A legújabb kedvenc levesünk: sajtos brokkolileves

Hát igazából nem is brokkolileves, hanem zöldségleves és van benne brokkoli. De az egyébként nyugodtan elhagyható, ha valaki nem barátja a brokkolinak, helyettesíthető zöldborsóval vagy karfiollal is. Elkészítése egyszerű, 25 perc alatt megvan, és igazi comfort food jellegű étel. Pirítottam mellé zsemle karikákat, hát alig bírtuk abbahagyni a kanalazást. Langyosan a legfinomabb szerintem.

Hozzávalók:

2-3 evőkanál étolaj

2 dl tejszín (30 %-os)

1,5 liter zöldség alaplé

1 evőkanál liszt

1 termetesebb sárgarépa

1 vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

1 burgonya

1 kisebb fej brokkoli/2 marék zöldborsó/karfiol rózsák

15-20 dkg cheddar sajt reszelve

petrezselyemzöld

só

bors

1 kiskanál pirospaprika

ízlés szerint provence-i fűszerkeverék

Elkészítés:

A zöldségeket apró kockákra vágjuk. A hagymát is, a répát is, a krumplit is, és a brokkolit is felaprítjuk, hogy minél hamarabb puhára főjön. A szárát nehogy kidobjuk, meghámozva, felkockázva mehet az is a levesbe.

Az olajon elkezdjük párolni a hagymát, fokhagymát, két-három perc múlva utánaküldjük a répát, brokkoliszárat. Átforrósítjuk, kevergetjük. Fűszerezzük sóval, borssal, ha használunk, provence-i fűszerrel, megszórjuk a pirospaprikával. Ez el is hagyható, ha inkább fehéren szeretjük a leveseket.

Megszórjuk a kanálnyi liszttel, kicsit pirítjuk, felöntjük a zöldség alaplével, beletesszük a burgonyát is, és 10 percig főzzük a levest. A burgonya és a répa ekkor elkezd puhulni. 10 perc után jöhet a tejszín és a brokkoli rózsák, ezzel főzzük készre a levest. Ha jól felaprítottuk a brokkolit, néhány perc alatt elkészül. Végül belekeverjük a levesbe a reszelt sajtot, megkóstoljuk, ha kell, még kaphat sót, borsot, utoljára pedig megszórjuk a petrezselyemmel, amit szerintem ne spórolj ki belőle, nagyon friss ízt ad a levesnek.

Pirított zsemlével tálaltam.

Rántott cukkini

Nyilván mindenki, aki megfordult már főzési szándékkal egy konyhában, el tudja készíteni magától is a rántott cukkinit, mindazonáltal álljon itt a recept, mert hát sose lehet tudni, kinek jön jól, nem igaz?

Hozzávalók:

cukkini
só
bors
liszt
tojás
zsemlemorzsa

Elkészítés:

A cukkinit megmossuk, szárazra töröljük, és héjastól felkarikázzuk. Szívből ajánlom a minimum 5 milliméteres karikákat. Ha termetesebb példányok a cukkinijeink, a karikák közepét kis pogácsa kiszúróval eltávolíthatjuk, hogy ne legyen az ételünk túlságosan vizes a sok magtól.

A szeleteket/karikákat gyengéden besózzuk, megborsozzuk, és 15 percre félretesszük, hogy a só egy kicsit megdolgozza őket, illetve ízt adjon nekik, mert azért ha a szívünkre tesszük a kezünket, gond nélkül elismerhetjük, hogy a cukkininek túl sok saját íze nincs.

A sózási procedúra végén a karikákról leitatjuk a nedvességet, és a szokásos módon lisztbe, tojásba, morzsába márva bepanírozzuk őket, és meleg, de nem tűzforró olajban készre sütjük őket.

Tehetünk a morzsába egy kevés reszelt parmezánt mondjuk, esetleg szezámmagot, tökmagot, napraforgó magot, nem fogja elrontani a végeredményt.

Számtalan féle körettel tálalhatjuk, a mi kedvencünk a petrezselymes újkrumpli és egy kevés majonéz mellé. Hidegen, melegen egyaránt nagyon finom.

Készíthetjük air fryerben is, akkor sütés előtt gyengéden fújjuk be a cukkini karikákat mindkét oldalukon olajsprayvel.

TIPP: Érdemes a megsült cukkiniket rácson lecsepegtetni, ugyanis ezzel a modszerrel nem fog megpuhulni a bundájuk, finom ropogós marad. Rántott dolgoknál nagy varázslat, állítom nektek.

