2013. május 24., péntek

Málnahab


Kizárt dolog, hogy a kép megpillantása után ne akarná bárki tudni, hogyan kell ezt a csodát elkészíteni. De előbb hadd meséljek róla egy kicsit. A régi blogomról átmentett írás ez, lassan négy éve lesz, hogy megszületett, aktualitásából azonban semmit nem veszített.

Gyermekkorom nosztalgikus édessége. Pedig nem is. Vagy nem úgy. Nem érted? Én se! Szóval az úgy volt, hogy régesrégen a Divatcsarnok mellett, ott, ahol most nyilván valami flancos ruhabolt van, ahová a kutya be nem teszi a lábát, volt egy cukrászda, a Perity. Ott készítették a világ legeslegjobb somlói galuskáját. Meg egy bizonyos málnás női szeszély névre hallgató csodát, aminek málnahab volt a tetejét. Csodálatos, rózsaszínű álom. Kicsit tömény volt ugyan, és mindig azt a kicsit feszítő érzést okozta gyomortájékon, mint amit most érzek, ennek ellenére ünnepnap volt, amikor ilyet ehettem. 
Évek óta a málnaszezon beköszöntével szent fogadalmat teszek, hogy most, de most aztán igazán csinálok málnahabot, de valahogy mindig elmarad. Nem úgy ma este. A rántott vargánya után nagyon helyénvalónak éreztem ezt a desszertet. Én már hasnehéz vagyok tőle, a fiúk még csak most fogják tesztelni... 

Hozzávalók 3 főre:
 
2 tojásfehérje
20-25 dkg málna
2 evőkanál porcukor (paleo étrendben eritrit)

Elkészítés:
 
A tojásfehérjéket robotgéppel keményre verjük, az utolsó percekben hozzáadjuk a porcukrot is. Egy edényben villával összetörjük a málnát, ha van, egy kis málnaszörp sem rontja el az összhatást. Amikor a hab már kemény, hozzáadjuk a málnát, azzal is keverünk rajta egy keveset, majd tejszínhabbal és friss málnával dekorálva tálaljuk.

Nehézségi fok:

10 megjegyzés:

  1. Emlékszem erre a málnahabos női szeszélyre, még az íz és illat is belém villant, ahogy leírtad, de hol ettem, nem tudom, én sokáig a Szabadság téren dolgoztam, ugye oda közel van a Sport cuki, majd sokáig az Astoriánál, tehát elvben ehettem a Divatcsarnok mellett, én még vásároltam is ott, de lehet hogy a Jégbüfében ettem, aminek szintén nagy látogatója voltam vagy a Gourmand cukiban a Semmelweis sarkán.
    Mindenesetre vittem a habos receptedet, sajnos én is döglöm az ilyen tömény, gyomorszájfeszítő édességekért:-))))))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anikó, a Jégbüfében még most is van ilyen női szeszély, nem olyan régen láttam. Azért elképesztő ez... én 15 évig dolgoztam a Szabadság téren, gyerekkoromban a Sport cukiban nőttem fel, tekintve hogy rengeteget tartózkodtam anyám munkahelyén, az Arany János utcában. És mivel a Nagymező utcában éltem huszonévig, a Divatcsarnoknál is összefuthattunk akárhányszor:)

      Törlés
    2. Szerintem össze is futottunk, mert én a 32-ből 22-őt ott kavarogtam, mivel a Szabi tér 16-ban dolgoztam, majd a többi 10-et a Semmelweis 4-ben, tehát azt az egész környéket úgy ismertem mint a tenyeremet, az összes üzletben vásároltam stb.
      Ahogy a múltkor láttam, amikor a szülinapodat ünnepelted, pontosan 9 évvel vagy fiatalabb, mint én, tehát tuti találkoztunk, elmentünk egymás mellett, nem is egyszer:-)))))

      Törlés
    3. Hát a tenyér-szindróma nálam is megvan:) Csak nem Expressz?

      Törlés
    4. De igen, 32 évig, 1972-2002-ig, akkor felszámolták és kirúgtak minket, 50 éves voltam /rengetegen voltunk ebből a korosztályból, akik az életüket töltötték ott/, imádtam a szakmámat, utána persze sehol nem lehetett elhelyezkedni, hiába ismertek mindenhol, de inkább felvették a fiatalokat minimálért, mint nekünk fizessenek rendesen, háztartásbeli lettem,hála a családi hátteremnek, hogy megtehettem, sokan takarítani mentek, ma már nyugdíjas vagyok, mert 59 évesen még el tudtam menni az előrehozottra :-)))) Hát ennyi a nagyon rövid pályafutásom a Szabadság teret illetően:-))))

      Törlés
    5. Sokáig dolgoztam a volt igazgatód, V. István Vera nevű lányával, a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Kicsi a világ.

      Törlés
    6. V.Pista bácsi édes pofa volt, mindenki szerette, az ő ideje még a szoc.éra volt, akkor minden szuperül prosperált is, a rendszerváltással jöttek a hiénák:-))))A lányát nem ismertem, csak hallomásból, néha utazott egy-egy utunkon, ha jól tudom újságíró volt ? de nem vagyok biztos benne:-))))

      Törlés
  2. Pont most hívott az uram a piacról más ügyben, gyorsan kértem tőle málnát :) Gyerekkoromban málna szezonban Nagymaroson szinte minden nap ezt ettünk vájdlingszámra!
    Mégiscsak utána nézek ennek a paleo izének :D, egyre jobban tetszik! Köszi Éva! :D

    VálaszTörlés