Túrós táska, túrós batyu

Ez az a recept, amit örök életemre el fogok tárolni, mert ez a tökéletes túrós batyu. Pont. Az alaprecept Gábortól, a házi péktől származik, de a sajátos igényeknek megfelelően (inzulinrezisztencia) a liszt összetételt és a cukor mennyiséget alakítottam. Csodálatosan jó a tésztával dolgozni, a töltelék ízesítése perfekt, bár legközelebb biztosan többet fogok bekeverni. Most egy-egy evőkanálnyi töltelék jutott a batyukba, nem fog ártani neki, ha kicsit több kerül bele. Tíz darab batyu lesz ebből az adagból, ami pont jó családi adagnak.

Igen, tudom, hogy hosszú a leírás, de aki kezdő, az ennek alapján el fogja tudni készíteni, aki pedig gyakorlott kelt tészta készítő, az úgyis csak átfutja, aztán megy minden rutinból.

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiőrlésű liszt
20 dkg finom liszt  (VAGY 45 dkg finom liszt)
2 dkg friss élesztő
170 ml langyos tej
5 dkg cukor
4 dkg só
2 tojássárgája
1 evőkanál tejföl
1 mokkáskanál vanília őrlemény vagy -kivonat
7 dkg puha vaj (ha egy mód van rá, ne olvasszuk meg a vajat, csak hagyjuk szobahőmérsékleten puhulni, úgy adjuk a tésztához)

töltelék:

30 dkg túró áttörve vagy villával szétnyomkodva
4 dkg cukor
1 csomag vaníliás cukor (lehetőleg bourbon vaníliás, és nem vanilincukor)
1 tojássárgája
1 evőkanál tejföl
1 citrom reszelt héja
1 marék mazsola (elhagyható)

Elkészítés:

A langyos tejbe beletesszük a cukrot és az élesztőt, megvárjuk, míg szép habosra felfut.

A robotgép táljába beleszitáljuk a kétféle lisztet (a teljes kiőrlésűből a szűrőben fog maradni a durva része, azt is adjuk a tálba, a szitálásnak itt az a lényege, hogy minél levegősebb legyen a lisztünk, nem az, hogy kiszűrjünk belőle bármit is), a sót, tojássárgáját, tejfölt, vaníliát, kicsit összekevertetjük a dagasztó karral, majd hozzáadjuk a felfutott élesztős tejet is. Néhány percig dagasztatjuk, amíg nagyjából össze nem áll. Lehetséges, hogy egy kevés folyadékra még szükség lesz a teljes kiőrlésű liszt miatt, nekem is kellett még 2-3 evőkanálnyi langyos vizet adni a tálba, de sose adjunk egyszerre túl sokat hozzá, mindig csak egy picit, és figyeljük, mikor lesz a tészta állaga megfelelő. Utoljára adjuk hozzá a puha vajat. Ez fontos lépés, ne rontsuk el a sorrendet, és ne adjuk a vajat előbb a tésztához. 

Alaposan dolgoztassuk meg a géppel a tésztát, majd emeljük gyúródeszkára, és kézzel is abajgassuk meg egy kicsit, hogy érezze a törődést. Formáljunk belőle gombócot, takarjuk le vagy egy folpack fóliával, vagy a robotgép táljával, hogy ne száradjon ki a tészta. Pihentessük 30 percig.

A pihentetés után formáljuk téglalappá a tésztánkat, kicsit nyomkodjuk is meg, de az összes levegőt azért ne préseljük ki belőle. Újabb 10 perc pihenés következik. Ez idő alatt összekeverjük a tölteléket.

Nyújtsuk ki a tésztát egy nagy téglalappá, a vastagságára olyan 3 millimétert mondanék. Kenjük le vizes ecsettel a felületét (könnyebben fogjuk tudni formázni), majd vágjuk fel 9 négyzetre. (Tudom, 10 batyut ígértem a bevezetőben. Ez úgy alakult, hogy némelyik négyzetem nem négyzet volt, hanem téglalap, vastag széllel, ezeket a széleket levágtam, és a levágottakból tudtam egy tizedik batyut formálni. Azt holnap reggel fogom ais fryerben megsütni a férjemnek vasárnapi reggelinek, szilvalekvárral töltve.) 

Minden négyzet közepére rakjunk egy evőkanálnyi tölteléket, törekedjünk rá, hogy nagyjából egyforma mennyiség kerüljön mindegyikbe.

A négyzetek sarkait emeljük fel, csippentsük össze, tekerjünk rajta egyet-kettőt, majd a kis csúcsot a mutatóujjunkkal nyomjuk le.

Tegyük mindet tepsire, figyeljünk rá, hogy ne érjenek össze. Kenjük le tojással őket, takarjuk le, és hagyjuk 30 percig a tepsin kelni a táskákat.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra, alsó-felső sütésen. Nem kell neki légkeverés, meg egyéb úri huncutságok.

A pihentetés után kenjük le ismét a batyukat tojással (én jól elfelejtettem, de nem tűnik úgy a képet látva, hogy nagy hibát követtem volna el), 20 percre tegyük a sütőbe, süssük készre.