Itt is megörökítem a jeles eseményt, miszerint Gabó barátnőm, akivel hát lassan huszonéve ismerjük egymást, végre eljutott hozzánk egy késői ebédre. Annak, hogy a huszonév ellenére ez most történt meg először, az a roppant egyszerű magyarázata, hogy külföldön él. De a héten végre összehoztuk a dolgot, a vacsora után még színházba is eljutottunk, szóval perfekt volt a nap. Olasz húsgombócot rittyentettem neki, egyrészt mert az szinte mindenkinél tuti befutó, másrészt meglehetősen büszke vagyok a saját spagettiszószomra, ami az alapját képezi ennek az ételnek, azt is meg akartam neki mutatni. Ámde előtte egy klassz kis előétel mindenképpen járt neki.
Hozzávalók 9 darabhoz:
1 csomag friss leveles tészta1 üveg pestó, ez nem fog elfogyni, lehet vele tervezni a következő napokban spagettiszószként például, vagy pestós csirkéhez
néhány hajszál vékony szelet sonka, a prosciutto cottót ajánlom, sokkal inkább, mint a nálunk ismert gépsonkát
parmezán vagy más reszelt sajt
2-3 csipet fenyőmag, amiből talán van még a hűtőben, ha vettünk a zöld orechiettéhez
Elkészítés:
A leveles tésztát elterítettem, megkentem pestóval, rátépkedvem a sonkát, ment rá a reszelt sajt, a fenyőmag, és a töltéssel kész is voltam. A téglalap alakú tésztát először a jobb oldali rövidebb oldalán kezdtem felhengergetni a téglalap közepéig, majd ugyanezt megtettem a bal oldali rövidebb oldalnál, és a két henger középen találkozott. Éles késsel vékony szeletekre vagdostam a tésztát, és lapjával a tepsibe fektettem. 190 fokon sült, amíg szép piros nem lett.
Legközelebb úgy fogom csinálni, hogy a tésztát elfelezem töltés előtt, mert nekem valahogy a feltekerés következtében túl sok tészta lett egy-egy csigában, pont azt a légiességét véve el, ami a lényege lenne. Az áldozati alanyoknak ízlett a cucc, ki azért nem kellett dobni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése