Böjtös étel: sárgaborsó főzelék

Gyerekkoromban sokszor főzött nagyanyám sárgaborsó főzeléket, szerettük. Ennek az lehetett az oka, hogy azt - is - nagyon jól csinálta. Csak később ismerkedtem meg azokkal a szakkifejezésekkel, amikkel mások ezt az ételt illették: tapétaragasztó, csuszpájz, ez utóbbinak olyan zseniális hangulatkeltő hatása van, hogy azonnal tudod, nem a legmagasabb elismerés hangján nyilatkozik arról az ételről valaki, amit csuszpájznak nevez. Nos, ez mit sem változtatott azon, hogy én gyerekkorom óta kedvelem a sárgaborsót, és bár mostanában ritkábban készítettem, vissza fogok rá szokni. 

Mégpedig azért fogok rá visszaszokni, mert roppant egészséges, roppant olcsó étel, viszonylag hamar elkészül, és nekem ennél több nem is igen kell ahhoz, hogy egy étel helyet kapjon az állandó repertoárban.

Hozzávalók 2 főre:

20-25 dkg sárgaborsó

1 kis fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 kevés olaj

1 evőkanál liszt

pirospaprika

bors

só

opcionálisan egy kevés tejföl, de ez elhagyható

Elkészítés:

A sárgaborsót - ami egyébként zöldborsó, amit szárítanak és kétszer hántolnak, szóval a sárgaborsó nem egy önálló borsófajta - átválogatjuk, ez fontos, mert lehetnek benne apró kavicsok, és más, oda nem illő tárgyak, amire nem hiszem, hogy szeretnénk evés közben ráharapni. Ezután alaposan leöblítjük, és egy éjszakára meleg vízbe beáztatjuk.

A beáztatott sárgaborsót leszűrjük. és annyi sós vízbe tesszük oda főni, ami bőven ellepi. Előre szólok, ha nem figyelsz, forrás közben ki fog futni, ugyanis a keményítő, ami benne van, egy masszív fehér habot képes alkotni a bugyogó cucc tetején, ami aztán szépen kikéredzkedik az edényből. Nem túl nagy öröm letakarítani a tűzhelyről. Ezért vagy eleve egy jó magas edényt válassz, vagy állj ott, amíg felforr, és kevergesd. Megmondom őszintén, én régebben, amikor még a gyerekek kicsik voltak, kuktában főztem a sárgaborsót, de most, hogy csak ketten vagyunk a férjemmel, tehát kis mennyiség is elég, sima lábasban főztem. Mondjuk rá is kaffantottam, sikálhattam a tűzhelyet.

Nos, amikor a borsó már puha, elkészítjük a rántást. A megmelegített olajon szép zsemleszínűre pirítjuk a lisztet, beletesszük a nagyon apróra vágott vöröshagymát és lereszelt fokhagymát, valamint a végén a pirospaprikát. Felengedjük hideg vízzel, nem kell sok, és berántjuk vele a főzeléket. A sárgaborsóról ekkorra ideális esetben a főzővíz majdnem teljesen lefőtt.

Ízesítjük a főzeléket még sóval, borssal, eldöntjük, hogy adunk-e hozzá tejterméket vagy sem. Beállítjuk a sűrűségét annyi vízzel, amennyitől pont jónak érezzük a főzelék állagát. A sárgaborsó hűlés közben hajlamos a fent említett tapétaragasztó illetve csuszpájz állagot felvenni, nem kell megijedni, melegítéskor egyrészt visszahígul valamelyest, másrészt vizet/joghurtot/tejfölt mindig adhatunk hozzá.

Nálunk hagyományosan sült hagymával került asztalra, legközelebb nekiveselkedek annak is, de ma a kisebb ellenállás felé mozdultam, és tükörtojást sütöttem rá.