Vargabéles

Nálunk családilag csak Vargabélus :) Szeretjük, de mostanában ritkán készítem, most is azért került rá sor, mert nagy felbuzdulásomban vásároltam fél kiló túrót, aztán persze se lelkesedés, se idő túrós sütit készíteni, viszont fél kiló túrót kidobni se volt kedvem, így a mai fejtettbableves mellé ez készült. Szerintem nem bonyolult elkészíteni, és ez az az étel - sok másik mellett -, amitől igazán kellemes, otthonos érzésünk támad, ilyet ugyanis nemigen készítenek étteremben.

Ha meg igen, hát jobb lenne, ha nem tennék. Sok évvel ezelőtt rendszeresen ettünk kollégáimmal egy budai étteremben. Egyik alkalommal desszertnek - a pincér kifejezett ajánlására - vargabélest rendeltem, és kaptam valamit, ami már megjelenésében is rémes volt, de amiben nem volt réteslap, volt viszont a túrót szaporítandó gríz, ráadásul tejszínhabbal és színes szórócukorral díszítették az ételt. Egy falat híján ott hagytam az egészet. A pincér megkérdezte, hogy ízlett-e?  A kérdés feltevést önmagában sem értettem, miért hagyna ott valaki egy ételt, ha ízlik neki? Mondtam, hogy nem ízlett, így aztán megkérdezte, miért nem. Második pont, ahol komoly kétségeim támadtak az úr hozzáértésével kapcsolatban. Na mondom, itt azért egy laza szakács gyorstalpaló el fog férni... El is mondtam az úrnak, hogy semmi gond tulajdonképpen, csak amit kihozott,  az nem tudom, micsoda, de hogy nem vargabéles, az tuti, hiszen olyan alapvető elemek hiányoznak belőle, mint a réteslap például. A gríznek nincs helye a vargabélesben, a tejszínhabot és a rózsaszín szórócukrot pedig hovatovább kikérem magamnak Bélus nevében. Következő héten ismét arra jártam, nem volt rajta az étlapon a béles. Érdeklődésemre kiderült, hogy levették a velem való affér után... Nem volt lelkiismeretfurdalásom. Nos, az én vargabélesem - Horváth Ilona receptje mentén - ilyen.

Hozzávalók:

12,5 dkg cérnametélt
3 dkg vaj
50 dkg túró
5 dkg mazsola
3 tojás szétválasztva
1 citrom héja reszelve
porcukor ízlés szerint
1 csomag réteslap

 kevés olaj a réteslapra

Elkészítés:

A tésztát enyhén sós vízben kifőzöm, majd a 3 deka vajra szedem, összeforgatom, kihűtöm. A túrót simára keverem a tojások sárgájával, a porcukorral, citromhéjjal, mazsolával, majd a habbá vert tojásfehérjével. A porcukor mennyiségénél érdemes figyelembe venni, hogy a túrókrémnek jóval édesebbnek kell lennie, mint ízlésünk diktálná, hiszen a tészta még ezután kerül bele a masszába. Amikor a tészta már hideg, óvatosan összevegyítem a túrókrémmel. Egy tepsit kiolajozok, beleterítem a réteslap felét, erre ráöntöm a túrókrémes tésztát, befedem a réteslap másik felével, azt megpötyögtetem olajjal, és 180 fokos sütőben 25-30 perc alatt megsütöm.