2022. január 11., kedd

Házi pizzaszósz

Úgy áll a helyzet, hogy kaptam karácsonyra egy pizzakövet. Azóta vágytam rá, hogy Limara első könyve 2014-ben megjelent, és a könyvbemutatón a résztvevők nyerhettek egyet. Mármint nem könyvet, hanem követ :D De hát lássuk be, pizzakő nélkül azért elég teljes életet lehet élni, és amint látjuk, hét teljes évig ellen is álltam a kísértésnek, aztán mikor levelet írtam tavaly a Jézuskának, hirtelen beugrott, hogy hú, milyen jó is lenne már egy ilyen kő, hiszen az egyszerű sütőben még a legmagasabb hőfokon sem lehet igazán jó pizzát sütni, ez az igazság, na, hát valljuk be. Úgyhogy a pizzakő ott figyelt a fa alatt, van hozzá klafa pizzalapát is, és ma este éles bevetésen fog részt venni mindkettő. Nagyon várom a végeredményt.
De hogy teljes legyen az élmény, összepattintottam a pizzára egy home made szószt is, ami annál is könnyebb volt, mert volt itthon pont annyi szottyadásnak indult paradicsom, amire szükségem volt.


Hozzávalók:

40-50 dkg paradicsom (vagy egy darabolt konzerv)
1-2 szál szárzeller
1 kis vöröshagyma, vagy 2 szál újhagyma, zöldjével együtt
3 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma összezúzva
só, bors
őrölt rozmaring, bár nekem most volt friss, abból két ágacskát használtam
egy kevés szárított oregánó

Elkészítés:

A hagymát megtisztítottam, apróra vágtam, a zellerszárat, fokhagymát is, és az olívaolajon kis/közepes lángon elkezdtem párolni. Hozzáadtam a friss rozmaring ágat is. Kicsit megsóztam, hogy a hagyma hamarabb puhuljon.
Közben megmostam, összevágtam a paradicsomokat. Volt most itthon három termetesebb málnaparadicsom (isteni, ha látjátok a Lidlben, kóstoljátok meg! Vagyis előbb azért fizessétek ki, az a tuti...), és egy bő marék ráncosodásnak indult koktélparadicsom, ezeket abriktoltam fel. Zutty, ment a zöldségekre, sóztam, borsoztam, megszórtam az oregánóval, és fedő alatt kis lángon elkezdtem párolni. 20 perc elteltével fogtam egy sűrű szűrőt, és azon egy bögre talpával szépen átpasszíroztam a zöldségeket, vissza a serpenyőbe. Még egyet rottyintottam rajta, de nem volt szükség hosszasabb eljárásra, pont megfelelő állagú lett a mártás. Kapott egy pici cukrot, és készen is voltunk.

A pizza hadműveletről holnap számolok be.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése