2014. június 15., vasárnap

Palócleves

Egy nyaram sem múlhat el nélküle. Amint megjelenik a friss zöldbab a piacon, én futok, megveszem a marhahúst, a babot és a kaprot, ez a három kötelező hozzávaló.


Hozzávalók:

40 dkg marhahús
25 dkg zöldbab
egy termetesebb szál sárgarépa
2 szem krumpli
1 nagy fej vöröshagyma

bors
pirospaprika
2 babérlevél
1 mokkáskanálnyi őrölt kömény
2 dl tejföl
1 púpozott evőkanál liszt
zsiradék
1 kisebb paradicsom
fél zöldpaprika
friss kapor a tálaláshoz  
 
Elkészítés:

A hagymát apróra vágom, és olajon megpárolom úgy, hogy rögtön az edénybe érkezésekor a hagymát megsózom. Ez segít, hogy előbb kieressze a levét, hamarabb puhul meg a hagyma, mint só nélkül. 
A húst közben kis kockákra vágom, hozzáadom a hagymához, átpirítom, majd megszórom pirospaprikával, hozzáadom a köményt és a babért, a paradicsomot és a zöldpaprikát, majd egy kevés víz hozzáadásával kétharmados készültségűre főzöm, azaz már ne legyen kemény a hús, de még omlósan puha sem, amikor hozzáadom a kockákra vágott burgonyát, a felkarikázott sárgarépát és a 2 centis darabokra vágott babot. 
Amíg a zöldségek puhulnak, elkészítem a tejfölös habarást: amikor a tejfölben simára kevertem a lisztet, apránként adagolok hozzá a forró levesből, azzal is simára keverem, majd a tűzről félrehúzott levesbe öntöm a sűrítést, szapora fakanál forgatás közepette. 
Felforralom, kidobálom belőle az oda nem illő dolgokat, ha kell, ízesítem még sóval, pici borssal, és néha nekem kívánkozik bele egy kanálka ecet is. Friss kenyérrel, egy-két szál felvagdalt kaporral fenséges leves. 
Ez a leves egyszerre tartalmas és üdítő: a marhahús adja a gerincét, de a tejföl és a friss kapor könnyeddé és frissé varázsolja. Igazi nyári klasszikus.

TIPP:
-Palóclevest marhahúsból érdemes készíteni – ez adja meg azt a telt, karakteres alapot, amitől igazán jó lesz. Eredetileg ürühúsból főzték, de ha az íze valakinek túl intenzív, vagy nehéz beszerezni, a marha a legjobb választás.
-Fagyasztott zöldbabbal is működik. Ha nincs szezonja, fagyasztott zöldbabbal is készülhet, csak ne főzd túl – a végén add hozzá, amikor a krumpli már majdnem puha.
-Egy-egy családban szokás beletenni a végén egy mokkáskanál ecetet, ettől lesz igazán friss és pikáns. Nem kötelező, de érdemes kipróbálni.
-Friss kenyérrel az igazi, de ha tartalmasabbá tennéd, kínálhatsz mellé mondjuk egy kis tejfölös galuskát.
-A zöld kapor a leves tetején nem csak dísz – valódi ízbomba.

5 megjegyzés:

  1. Érdekes, nem így főzöm, a sűrítést kivéve azért majdnem ugyanaz.
    Ugyanis én mindent külön készítek el, először egy jó sűrű szaftú pörköltöt, mindennel ami csak kell bele, mellette külön fazékban a krumplit, épp csak annyi sós vízben amennyi ellepi, ha puha félreteszem levével együtt, a zöldbabot szintén annyi vízzel ami ellepi, jó fokhagymásan, kaprosan, borsosan, csak roppanósra, szintén félre lével együtt.
    Amikor a pöri kész mindent hozzáöntök, elkeverem, egyet rottyantok és kész.
    Nem sűrítem semmivel, mert elég sűrű a hozzávalókkal és mindenki tálaláskor saját maga tejfölözi.
    Ez az én verzióm.
    Egyébként annyira szeretjük, hogy télen-nyáron rendszeresen készítem, bár télen a fagyasztott zöldbabbal fele annyira sem az igazi, mint ilyenkor a frissel.

    VálaszTörlés
  2. Régebben én is mindent külön-külön főztem, és mindenből annyit adtam a pörkölthöz amennyit gondoltam, de mostanság így készítem és 2 edénnyel kevesebbet kell mosogatni. Éva

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes, én nem is hallottam róla, hogy külön is lehet készíteni az egyes részeket.

      Törlés
    2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    3. Én eddig meg csakúgy tudtam, na most majd megcsinálom a te verzióddal is, mert marhanagykedvenc nálunk:-)))))

      Törlés