Találkoztam egy recepttel a neten. Így kezdődik: hozzávalók 1 sütőtök, 5 db birsalma. Édes lelkem, aztán az a tök mekkora legyen? És kanadai, vagy hokkaido, vagy nagydobosi? És az almák? Öklömnyiek, vagy inkább akkorák, mint egy megtermett narancs? Imádom az ilyen recepteket... ja, várjunk csak! Nem is!
Mindazonáltal a lekvár zseni lett, azt hiszem, mostanában ez lesz a kedvenc lekvárom. A sütőtököt gyakorlatilag nem érezni benne, nyilván az édességet biztosítja, a birsalma sem olyan karakteres, de érezni lehet az ízét, és attól az egy citromtól olyan csodásan citrusos lesz az ízvilág, hogy őrület!
Kicsit megeresztettem a fantáziámat, mondjuk nagyon nem fáradtam bele, mert a tonkababon kívül más extrát nemigen tettem a lekvárba. Mutatom, hogy készül.
Hozzávalók:2 kiló kanadai sütőtök meghámozva, kimagozva (nekem ez másfél darab volt)
1 kg birsalma meghámozva, kimagozva (nekem 4 termetes darab)
1 db (lehetőleg bio) citrom héja és leve
2 db nagy fahéjrúd + még egy kevés őrölt, ízlés szerint a végén
35-40 dkg cukor
1 db tonkabab reszelve (elhagyható)
2 evőkanál vaníliakivonat
Elkészítés:
A tököt megmostam, meghámoztam, kimagoztam, a birsalmával ugyanezt tettem.
Viszonylag nagy kockákra vágtam mindkettőt, a birsalma nagyon gyorsan megfő, tehát azt hagyhatod nagyobbakra, de a tököt inkább vágd kisebb kockákra, hogy egyszerre főjenek meg.
Egy nagyobbacska fazékba tettem, belefacsartam a citrom levét és utánadobtam a vékonyan lehámozott héját is. Hozzáadtam a két mutatóujjnyi fahéjrudat is.
Annyi vizet öntöttem rá, hogy derékig ellepje a tököt és az almát, majd közepes lángon feltettem főni.
40 percet főtt a cucc, amikor úgy ítéltem meg, hogy jó lesz ez már így, és a merülő mixeremmel nekiestem. Ekkora szép sűrű volt az anyag, az alma már szétesett, és a tök is puha volt. Egy-két ressebb kockával találkoztam csak, amit egyszerűen kiemeltem a pépből és kanállal megnyomkodtam, aztán mehetett vissza a haverokhoz.
Itt és most jön a képbe a cukor. Ezt kóstolni kell, hogy ki milyen pikánsat szeret, nem szeret, mennyi cukrot hajlandó megenni, vagy mennyit nem. Bizonyára alternatív édesítőkkel is el lehet készíteni ezt a lekvárt. Én a fent említett cukor mennyiséggel elégedett voltam.
Felforraltam a cukorral is a pépet, hozzáadtam a vanília kivonatot, az őrölt fahéjat és a reszelt tonkababot. Néhány perc forralás után üvegekbe szedtem a lekvárt (9 kis üvegnyi lett, a legnagyobb üveg is max. 3 decis), 5 percre fejreállítottam, majd mentek a száraz dunsztba pihenni.
Jó tanács:
Amikor hozzáadod a cukrot a péphez, keverd folyamatosan, mert úgy köpköd, mint a fene, meg még annál is egy kicsit jobban. Nem mondom, hogy boldog voltam a frissen festett falon a lekvár pöttyöktől, de még időben megláttam és letörölgettem.
A lekvár egyébként gyönyörű színű, kellemesen citrusos, és ami nem elhanyagolható, hogy olcsó. 300 forint/kiló áron vettem a tököt, a birsnek 750 volt kilója, szóval a 2000 forintos barackhoz vagy eperhez képest igencsak baráti áron főzhetsz lekvárt, és mondhatom, semmivel nem silányabb ez, mint a baracklekvár.
Nyugodtan gondolhatsz már most a karácsonyra, kitűnő lesz ugyanis gasztroajándéknak is. Én szóltam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése