Focaccia

A focaccia elkészítése elég időigényes feladat, de minden percet megér, amit ezzel töltesz. Csak annyit mondanék, hogy én egy kb. 38x25-ös tepsiben sütöttem meg az én első focacciámat, és másnap reggelre egy morzsa nem sok, annyi nem maradt belőle. Ez még nem az a recept, amit Pugliában tanultam, de arra is sor fog kerülni. De ez is egy kiváló receptúra, érdemes dolgozni vele.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
40 dkg szobahőmérsékletű víz
1 teáskanál kristálycukor
8-10 gramm friss élesztő
2 evőkanál olívaolaj + a tepsi kikenéséhez és a tészta tetejére még
12 gr só

opcionálisan koktélparadicsom, bazsalikom levelek, olajbogyó

Elkészítés:

A lisztet egy tálba szitáljuk és elkezdjük hozzáadni a vizet. Én egy fakanállal kevertem a tésztát, nagyjából olyan állaga van, mint a nokedli tésztának. Kb. háromnegyedét adjuk hozzá a víznek a liszthez, ekkor adhatjuk a tálba a cukrot, az elmorzsolt élesztőt, ezzel is keverjük a matériát. Amikor mindenhol nedves a liszt, jöhet bele az olaj és a só, ezt is belekeverjük a tésztába. A tálat szorosan letakarjuk egy folpackkal, én még egy konyharuhát is tettem rá, és 30 percig békén hagyjuk.

Fél óra múltával beolajozzuk a kezünket, és meghajtogatjuk a tésztát. Elválasztjuk egy helyen a tál falától, kicsit megnyújtjuk, felfelé húzzuk, és a tál szemközti oldala felé ráhajtjuk a maradék tésztára. A tálat körbe forgatva ezt 5-ször, 6-szor megcselekedjük, majd a tésztát ismét letakarva 60-70 percre magára hagyjuk.

Amikor ismét ránézünk, már ildomos, hogy legyenek a tészta felületén buborékok. Az én élesztőm kissé gyengus volt most, úgyhogy nagy bubikkal nem kényeztetett el, de sebaj, majd legközelebb.

Fogunk egy megfelelő méretű tepsit, ahogy fennebb említettem, az enyém olyan 38x25 cm-es. Nem érdemes túl nagy edényben sütni, mert akkor lapos lesz.

A tepsibe gazdagon adunk olívaolajat, de tényleg ne sajnáljuk, nem csak megijesztjük az olajjal a tepsit. A fotón látszik, hogy a tészta széleinél áll az olaj a tepsiben, ne aggódj, fel fogja szívni a focaccia az egészet. A tésztát ismét áthúzogatjuk, megnyújtogatjuk, majd belepottyantjuk a tepsibe, és olajos ujjbegyeinkkel meggyömöszöljük, addig-addig, amíg a tészta kitölti a tepsit, és az ujjaink nyoma benne marad. 

Ezekbe a kis gödröcskékbe ültethetünk félbe vágott koktélparadicsomot, csodálatosan édesre sül benne, olívabogyó sem fogja elrontani, megszórhatjuk a tészta tetejét durva szemű sóval, oregánóval, tépkedhetünk rá bazsalikom leveleket, de akár zsályát is, ahogy kedvünk tartja. Még egy kevés olajjal felülről is meglocsoljuk a tésztát. letakarjuk, és ismét hagyjuk pihenni 30 percig.

A sütőt 230-250 fokra melegítjük, kinek mennyit tud a sütője, és a pihentetési idő lejárta után kb. 15 perc alatt készre sütjük a focacciát.

Ha jól dolgoztunk, akkor a tészta egy lapát segítségével könnyedén kiemelhető a tepsiből egy rácsra, ahol szépen kihűlhet. Ha pedig mégse jutott elég olaj a tepsibe, akkor úgy járunk, mint én, hogy egy ponton odaragadt a tészta az aljához, és csak sérüléssel tudtam kivenni a focacciát. Túléltük.

Csodálatos étel, akár valami mellé eszed, akár csak úgy egy pohár borral elfalatozgatod, de kitűnő szendvics alapnak is. Én most - a húsmentességemet egy pillanatra feladva - mortadellával és sajttal ettem, mondhatom, pazar volt.

Rengetegféleképpen készítik a focacciát, sokan este dagasztják be, és a hűtőben hagyják másnap reggelig kelni, azt is ki fogom próbálni, és azt a verziót is, amit Olaszországban tanultam, annak a tésztájában főtt krumpli is van.