Citromos túrótorta

Nagyjából egy hétig kellett várni erre a túrótortára onnantól, hogy Ritánál megláttam a fotóját. Az eredeti recept a cookta.hu-n található, hűen követtem a leírást. A citromos túrókrém egyszerűen tökéletes, annyira perfekt a krémben a citromlé és a cukor aránya, hogy jobb nem is lehetne. Alig  várom, hogy kihűljön és megkóstolhassuk, bár sok kétségem nincs felőle, hogy nem fog csalódást okozni.

A leírás hosszú lesz, de nem azért, mert az elkészítés bonyolult.

Hozzávalók a tészta alaphoz:
30 dkg liszt (Nagyi titka omlós tésztákhoz, de persze a BL-55-ös is jó)
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
1 db tojás

A krémhez:
50 dkg tehéntúró
2 dl tejföl
3 db tojás
2 evőkanál étkezési keményítő
2 db citrom leve és reszelt héja
15 dkg porcukor
egy teáskanál vanília kivonat
egy csipet só

Elkészítés:

A lisztet, a porcukrot és a kockákra vágott hideg vajat a konyhai robotgépbe tettem, amibe előzőleg a késes betétet raktam. Mindig így csinálom az omlós tésztákat, ez ugyanis remekül összedolgozza a hozzávalókat, pillanatok alatt ráadásul, és nem melegíti fel a vajat sem, ami az omlós tésztánál kulcsfontosságú. Amikor morzsás volt a tészta, hozzáadtam a tojást, és továbbra is pulzáltatva a gépet megvártam, míg nagyjából összeáll a matéria valamennyire. Ekkor folpack fóliát terítettem a pultra, rászedtem a tésztát, és  folpack segítségével összetömörítettem a kissé még morzsás cuccot, kör alakúra nyomkodtam, és viszonylag alaposan ellapítottam. Kb. egy órát töltött a hűtőben.

Később deszkára tettem, és a fopack fóliát újrahasznosítva a tésztára terítettem, és azon keresztül nyújtottam a megfelelő méretre.

Nos, a megfelelő méret. Ez a tésztamennyiség egy 27 cm-s porcelán tortaformához elég. Az nem jó, ha a tészta túl vastag, úgyhogy igyekezzetek valami ilyesmi edényt keresni neki.

A kb. 3-4 milliméteresre nyújtott tésztát szintén a folpack segítségével átpateroltam a piteformába, eligazítottam, belenyomkodtam a tésztát a hullámos oldalába, levágtam a túllógó darabokat, alufóliát terítettem a tetejére, arra a vaksütéshez használt babomat szórtam, és beraktam 15 percre a 180 fokosra előmelegített sütőbe. 

A vaksütéshez bármi jó: tisztára mosott apró kavics, bab, lencse, lehet kapni spéci agyaggolyókat (régen fenem rá a fogam), szóval bármi jó, ami megakadályozza, hogy a tészta a hő hatására felhólyagosodjon.

Amíg a tészta sült, elkészítettem a krémet, ami annyit tesz, hogy minden alkotóelemet belepakoltam a bivalyerős turmixgépembe, és krémesre turmixoltam. Én ugyanis ki nem állhatom az olyan túrós süteményt, amiben a túró rögös. Fogalmam sincs, miért alakult ez így, de így van, szóval nekem fontos volt, hogy krémes legyen a töltelék. Ha neked nem ennyire kiemelt jelentőségű ez, akkor elég, ha villával összekevered a tölteléket.

Az elősütés után kikaptam a sütőből a tésztát, levettem róla a nehezéket. És akkor most egy jó tanács neked, hátha olyan vagy te is, mint én... NE fogd meg kézzel a babot, lencsét, kavicsot, mert szájbacsavart forró. Higgyél nekem, én már kipróbáltam, neked már nem kell :) Szóval fólia és nehezék eltávolít, túrókrém beleönt, a cucc megy vissza további 25 percre a 180 fokos sütőbe.

Nekem 25 perc alatt klasszul megszilárdult a krém, nyilván belül még krémes, de majd ha lehűlt, a hűtőben szépen összeáll, olyasmi ez, mint a sajttorta ebből a szempontból.

Aztán már csak díszíteni kellett.