Korhelyleves

Eléggé leveses család vagyunk, télen, nyáron szeretjük az évszaknak megfelelő leveseket. Képesek vagyunk levesen élni, ha épp időszűke, vagy más miatt nem értem rá "másodikat" is főzni. Így aztán eléggé megviselt mindkettőnket az a két hét, amíg Amerikában voltunk, tudom, menjek én a fenébe, ha más írná e sorokat, talán én is ezt gondolnám. Szóval két hétig az USA nyugati partján kalandoztunk, különböző helyeken étkeztünk, levessel is találkoztunk a portyázások során, de az mind a thanks but no, thanks kategória volt. Úgyhogy levesre éhesen értünk haza, és az első félkómában itthon töltött napomon pattintottam is egy tejfölös gombalevest, jó sok zöldséggel, amit nagy cuppogások közepette faltunk fel.

De valahogy beólálkodott a fejembe a korhelyleves gondolata, ami azért fura, mert azt én olyan nagyon nem is szeretem. Réges rég volt egy szomszédasszonyom, aki szilveszter táján zseniális korhelylevest főzött, volt abban még apró gomba is. Szóval járt-kelt a fejemben a leves gondolata, aztán néhány napja el is készítettem.

Fotó: Kandikó Judit

Hozzávalók:

fél kiló savanyú káposzta
egy szál füstölt kolbász (én most nagyon finom, nem száraz gyulait kaptam)
2 pár jó minőségű, húst is tartalmazó virsli
30 dkg füstölt hús (oldalas, comb, tarja, ki mit szeret)
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
egy nem túl vastag szelet füstölt szalonna
pirospaprika ízlés szerint
sertészsír (vagy másféle zsiradék, amit használsz)
2 babérlevél

a tálaláshoz zsíros tejföl

Elkészítés:

Egy pici zsírral megsegítve feltettem pirulni a csinos kockákra vágott szalonnát, és amikor már minden zsírt kiengedett magából, a pörcöt kiszedtem, majd a zsíron sárgára fonnyasztottam az igen apróra vágott vöröshagymát, a vége felé hozzáadva a fokhagymát is. A hagymára rátettem az összedarabolt füstölt húst (a darabolásánál gondolj rá, hogy egyszerre kell megpuhuljon a káposztával, aminek nem kell túl sok idő, szóval ne hagyd a húst vastag, nagy darabokban), a karikára vágott kolbászt, és néhány percig sütöttem őket. Ilyenkor egyrészt kiadják a csodás színüket, másrészt kissé előfőződnek, puhulnak. Ha gondolod, egy kevés vizet aláöntve párolhatod is egy tíz percig a húsokat. (A virsli a legvégén jön bele, ne tedd bele korábban!) Amikor a húsok már puhultak egy keveset, jöhet (az esetleg kimosott, apróbbra vágott) savanyú káposzta. Jöhet a babérlevél, a tetejére a pirospaprika, és a (forró) víz, amiben puhára fő a leves. Ne főzd ronggyá a káposztát, az nem finom, de persze ne is maradjon ropogós.

Mielőtt lezárnád a tüzet alatta, úgy 5 perccel korábban karikázd fel a virslit, add azt is a leveshez.

Pecázd ki a babérlevelet, tálald a levest, és a tetejéről ne spórold le az evőkanálnyi jófajta tejfölt, illetve a tányér mellől a puha kenyeret.