2014. február 18., kedd

Túrógombóc

A magyar konyha nagy klasszikusa. És mint ilyen, a mostani modern világban talán kissé méltatlanul mellőzött étel. Pedig remekül használható, tartalmas levesek után főételnek, menüsorok végén, kisebb adagban desszertnek is parádés. Elkészítése nem olyan könnyű, mint gondolnánk. Én évekig Horváth Ilona receptjét követtem, nem is volt vele semmi baj, amíg ki nem próbáltam egy másik receptet, ami után sajnos a Horváth-féle receptúra már nem volt elég jó.


Hozzávalók kb. 12 gombóchoz:

25 dkg tehéntúró
2 tojás
10 dkg búzadara
csipet só
7 dkg vaj

A tálaláshoz tejföl, porcukor, zsemlemorzsa, vaj

Elkészítés:

A túrót egy tálban villával egyneműsítjük, hozzáadjuk a puha vajat, a tojások sárgáját, összekeverjük. Hozzáadjuk a grízt, azt is alaposan elkeverjük a túróban. Félretesszük pihenni a masszát, ha van rá időnk, akár 2-3 órára is. Tapasztalatom szerint nem kell hűtőbe tenni, mert ott a vaj visszadermed, a túró is összekapja magát, ebben aztán nem lesz könnyű elvegyíteni a tojásfehérje habot. 
Amikor el akarjuk készíteni, odateszünk bőséges mennyiségű vizet forrni, vajon vagy olajon zsemlemorzsát pirítunk, és felverjük a tojás fehérjét kemény habnak. A hab harmadát erőteljes mozdulatokkal belekeverjük a túrós-grízes masszába, fellazítva azt, a maradék kétharmadot pedig megkíséreljük viszonylag óvatos mozdulatokkal hozzáadni. Időközben a víz felforrt. Vizes kézzel ízlésünknek megfelelő nagyságú gombócokat formálunk, beleengedjük őket a vízbe. Ennek végig mozognia kell, ne hagyjuk, hogy a forrás leálljon, de természetesen nem a Vezúv-kitörésre gyúrunk, úgyhogy őrült módon forrnia sem kell a főzővíznek. A gombócok hamarosan feljönnek a víz tetejére, onnantól kezdve 2-3 percig még főzhetjük őket, majd szűrőkanállal szedjük őket a megpirított zsemlemorzsába. Porcukorral, tejföllel az igazi. Szerintem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése