Mi tagadás, rajongok a limoncellóért. Nem hiszem, hogy jöttem volna valaha úgy haza Olaszországból, hogy a bőröndömben ne lapult volna egy-két üvegecske. Idén tavaszi, csodás emlékű utazásomról is hoztam, de most rafinált voltam, olyat vettem a reptéren, amiben négy kis üveg van, úgyhogy egyszemélyes adagokban tudtam magamba infundálni az isteni nedűt, ami azért lényeges szempont, mert a férjem például egyáltalán nem él a limoncellóval. Teljességgel érthetetlen számomra ez a hozzáállás, de ahogy drága nagyanyám mondta annak idején, ha valamiből nem kértünk, nem ettünk, nem ittunk: fiam, olyan, mintha hozzátennél 😂
Miután a Szőrös és Kisjuhász Kertészetben idén is megszedtem a magam Meyer citrom adagját, első gondolatom az volt, hogy a lemon curd mellett mindenképpen adok egy esélyt a házi limoncellónak is. Igaz, karácsonyra már nem lesz kész, hiszen 3 hetet érnie kell, de jó lesz az januárban is, ebben biztos vagyok.
Hozzávalók:
7 dl vodka15 db kezeletlen héjú citrom
2,5 dl víz
25 dkg kristálycukor
Elkészítés:
A citromokat alaposan megmostam, megtöröltem. Egy nagyon éles zöldséghámozóval a lehető legvékonyabban igyekeztem meghámozni a gyümölcsöket. A pucéran didergő citromok levét kinyomtam, és a narancslekvárban végezte.
Ha épp nem főzünk narancslekvárt és nem tudjuk nagy hirtelen felhasználni a citromlevet, öntsük jégkocka tartóba, fagyasszuk le, nagyon jól fog jönni később akár süteménybe, akár másmilyen ételbe, de simán kitart a fagyasztóban nyárig, a limonádé szezonig.
A lehántott citromhéjat egy literes csatos üvegbe tettem, felöntöttem a vodkával. Most pihen a kamrában, a hűvösben és sötétben. Minden nap megrázogatom egy kicsit. Ez azért fontos, mert az olaszok 90 valahány százalékos alkohollal készítik, az a brutál erős cucc sokkal hatékonyabban áztatja ki a citromhéjból azt, amit ki kell, a jóval gyengébb vodkának egy kicsit be kell segíteni. Szerintem én még majd egy-két nap múlva kanállal is meg fogom nyomkodni az alkoholban a héjakat.
Két hét múlva eljön az ideje annak, hogy a vízből és a cukorból szirupot főzzek, amikor kihűlt, azt a leszűrt vodkával összekeverjem*, és büszkén kortyolgassam a saját limoncellómat. Egészen biztosan nem lesz olyan, mint amit Olaszországból hozok, de az a jó érzés, hogy a citromot magam szüreteltem, én dolgoztam meg a likőrrel, ezt az apró differenciát kiegyenlíti majd.
* FONTOS! az alkohol és a szirup összekeverése úgy történik, hogy a cukorszirupot öntjük a vodkába, és sosem fordítva. Így tökéletesen lehet szabályozni a limoncello erősségét, mert annyi cukorszirupot tudsz adni az alkoholhoz, amennyit szeretnél, míg ha fordítva csinálod, akkor bármennyi szirupot is főztél, kénytelen leszel beleönteni az összes alkoholt, aztán ha kiderül, hogy nem vagy elégedett a végeredménnyel, késő bánat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése