Nagy felfedezés számomra a hajdina liszt, ugyanis ízlik. Ez azért fura, mert egyszer ettem hajdinát - magam készítettem -, hát azzal kínozni lehetett volna, olyan rossz volt. Aztán olvastam, hogy különböző féle, fajta hajdinákok léteznek szerte a világon, és van köztük olyan is, ami finom, de engem azért elég nehéz meggyőzni egy rossz tapasztalat után. Pláne, ha nincs is, aki meggyőzzön :) Így aztán elég nagy merészség volt megvennem a fél kilós hajdinalisztet, de gondoltam, több is veszett Mohácsnál, próbáljuk meg a belőle készült palacsintát, mi bajunk lehet?
El is készült a palacsinta, immáron egy héten belül harmadszor, úgyhogy azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatnom, hogy helyet kapott a repertoáron a továbbiakban. Nyilván tölthető édes töltelékkel is, de mivel mi most diétázunk, inkább a zöldséges, sajtos, túrós változatokat részesítjük előnyben.
Hozzávalók 6 db normál méretű palacsintához:
10 dkg hajdinaliszt
3 dkg olvasztott vaj
2,5 dl tej/alternatív tej, bár azzal még nem próbáltam
2 db tojás
egy csipet só
a sütéshez olaj vagy vaj
opcionálisan sajt, tejföl
Elkészítés:
A hozzávalókat a szokásos módon elkeverjük. A lisztbe beleütjük a tojást, amennyire csak lehet, simára keverjük a matériát, majd apránként öntjük hozzá a tejet, folyamatosan keverjük, a cél, hogy teljesen csomómentes legyen a massza. (Nem szégyen a végén átereszteni a szűrőn, a hajdinaliszt elég kis mocsok, nehezen adja meg magát. Vagy van rá lehetőség, hogy amikor beleöntöd a masszát a palacsintasütőbe, akkor halászd ki a csomókat belőle, avagy hagyhatod is a fenébe ezt az egész csomóvadászósdi macerát. Ahogy jónak érzed.) Utolsó lépésként adjuk hozzá az olvasztott vajat, ami némiképpen ki fog csapódni, de ezzel nem kell foglalkozni. Félretesszük a masszát 15-20 percre pihenni, ha van rá mód, akár több időt is kaphat a lustálkodásra.
töltelék:
Különféle zöldségeket a késes betétű aprító gondjaira bízunk. Nem kell péppé darálni, de olyan jó kis gyöngyös-darabosra azért dolgozzuk össze a zöldségeket. Én most karfiolt, cukkinit, gombát, egy darab édesburgonyát használtam, plusz felkarikáztam 2 szép újhagymát, de azt nem daráltam le, csak hozzáadtam a zöldséges masszához. Egy kevés olajon elkezdtem párolni a karfiolt, az összes többi csak utána került a serpenyőbe. Sóztam, borsoztam, adtam neki egy kis provance-i fűszerkeveréket, borsot, és megpuhítottam.
A palacsintatésztát a pihentetés után alaposan átkevertem, egy kevés olajon kisütöttem őket. Remekül kezelhető a tészta, nem lesz vele semmi gond, ha van egy jó palacsintasütőd.
A kisült palacsintákat megtöltöttem a zöldségkeverékkel, megszórtam reszelt füstölt sajttal, és a feltekert palacsinták mellé még egy kevés tejfölt is szervíroztam.
Természetesen a töltelékbe kerülhet bármilyen zöldség, amit kedvelsz, a répától a paszternákon át a hagymáig, padlizsánig, káposztáig, brokkoliig, tényleg bármi megfelel. Azért találom jónak az egyforma nagyságra darálást, mert így nem kell különösebben foglalkozni a zöldségek puhulási sorrendjével. Persze ha karfiolt, paszternákot használsz, azért az nem árt, ha azok kerülnek először a serpenyőbe. Töltheted a palacsintát csak sajttal, tejföllel, de ha édességre vágysz, lekvár, túró, nutella (sic!) is mehet bele.
Tegnap nem akartuk az összes palacsintát betermelni, így a tésztát egy lezárt üvegben betettem a hűtőbe, ma reggel az volt a reggelim, és mondhatom, pazar állaga volt a nyers tésztának, szóval akár két napra előre is bekeverheted a masszát, ha úgy jön ki a lépés.
Még egy tipp jutott eszembe. A párolt zöldséget, mivel nem túl darabos, hanem elég homogén, össze is keverhetjük a palacsintatésztával, és amolyan frittataszerűen is kisüthetjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése