2020. január 1., szerda

Dal makhani, azaz indiai lencse dal

Szívem szerint nem írnám le, hogy indiai lencsefőzelék, de ha jól akarnám meghatározni a dal makhanit, mégis ezt kéne mondanom. Pedig nem igazán helytálló, hogy lefőzelékezem, hiszen a dalban nincs semmilyen sűrítés, nem úgy, mint egy főzelékben, mégis, magyar fül, magyar ízlés számára így a legérhetőbb. 
Már tavaly is készültem, hogy elkészítsem a Chili és vanílila által publikált receptet, de valahogy elment az idő, ha jól emlékszem, és végül a saját 15 perces, klasszikus magyar változatomat készítettem el.
Mivel mindannyian szeretjük az indiai konyhát, idén elhatároztam, ha piros hó esik, akkor is megfőzöm ezt a dalt. Szerencsére piros hó nem esett, fehér se, és én ezt személy szerint annyira nem bánom, de ez mellékszál.
A spájzban várta a sorát 40 deka Puy-i lencse, amit a lencsék kaviárjának hívnak, hiszen termesztésének módja miatt lényegesen többe kerül, mint más fajták. Fekete színű, apró szemű, zamatos fajta. Úgyhogy ezt a csomagot fogtam meg, és áztattam be 31-én reggel... 
Egyedül az autentikus receptből egyetlen hozzávaló nem volt otthon, ez pedig a kasuri methi, azaz a görögszéna/lepkeszeg leveles változata, görögszéna magot meg nem mertem beletenni. De ha legközelebb az Ázsia bolt felé járok, feltétlenül beszerzek egy csomag szárított változatot, nagyon kíváncsi vagyok, mennyiben változtatja meg az étel ízét.
Egyébként a recept nem pont ugyanaz, mint Zsófié, mert megnéztem egy-két videót, mielőtt nekiálltam főzni (a szilveszteri Presser-Amadinda koncert után), és változtattam a fűszerezésen.


Hozzávalók:

40 dkg lencse (eredetileg urad dal, amit ázsiai boltokban megvásárolhattok, de sima, általunk ismert lencséből is elkészíthető)
1 nagy fej vöröshagyma
5 dkg vaj
2-3 fahéj rúd, nem kell, hogy nagyok legyenek
3 db fekete kardamom
5 db szegfűszeg
1 púpos teáskanál kurkuma
2 teáskanál őrölt római kömény
1 teáskanál őrölt koriander
1 púpos teáskanál garam masala
1 evőkanál gyömbér-fokhagyma püré (egy jó nagy ujjnyi gyömbért, ill. 3 gerezd fokhagymát reszelünk finomra hozzá, de készen is kapható szintén az Ázsia boltban)
1 teáskanál füstölt paprika
1 kevés cayenne-i bors, nem akartam, hogy vad erős legyen az étel
1 nagy doboz kókusztej
40 dkg hámozott, aprított paradicsom konzerv
tálaláshoz tejszín

Elkészítés:

A lencsét alaposan (rengeteg vízből, mert irtó szennyezett volt) megmostam, reggel beáztattam, majd késő este kuktában 10 percig főztem. A főzővízbe került só (ez a Puy-i lencse előnye, ezt meg szabad sózni, nem keményedik meg a sózástól), szegfűszeg és fahéj.
Közben egy serpenyőben megolvasztottam a vajat,, rádobtam az igen apróra vágott vöröshagymát, és elkezdtem párolni. Mindaddig folytattam, amíg a hagyma szép aranybarna nem lett. Ekkor rádobtam a gyömbért és a fokhagymát, egy percig pirítottam, hozzáadtam a kurkumát, római köményt, koriandert, garam masalát és a füstölt paprikát, valamint a cayenne-i borsot, azzal is pirítottam vagy két percig. Ezen a ponton érkezett a serpenyőbe a paradicsom konzerv, és amikor felforrt a keverék, hozzáöntöttem a lencsét is, a megmaradt főzőlével együtt.
Itt végképp eltértem Zsófi receptjétől, mert nem a sütőben folytattam a főzést, hanem a slow cookeremben. Nagyon tudom ajánlani mindenkinek ezt az edényt, akinek pedig van, mindenképpen ebben főzze a dalt, reggelre, mire felkel, kész étel fogja várni a konyhában. Tehát az egész miskulanciát belezuttyintottam a slow cookerbe, hozzáadtam a kókusztejet, kissé utánasóztam, majd low fokozaton (azaz 80 fokon) elindítottam a szerkezetet, és hajnali 4-kor, amikor kikóvályogtam a konyhába, le is zártam. Ez azt jelenti, hogy 5 és fél órát főtt a lencse, esélytelen volt, hogy ne legyen jó, hiszen már a serpenyőben is tökéletes volt. A slow cookerben besűrűsödött, elnyerte a végleges állagát.
Tálaláshoz naant sütöttem mellé, és a tányérokban adtunk neki egy csöpp tejszínt, és még egy kis vajat.

Szerintem az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerét értem el a családomnál, a fiam konkrétan és szó szerint kezet csókolt, valamint számolhatatlanul sokszor elmondta, hogy ez nagyon finom, és már nem is emlékszik, mikor evett ilyen finomat, mármint olyasmit, amit új receptúra szerint készítettem.



3 megjegyzés:

  1. A kézcsókolás a minimum volt ez után a főzelék után <3

    VálaszTörlés
  2. Mikolai Erzsébet2020. 01. 12. 9:23

    Kedves Éva !
    Kérem írja meg (akár privátban) milyen slow cooker-t használ, mert nem igazán találtam ilyet magyar oldalakon.
    Köszönöm a segítséget ! üdvözlettel: Erzsébet

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Erzsébet, hátha látja valamikor ezt a régi kommentet (én csak most találtam rá a kérdésére sajnos). Nekem Hollandiából hozta a barátnőm a slow cookert sok éve, de a Russel Hobbsnak elég jó van, ami itthon is kapható. https://www.emag.hu/search/slow+cooker

      Törlés