Nigella triffle-ja

Az egyik kedvenc nyári desszertem. Ritkán készítem, hiszen a fenékpuffasztó rátája elég magas, de családi ünnepeken nyáron legalább egyszer kötelező. 

Kicsit több időbe telik elkészíteni, mintha a sarki cukiból hozol valami méregdrága süteményt, de állítom, hogy még a legjobb cukrászdákból származó termékekkel is felveszi a versenyt. Készíthető bármilyen bogyós gyümölcsből, szerintem a legfinomabb málnával, de a szeder is brutál finom benne. Használhatsz kész piskótát, de ha magad sütöd, az se több 30 percnél, és jóval olcsóbban jössz ki, az biztos.

Szóval nagyon bíztatlak, hogy próbáld ki, imádni fog érte az egész család. A minőséget lehet tovább emelni házi készítésű lekvárral természetesen. Fontos, hogy jó ízű gyümölcsöt használjunk, és a variációk száma végtelen.

Hozzávalók a piskótához:

3 egész tojás szétválasztva
3 csapott evőkanál porcukor
3 púpozott evőkanál liszt

további kellékek:

40-50 dkg feketeszeder (vagy eper, málna, ribizli)
egy kis üveg lekvár, jó, ha szeder (vagy eper, málna, ribizli)
0,5-1 dl limoncello
25 dkg mascarpone
3 tojás szétválasztva
porcukor ízlés szerint
egy marék szeletelt mandula
ha akad, akkor édes piskótamorzsa vagy összetört Amaretti

Elkészítés:

Az istennő kész piskótát használt, nekem nem volt kedvem 1000 forintért vásárolni ilyet, tehát 3 tojásból magam sütöttem kb. 30 perc alatt. Nem volt cél, hogy szép magas legyen a piskóta, úgyhogy nem is törekedtem erre. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét felvertem. Amikor már jó tartása volt, hozzáadtam a porcukrot, azzal együtt fényesre, keményre vertem, majd egyenként hozzáadtam a tojások sárgáját, mindegyikkel jól elkevertem. Ezután letettem a robotgépet, innentől fakanállal dolgoztam tovább. A lisztet rászitáltam a habra, és nagy mozdulatokkal a habba kevertem. Majd sütőpapírral bélelt tepsiben vékonyan elkentem, kb. 30x30 cm-es négyzet lett belőle. 170 fokos sütőben talán 15-18 percig sült. Sütőajtó nyitogatása szigorúan tilos! Amikor a tűpróba azt mutatta, hogy kész a piskóta, tiszta konyharuhára borítottam, lehúztam róla a sütőpapírt, majd amikor kihült, páros számú négyzetet vágtam belőle.

Ezután lekvárral megkentem őket, kettőt-kettőt összeragasztottam, és kibéleltem velük egy üvegtál oldalát és alját. Meglocsoltam a limoncelloval. Itt véget ér a süti történetének első fejezete. 

A második részben egy lábasban megmelegítjük a lekvár maradékát, és ráöntjük a (mirelit vagy friss) gyümölcsöt. Addig melegítjük, míg levet nem enged, gyakorlatilag csak át kell forrósítani. Ebben a fázisban is használunk limoncellot, szerintem egy-két evőkanál elég lesz. A meleg lekváros-gyümölcsös keveréket ráöntjük a piskótára. 

És már el is érkeztünk a harmadik felvonáshoz, melyben hősünkből, a mascarponéból isteni krém válik. Ezt pedig úgy érjük el, hogy a szobahőmérsékletű sajtkrémet habverővel egyneműsítjük, hozzáadjuk 3 tojás sárgáját, annyi porcukrot, amennyit jónak látunk a krém édességét szabályozandó, és itt is adunk némi kis limoncellot, kizárólag a krémes állag elérése okán. Habbá verjük a három tojás fehérjét, azt is a mascarponéhoz adjuk. Amikor a krém elkészült, rákanalazzuk a piskótás-szedres desszerte, az asztalhoz ütögetjük a tálat, hogy a krém minél jobban lefolyhasson az alsóbb rétegekig, majd fóliával letakarjuk, betesszük a hűtőszekrénybe. Inentől kezdve már kizárólag türelemre van szükségünk, és bár Nigella 12-24 órát ír érési időnek, kizárt, hogy ezt be tudjuk tartani. Tálalás előtt egy kis száraz serpenyőben pirított mandulaforgáccsal szórjuk meg a desszert tetejét, ha akad egy kis Amaretti, amit még rámorzsolhatunk, tegyük meg. Ha ez a lépés kimarad, akkor is a pokol hetedik bugyrába jutunk, amiért ilyen bűnös édességeket eszünk.