2015. február 13., péntek

Bolognai ragu


A fiam kedvence, de persze mindannyian szeretjük a családban. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a magam főzte szósszal készíthetem, és az az igazság, hogy fényévekkel jobb így, mint bolti paradicsommal. Ha minőségi alapanyagokat használunk, sosem fog csalódást okozni ez az étel.
 


Hozzávalók:
50 dkg spagetti
50 dkg darált marhahús 
1 fej vöröshagyma apróra vágva
2 kisebb gerezd fokhagyma
7 dl házi spagetti szósz, hiányában 2 doboz darabolt paradicsom konzerv
1-1,5 dl száraz vörösbor
egy szál sárgarépa
1 szárzeller 
oregano, rozmaring, bazsalikom só, bors
 
Cavatelli tésztával

Elkészítés:
A vöröshagymát olívaolajon kissé megdinsztelem, rádobom a reszelt répát és az apróra vágott zellert, pirítom egy kis ideig, majd bekerül az edénybe a darált hús is. Fehéredésig pirítom, alaposan szétnyomkodva az összeállni hajlamos húst, megsózom, borsozom, beleteszem a fűszereket aprítva, a fokhagymát és a paradicsomot. Felforralom a mártást, majd közepes vagy kis lángra véve a gázt, elkezdem főzni. Ahogy a folyadék párolog róla, vörösborral pótolom, ennek alkohol tartalma menet közben elillan, de a bor csodás íze megmarad.
Amikor minden puha, elértük a megfelelően sűrű állagot, remek ízt, elégedetten lezárhatjuk a gázt. Sok reszelt parmezán és friss bazsalikom az étel tetején meglehetős mértékben képes emelni az étel élvezeti értékét - ami már így sem kicsi.

Spagetti főzés kezdőknek:

- minimum háromszoros mennyiségű vízbe tegyük a tésztát főni. 25 dkg tésztához 3 litert ajánlok, 50 dkg-hoz 5-öt. Tudom, soknak tűnik, de kell, kész, passz.

-a főzővíz mindig lobogva forrjon, mikor beletesszük a tésztát, utána lejjebb lehet venni a lángot, de a forrás ne maradjon abba

- a vizet mindig sózzuk, mehet bele akár egy fél maréknyi só is. Ez édes tésztákra is igaz, de ott nyilván kevesebb só is elég

- olasz tészták vizébe NEM kell olaj, mivel döntő többségük durum lisztből készül, nem fog összeragadni olaj nélkül sem

- szintén olasz tésztákat NEM öblítünk le leszűrés után, mert pont azt a kellemes keményítő mennyiséget mossuk ki belőle, ami a mártásunknak ad még egy kis testességet, ráadásul le is hűtjük, az meg mire jó?

- ne főzzük ronggyá a tésztát, mert az gusztustalan!


Kedvenc képem, tavaly áprilisban készítettem

2 megjegyzés: