Csokoládés babka

Írtam már többször, hogy van nekem tulajdonképpen gasztronómiai bakancslistám, sok étel van, ami akár évekig is fenn ragad ezen a listán. Ilyen a babka is. A babka, más néven jeruzsálemi kalács egy kelt tészta, gazdagon megtöltve mindenfélével, a csokoládé csak az egyik lehetséges választás a sok verzió közül. 

És ha nem lenne elég, hogy van benne egy rakat csoki (na jó, ebben a receptben összesen 8-10 deka, plusz kakaó, de vannak más receptúrák 15-20-25 deka csokival is), a kisült kalácsot még a sütőből kivéve meglocsoljuk cukorsziruppal is. No, ennek a babkának az elkészítése érkezett el tegnap, amikor is zuhogó esőre és hidegre ébredtünk. Engem minden májusi nap kiborít, amikor rossz idő van, mert nekem valami olyasmi az elképzelésem az életről, hogy május minden egyes napján ragyogó napsütésnek kellene lennie, minimum 25 fokos hőmérsékletnek, virágözönnek és madárdalnak. Nos, ezt tegnap nem sikerült összehoznia a természetnek. Így aztán nekiláttam, és a milliárd recept közül, amit elolvastam, David Lebovitzét választottam.

Hozzávalók:

Tészta:

30 dkg liszt

2 dkg friss élesztő

10 dkg (!!!) tej

1 teáskanál cukor

9 dkg vaj

1 nagy tojás

1/4 teáskanál só

Csokoládés töltelék:

10 dkg vaj

10 dkg cukor

8 dkg jó minőségű csokoládé

4 dkg cukrozatlan kakaópor

ízlés szerint őrölt fahéj

6 dkg apróra vágott csonthéjas, mandula, dió, kesudió, mogyoró

Cukorszirup:

125 ml víz

10 dkg kristálycukor

1 evőkanál méz (őszintén szólva én ezt elhagytam)

ízlés szerint 1 teáskanál narancs kivonat

Elkészítés:

Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos, teáskanálnyi cukorral édesített tejbe, majd beleszórunk 2-3 evőkanál lisztet (a 30 dekából vesszük el, nem pluszban adjuk hozzá), elkeverjük, állni hagyjuk. Én ezt a Kitchen Aid táljában abszolváltam, minek annyi edényt koszolni, nem?

10-15 percnyi várakozás után, amikor az élesztő beindult, hozzáadjuk a keverékhez a tojást, elkeverjük, mehet a gépbe a puha vaj és a só, alaposan eldolgoztatjuk a masszát a géppel, majd hozzáadjuk a maradék lisztet, és 7-9 percnyi dagasztás után valószínűleg késznek nyilváníthatjuk a tésztánkat.

Egy vékonyan kiolajozott tálba tesszük, folpackkal letakarjuk és minimum 6 órára a hűtőbe tesszük. Én úgy terveztem, hogy kb. este 8kor kerülhet be a tészta a sütőbe, aztán mikor eljött az este, rájöttem, hogy a kisült kalácsot nem fogom tudni lefényképezni a rossz fényviszonyok miatt, így reggelre hagytam a műveletet. Ez egyáltalán nem tilos, David ajánlja a 12-24 órás hűtőben érlelést.

Elkészítjük a csokoládé tölteléket, a vajat és a csokit összeolvasztjuk, beleszórjuk a cukrot, megvárjuk, hogy felolvadjon (legközelebb porcukrot használok), mehet bele a kakaópor és a fahéj. Félretesszük. Én reggel kicsit rámelegítettem, de ez csak néhány másodperc legyen, különben folyik majd világba a csoki, és nem leszünk tőle boldogok.

Cukorszirup: a vizet a cukorral összeforraljuk, és addig melegítjük, míg viszonylag nagy buborékokat nem vet a szirup, és be nem sűrűsödik. Nem cukros vizet akarunk a kalácsra locsolni, hanem szirupot. Amikor lezárjuk alatta a hőt, akkor önthetjük bele a narancs kivonatot, ha használunk ilyet.

És akkor eljött az igazság pillanata, a tészta a hűtőből kikerül a gyúródeszkára, és nagy téglalappá nyújtódik, legalább 35x45-50 centisre. A tésztát megkenjük a csokoládékrémmel, megszórjuk a feldarabolt csonthéjassal, én még rászórtam az aszalt vörös áfonyát is, hadd szóljon, majd a hosszanti oldala mentén szorosan feltekertem a tésztát. Menet közben még kicsit le is nyomkodtam, hadd tömörödjenek a rétegek. A két végét csak a külcsín kedvéért lenyisszantottam, az amúgy is szabálytalan, töltelékmentes volt, nem volt kár érte. Ekkor egy éles késsel hosszában kettévágtam a tekercset, és egy negyed fordulattal vágott felükkel felfelé fordítottam a csíkokat a deszkán. Kissé összelapogattam az elterülni készülő rétegeket, majd egy gyors mozdulattal az egyik csíkot átfektettem a másikon, hogy középen keresztezzék egymást. A szárakat 2-2 tekeréssel összefontam, a végeket picit összenyomkodtam, hosszában is tömörítettem rajta egy úrinőset, és beemeltem a sütőpapírral bélelt formába. Természetesen a sütőpapírt már a beapplikáláskor sikerült kilyukasztanom - minek hord az ilyen hosszú körmöt, nem igaz? -, úgyhogy nyilván sikálhatom majd bőszen a belesült csokit és cukorszirupot... A tésztát szűk két órára magára hagytam, kicsit rámelegítettem a konyhára a gázzal, és türelmesen vártam, hogy a tészta keljen egy kicsit.

Végül 190 fokra előmelegített sütőbe toltam 30 percre.

Amikor letelt az idő, a felmelegített, épp csak folyékonnyá vált cukorsziruppal bőségesen meglocsoltam a kalácsot.