2014. szeptember 20., szombat

Cinnabon, az amerikai fahéjas tekercs

Ismeretségünk 1993-ra tehető, amikor először voltam Amerikában. Egy bevásárlóközpontban találkoztunk, ahol egy fahéjillat felhő mindent beterített, én pedig mentem az orrom után, a forrást kutatva. Ott ettem először reggelire egy krémsajtos öntetben tocsogó, krémesen lágy fahéjas tekercset. Szerelem volt első látásra. Akkoriban azért még igen távol voltam  mostani önmagamtól, érdeklődésem a konyha iránt nem volt épp a nullával egyenlő, de messze nem volt ilyen mély, mint most. Így aztán nem tettem semmilyen kísérletet a recept megszerzésére, meg aztán 1993-ban ki a fene tudta még - néhány látnokon kívül -, mi az az internet, szóval a románc abbamaradt. Aztán 2010-ben újra fellángolt, amikor egy New York-i buszállomáson ismét szíven/orron ütött a mindent átható fahéj illat, így aztán elkaptam a fiam karját, gyere, mutatok valamit!, mondtam, és már tömtük is magunkba a forró cinnabont. Ragadtunk tőle, ahol csak ragadhattunk. És persze ezt a fellángolást tettek követték, receptet kerestem, hasonlítottam össze, és a végén megállapítottam, hogy nem, ezt egyszerűen nem szabad megsütni, mert életveszélyes. Kalória-, cukor- és vajtartalma olyan bődületes, hogy aki jót akar magának, az nem engedi be a konyhájába a Cinnabon Szörnyet. 
Tartottam is magam ehhez az elhatározáshoz egészen a múlt hétig, amikor is csütörtökön már éreztem, hogy baj lesz, a szellem erősen nyomja ki a palackból a dugót...Pénteken pedig ébredés után kimentem a konyhába, és összeállítottam a tésztát. 

Hozzávalók:

2,5 dl tej 
2,5 teáskanál szárított élesztő
10 dkg cukor
8 dkg vaj
csipetnyi só
2 egész tojás
60 dkg liszt

A töltelékhez: 

10 dkg puha vaj
20 dkg barna cukor (apró szemű)
2 evőkanál őrölt fahéj

A tetejére:

10 dkg vaj
20 dkg porcukor
10 dkg natúr krémsajt

Elkészítés:

A tésztához valókat összeállítjuk, a langyos, cukros tejben feloldjuk az élesztőt, beleöntjük a lisztbe, hozzáadjuk a tojásokat és a puha vajat, majd összegyúrjuk a tésztát, és kb. 5-6 percig dagasztjuk, míg sima, ruganyos tésztát nem kapunk. Konyharuhával letakarva duplájára kelesztjük (kb. 35-40 perc, ha nem hideg a konyha)

Közben a barna cukrot összekeverjük a fahéjjal, és ellenőrizzük, hogy a vaj könnyedén kenhető-e. Érdemes apró szemű cukrot használni, vagy kicsit átengedni a kávédarálón, nehogy ropogjon a fogunk alatt.

Összekeverjük a mázhoz valókat, a vajat, porcukrot, krémsajtot.

Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán téglalap alakúra nyújtjuk, a tészta vastagsága kb. 6-8 mm. A tésztát megkenjük a töltelékhez való puha vajjal, vastagon rászórjuk a fahéjas cukrot, és a sodrófával bele is nyomkodjuk kissé a tésztába. Feltekerjük a hosszanti széle mentén, szorosan. 
Fogunk egy cérnaszálat, a tészta kígyó alá csúsztatjuk, és mintha meg akarnánk kötni (de persze nem tesszük), keresztezzük a kígyó felénk néző oldalán a cérnát, ezzel a módszerrel vágunk nagyjából háromujjnyi darabokat a tésztából. A csigákat a fahéjas felükkel felfelé sütőpapírral bélelt tepsibe ültetjük, kis távolságra egymástól.
Ha a tepsi megtelt, hagyjuk még úgy 30 percig pihenni a tekercseket, majd 200 fokos sütőben 15 perc alatt készre sütjük őket. 
Amint kivettük a sütőből a süteményt, megkenjük a krémsajtos mázzal.

A fotót a végére hagytam, mert sajnos amilyen finom lett a cinnabon (kb. két óra alatt fogyott el), a fotóval olyan elégedetlen vagyok. Vannak ételek, amik egyszerűen nem születnek meg az objektívben, ez van.


A recept kis változtatással innen.

1 megjegyzés:

  1. ...hatalmas sóhatások közepette vittem a receptet, a fotóval egyetlen egy baj van, hogy az a kistányér rajta a sütivel nincs itt a klaviatúrám mellett pont most :-)))))
    ... a szószokat köszönjük, csodásak, lassan megismered az egész családomat, rajtuk keresztül engem is, ugyanis a Karina /amellett, hogy tiszta apja/ kinézetre az én fiatalkori önmagam is, a Katu /amellett, hogy szintén tiszta apja/ kinézetre a jelenlegi önmagam, csak én ugye fehér hajjal és +pár kilóval még.....több vagyok :-))))
    A természetükben is ott vagyok persze:-))))

    VálaszTörlés