpapírra fordítom, arccal lefelé landol a porcukorra, a talpáról azon melegében eltávolítom a papírt, amin sült. A porcukor azért kell, hogy ne ragadjon a ruhára a piskóta.
A piskótát a rövidebbik oldalánál fogva óvatosan, lassan feltekerem, segítségül híva a konyharuhát, majd a beburkolt tekercset kihűlésig félreteszem.
Közben elkészítem a krémet: a szobahőmérsékletű mascarponét a jó hideg tejszínnel és cukorral habos krémmé keverem, én szeretek hozzáadni vanília kivonatot is, ez erősíti az ízét.
Óvatosan kitekerem a kihűlt tekercset, megkenem a krém felével-kétharmadával, majd vigyázva, hogy ne roncsolódjon, visszagöngyölöm a piskótát. Alulra kerüljön értelemszerűen a dupla rész, ha szükségesnek találod, töltés előtt akár körbe is szélezheted kissé a tésztát, a kissé jobban megsült széleknek örülni fog a következő csésze kávéd 😀
Nem érdemes nagyon sok krémet tölteni a tekercsbe, mert feltekerésnél orrán-száján fog kitüremkedni a cucc, nem leszel boldog.
Érdemes a tekercset szorosan folpackba tekerni, szaloncukor módjára szorosan megcsavarni a folpack végeit, és a megtöltött süteményt néhány órára a hűtőben parkoltatni, így szép formája lesz.
A maradék krémet habzsákba töltöm, aminek a végébe valami szép, mintás csövet teszek, és megdíszítem a tekercset a krémmel.
Alkalomnak megfelelően díszíthető húsvéti izékkel, marcipán répákkal, virágokkal, vagy ami eszedbe jut, de az is elég, ha néhány szép fél diót nyomkodsz a krémbe. Egyet kérek: színes cukordarát ne használj, mert az annyira fujj! 😂
Répatorta receptek a blogon:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése