Legyen nagyon boldog új évetek, járjatok gyakran erre, továbbra is szeretettel - és reményeim szerint - jó receptekkel várok mindenkit!
Mióta két lábon járok, imádom a sajtos rolót! Ha most annyi ötezresem lenne, amennyit én már megettem életemben, nyugodtan befizethetnék egy csinos kis társasútra, gond nélkül. Ettem nagyon rosszakat is persze, volt néhány, ami az első harapás után a kukában landolt. Sajnos emlékezetesen jóval ritkán találkoztam, de tavaly nyáron utamba került a pomázi Maroni cukrászda rolója, ami egyszerűen zseniális! Arra is volt példa, hogy előre megrendeltem a hétvégi adagot, és ha nem is direkt ezért autóztunk Pomázra, mindenesetre fontos részét képezte ottani látogatásunknak.
Tudom, hogy sajtos rolót készíteni nem a világ legbonyolultabb dolga, de eddig még nem vitt rá a lélek. Egészen mostanáig.
Nos, ez a roló nagyon finom, de azt el kell mondjam, hogy a cukrászdai leveles tésztát és sajtos vajkrémet nem lehet otthon reprodukálni, vagy talán mondjuk úgy, nekem nem sikerült. A végereménnyel teljesen elégedett vagyok, de ha Pomáz felé járok, a Maroniba mindenképp betérek...
Hozzávalók:1 csomag Tante Fanny friss leveles tészta (lehet más fajtából, akár fagyasztottból is készíteni)
A krémhez:
3 dl habtejszín
3 tojássárgája
őrölt fehér bors, szerecsendió
20 dkg reszelt sajt (goudát és egy kevés parmezánt használtam)
2 evőkanál liszt
15 dkg puha vaj
eszköz igény: habroló sütő fém forma
Elkészítés:
A leveles tésztát kicsomagoljuk, kb. 2 cm-es csíkokra vágjuk.
A sütőformákat puha vajjal bekenjük, így majd könnyedén lecsúszhat róluk az elkészült roló
A sütőt 190 fokra előmelegítjük.
A tésztacsíkokat feltekerjük úgy a fém csövekre, hogy a csík szélei fedjék egymást. Lekenjük egy kis tejjel higított tojássárgájával, sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, és néhány perc alatt a forró sütőben megsütjük őket. Amikor szép arany sárgák, készen is vannak. Lecsúsztatjuk őket a sütőpapírról, várunk néhány percet, hogy kissé hűljön a fém forma, és egy tányérra csúsztatjuk az elkészült rolókat.
Krém:
A tejszínt és a tojássárgájákat elkeverjük egy (teflonos) lábasban, elkezdjük melegíteni. Óvatosan, a tejszínes rántotta - azt mondják - nem finom. Amikor már elég meleg, hozzáadjuk a lereszelt, és a liszttel elkevert sajtokat. Fűszerezzük ízlés szerint. Addig kevergetjük, míg homogén masszát nem kapunk.
Lefedjük a sajtkrémet egy folpackkal úgy, hogy a folpack közvetlenül a krémre kerüljön, így nem fog megbőrösödni. Hűlni hagyjuk.
Amikor már szobahőmérsékletű, a vajat robotgéppel kihabosítjuk, 4-5 részletben hozzákanalazzuk a sajtkrémet, egyneműsítjük a masszát, és készen is vagyunk.
A sajtkrémet habzsákba töltjük, a rolókat két oldalról megtöltjük úgy, hogy a végén egy kis krém kikandikáljon, azt reszelt sajtba mártjuk.
TIPP: Csak annyit töltsünk be, amennyit egyszerre elfogyasztunk. A többi rolót tartsuk légmentesen záródó dobozban, a sajtkrémet hűtőben.
Nálunk is családi kedvenc, és annyi, de annyi borzasztót vettünk már, és néha becsúszott egy-két ehető is. Most van egy pékség a közelben, ahol egész jót lehet kapni, ezenkívül pedig néha ráveszem magam arra, hogy én készítsem el. Persze a családnak az a legfinomabb, amit én készítek (persze bolti leveles tésztából) mégis nehezen állok neki, pedig vannak ennél sokkal bonyolultabb sütemények is. És mégis. Ritkán. Csak azt nem értem, hogy ahol borzasztót készítenek és mondjuk egyszer megveszi az ember, mert még nem tudja, hogy rémes lesz, de többet soha, azok miért árulnak még mindig ilyet?? Néha arra gondolok, hogy az ízlés is egy képesség, amiből valakinek több adatott, valakinek meg egészen kevés. És akkor ő szegény, bármit megeszik, mert nem érzi, hogy rossz. Mondjuk akinek nem olyan erős az ízlelő képessége, az nem is bosszankodik annyit az éttermi vagy cukrászdai vagy akár pékségbeli kínálaton.... Anikó
VálaszTörlésNagyon egyetértünk.
VálaszTörlés