2024. február 22., csütörtök

Gombás, kelbimbós leveles tésztás lepény

Nagy barátja vagyok az életünket megkönnyítő dolgoknak a konyhában is. Van persze sok minden, amit nem vennék meg készen, mert jobbnak tartom a végeredményt, ha magam készítem el az adott ételt (gondolok itt dobozos besamelre például, amit időnként a Lidlben lehet kapni, vagy a mirelit szilvásgombócra, aminél tízmilliószor jobb a saját kezűleg készített, és biztosan tudnék még példát mondani, ha rászánnám az időt, de legyen elég most ennyi), ugyanakkor vannak olyanok is, aminek sose állnék neki, amikor nagyon jó minőségben megvásárolhatom a boltban is. Tipikus példája ennek a leveles tészta. És amióta nemcsak fagyasztottat, hanem frisset is lehet kapni, azóta az egyik kedvenc hozzávalóm. 



Ezt a gombás, kelbimbós változatot hirtelen felindulásból követtem el hétfői ebédre, amíg a férjem és a fiam vásárolni voltak, én pedig arra gondoltam, hogy ezt a számukra utálatos feladatot valamiképpen honorálnom kell, úgyhogy mese nincs, jár nekik a friss, meleg ebéd.

Hozzávalók: 

1 csomag friss leveles tészta
50 dkg barna csiperke
2 marék apró kelbimbó
2 fej lilahagyma
25 dkg ricotta
reszelt mozarella
reszelt parmezán
néhány darabka kéksajt
1 marék friss spenót (elhagyható, de jót tesz neki)
2 evőkanál olívaolaj

bors
kakukkfű

Elkészítés:

Elsőként a kelbimbót tisztítottam meg, majd sós vízben odatettem főni. Közben szálasra vágtam 2 fej lilahagymát, odatettem az olívaolajon párolódni egy kis sóval. Ne pirítsuk, inkább pároljuk, hogy előjöjjön a kellemesen édes íze.

Amíg a hagyma izzad, megmostam, felszeleteltem a csiperkét is, amikor mindet felvágtam, feltekertem a lángot a serpenyő alatt, és két részletben megsütöttem a gombát. Ilyenkor az történik, hogy a gomba valóban sül, és nem ereszt levet, amitől inkább főne. Kakukkfűvel, borssal fűszereztem. Időközben kihalásztam a kelbimbókat a főzővizükből, beledobáltam a gomba mellé, azt is pirítottam néhány percig, végül a megmosott, lecsöpögtetett spenót került a serpenyőbe. Amikor a spenót is összeesett, még egy kevés sóval korrigáltam az ízeket, és készen is voltunk.

A ricottába belekevertem egy maréknyi sajtot, volt közte reszelt mozzarella, parmezán és kéksajt, egyenletesen elkentem az addigra már a tepsiben tartózkodó, kitekert, villával megszúrkált tésztán, megraktam a gombás töltelékkel, megszórtam még reszelt sajtokkal, és betoltam a 200 fokos sütőbe, ahol 20 perc alatt arany barnára sült.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése